Szamos, 1914. április (46. évfolyam, 74-98. szám)
1914-04-04 / 77. szám
XLVI. évfolyam. Szatmár, 1914. 77. szám innmamnamMimn A városok a közigazgatás reformjában. A közigazgatás reformjának a szorosabban vett vármegye közigazgatásáról szóló törvény az első etapeja. De nem választ el bennünket nagy idő a városi törvény és a rendőrség államosításától sem. Gróf Tisza István miniszterelnök a nagy nyilvánosságnak szánva alig néhány héttel ezelőtt tette ama kijelentést, hogy a városi törvény megalkotása és a rendőrság államosítása a legnagyobb valószínűség szerint még ezen országgyűlésnek fogja feladatát képezni. A rendőrségi feladatoknak sima és minden zaklatástól ment megoldása olyan jelentőségteljes körülmény, amely nagy mérvben hozzájárul ahhoz, hogy a boldog államban megelégadett polgárok éljenek. Amikor a jövőről s az abban kialakuló, törvényhozás utján megalkotandó uj rendőrségi szervezetről és annak feladatairól beszélünk, ezzel nem akarunk semmiféle elitélő bírálatot mondani, sem a múltra sem a jelenlegi rendszer tisztviselőire. Mert hiszen a gyakorlati élet tapasztalata azt mutatja, hogy nem kizárólag a jó törvény és rendszer alkotja meg a jó közigazgatást, hanem elsősorban az azt teljesítő tisztviselő. Látjuk ezt a gyakorlati életet megfigyelve a jelenlegi viszonyok között is. Ismerünk városokat, ahol a köz- igazgatás és a rendőrség minatszerü pontossággal, előrelátással, a polgárok személyi és vagyoni érdekeit szem előtt tartva és kiméivé, azok érdekében és előnyére működik ; de sajnos, ritkán ugyan, de mégis fordulnak elő olyan kivételek, ahol a közigazgatás basásko- dik, a polgárokat zaklatja, ügyeik elintézésében késedelmes, akadékoskodó s az egészben való működését tekintve a polgárságnak nem előnyére, de határozottan kárára válik. Nemcsak ezek a kivételek, de a bürokratizmusnak tul- tengése s az önkormányzatnak a szertelenségekben való tévelygése idézte elő a már úgyszólván általános vágyat a közigazgatás megreformálása iránt, mert olyan rendszer mellett, ahol egy munkásnak vagy vállalkozónak jól megszolgált bére vagy fizetése után a közigazgatás tekervényes szervezete miatt hónapokig kell várni, ahol néhány ezer koronával javadalmazott állás megnyerése céljából hónapokon keresztül kell sokszor teljesen eredménytelenül a sógorok és komák kegyeit keresve s majdan a hivatali állásában igen sok esetben tőle függő egyéneknek lekötelezve korteskedni, ahol a tisziviselóknek az önkormányzat és az állami hatalom között tojástáncot kell járni, ahol egy megváltozott politikai irányzat érdemet, szolgálati időt, buzgalmat és kötelesség- teljesítést nem tekintve, sok esetben a közigazgatás vezetőjétől az utolsó bak- terig kibuktatja a tisztviselői kart: egy ilyen szervezet mellett, nemcsak a közvetlenül érdekelt egyének, de az ország polgárságában is indokoltan ébredt fel Április 4 SZOMBAT Izidor pk. a vágy a közigazgatás reformja iránt. Ezekben körülbelül meg is mondottak, hogy' mit várunk a közigazgatás reformjától. Várjuk mind annak a hátránynak vagy visszaélésnek megszűnését, amely az eddigi rendszer mellett lehető volt. Várjuk és kivánjuk azt, hogy a köz- igazgatás jó. gyors és olcsó legyen, a polgárok érdekeit szem előtt tartsa, a tisztviselőnek megelégedést, tekintélyt, állásának állandóságát biztosítsa, a nép kegyének keresésétől függetlenítse, de az első és fő szempont a polgárok jogosult érdeke legyen. Tisza István grőf és a román liga. —- A „Szamos* Jfővárosi tudósítójának telefonjelentése. — Budapest, ápr. 3. t x ^^ikai körök felfogása szerint Tisza István grófnak a román liga legutóbbi ülésével szemben elfoglalt állástpontja az egyedüli helyes és korrekt. lisza Istvántól távol áll, hogy az olyanfajta társadalmi mozgalmakat, aminő a liga akciója, lebecsülje. Tisztában van az ilyen mozgalom jelentőségével, de másrészt nem is becsüli túl. Tisza István gróf annyit mond, hogy a mozgalmat éber figyelemmel kell kísérni, akkor mindent elmondott, amit ^.nJ*lvanosság előtt mondhat és a politikai Körökben teljesen tisztában vannak vele, hogy Tisza István gróf . ezt a kötelességét “®mcsak ismeri, de igen komolyan is fogja j®*’ A Tisza nyilatkozatinak jelentősége a ~®csi sajtóban is visszatükröződik. A Neue *reie Presse szerint Tisza nyilatkozata egy Agyhatalom önérzetéhez méltó volt. Jelentős körülmény, hogy Tisza nem szólt Siralmas krónika Szaimár múltjából. Történeti elbeszélés Ábrái Károlytól. (Folytatás.) A nők ajkain elfagyott a szó, szivükben elhalt a gondolat ez iszonyú látó mányra. E pillanatban inkább berúgta, mint benyitotta az ajtót, egy cifra-öltönyü hetyke tiszt ur, kinek arcvonásai azonban Marika előtt nem valónak ismeretlenek. Gyakran látta volt azelőtt btyja há zánál Szatmáron a többi tisztek társaságában ; ez volt mindnyájuk között a leg követelőbb, a leggorombá.b és legszemtelenebb egyéniség. A tiszt urnák ékes magyar hangzású neve volt. Hívták őt: „Ritter Wieslenberger Steinbiuchhauser Neumann Friedrich“- nek. A kis Marika emlékező tehetségének nem mgy dicséretére szolgál, ha bevallom, hogy ő biz* elfeledte az érdemes kapitány ur nevét és csupán személyére em lókezett, mint ismerősére ; s e szerint a jelen szorongató körülmények közt nem lehet neki hibául róni föl, ha azt hitte, hogy ez emberben védelmezőt, barátot, szabaditót fog találni. Mint ismerőshöz rohant tehát hozzá; megragadta kezeit s a félelem és remény hangján esdekelve szólt: „Úgy e uram, ön oltalmunkra érkezett ? 1“ Más nemesb-szivü keresztény-embert meghatott volna ez érzékeny, kérő hang ; a tiszt urat azonban legkevésbé sem in- gatá az meg föltett szándékában. „No persze — mondá röviden — „azért jöttem, hogy haza vigyelek“. „Atyám is itt van ?“ kérdé a leány szorongva. „A köbe is I csak nem kísértetjük magunkat holmi eivis emberek által; — egyedül ón jöttem érted I“ „Hogyan uram ? 1“ .Lovagod leszek ; tudod, hogy évek óta szeretlek!“ . . . A jelen pillanatok ugyan szerelmi vallomásokra legkevésbé nem voltak alkalmasak, hanem egy csöppet sem geni- rozta a liszt urat. „Elég uram“, — szólt közbe az ősz móltóságos tekintetű házinő, ki a párbeszéd alatt tökéletesen magához jött; — „eleget hallottam, hogy megérthessem bűnös szándékát, melyről ez ártatlan léleknek még fogalma sem lehet; — eleget, hogy megérdemelje; miszerint ajtót mutassak kegyelmednek a távozásra . . .“ (Folyt, kőv.) Modern »festés és vegytisztítás. Saját készítésű kék- ■ festő kartonok kaphatók ===== LukácsovitsS vípdomb-tk Lapunk mai száma 6 oldal
