Szamos, 1914. április (46. évfolyam, 74-98. szám)

1914-04-25 / 94. szám

(1914 április 25. 94 szám.) SZAMOS ?. oida. Tanú: Szerintem akkor már Yége volt a szertartásnak. Elnök: Ösmeri a tanú ur, mint re formátua ember, a görög katholikus szer­tartást ? Tanú: Nem. Jeney biró: Fenyegető szavakat hal­lott a templomban ? Tanú: Románul kiabáltak ilyenfélét: Cse fárel Rozgonyi biró : Honnan tudta előre a tanú, hogy Majtényban tüntetés készül? Tanú: Általában beszélték, hogy gyűléseket tartanak és írásokat köröznek maguk között. A» ügyész: Milyen nyelven szoktak ezek az emberek egymás között beszólni ? A tanú: Magyarul. Az én tárgyalá­saimon sohasem történik meg, hogy ne értenének magyarul. Pordea védő : A főispán ur értesítést küldőt önnek, vagy felhívást? Kapotté parancsot vagy hivatalos utasítást, hogy Jaczkovichot kísérje? Tanú: Ez hivatalos titok. Pordea: Nyomozati jegyzőkönyvében hivatkozik a tanú, annak az átiratnak a számára is, amely ilyenformán nem lehet hivatalos titok. Méltóztassék ezt az átira­tot a kérdés tisztázása céljából az iratok­hoz becsatolni. Tanú: Minden elnöki átirat bizal­masnak tekinthető, ezért nem csatolha­tom be. Védő: Kérem a törvényszékét, uta­sítsa a tanút, hogy csatolja be ezt az átiratot, mert ebből derül ki, hogy utasí­tásra, hivatalos minőségben járt é el a főszolgabíró, vagy csak a vikárius iránti privát szívességből. Az ügyész: A szolgabirónak köte­lessége a rendet fenntartani és amikor ezt teszi, akkor hivatalos közegnek tekin tendő. Pordea védő: A vádlottakat a Btk. 165. § ába ütköző büncselekménynyel vá dolja az ügyészség. Ennek a bűncselek­ménynek a kritériuma, hogy aki ellen erőszakot fejtenek ki, az a törvény vagy a hatóság meghagyásából járjon el. Kérem megállapítani, lehet e valaki egy személy­ben sértett, koronatanú, nyomozó közeg, aki a nyomozás során a vádlottak fogsá­gát is elrendelte. A bíróság elutasítja a védelem in­dítványát, mert a főszolgabíró járása terü­letén, mikor a rend fenntartását végzi, hivatalos közegnek tekintendő. A védő semmiségi panaszt jelent be. Pordea védő tovább kérdez: — Református ember létére honnan tudja főszolgabíró ur, hogy a pap nem áldásosztás közben használta azt a gesz tust, amit ön ütésre buiditónak magya­ráz ? Tanú : Mert, mikor botrány van a templomban, akkor egy pap sem oszt ál­dást. (Derültség.) A védő szembeállítja a tanú vallo­mását Jaozkovich vallomásának egyes ré­szeivel, mire az elnök közbeszól, hogy itt vitatkozásnak nincsen helye. Pordea: Miért mentek az urak a templomba, mikor iskolalátogatásra men­tek Majtényba. Tanú: Mert nem volt hová menni, az utcán pedig nem maradhattunk, mert a nép még a főispán kocsiját is fel akarta borítani. Pordea még több apróbb kérdést in­téz a tanúhoz, majd dr. Lázár Aurél védő veszi át a szót és azt kérdezi a tanútól. Ki vezette a kismajtényi ügyben a nyomozást ? Tanú : Én. Dr. Lázár: Tett e erről valakinek jelentést ? Tanú: Igen. Az alispánnak, főispán­nak és ügyészségnek. Dr. Lázár: Konstatálom, hogy az ügyészséghez a jelentést a főispán tette meg. Tanú : Igen, mert én felkértem reá a főispán urat. A védők ezután sorra faggatják a főszolgabírót, aki izgatottan szól oda: — Hiába faggatnak az urak engem, nem fognak zavarba hozni. Két óra hosszat tartó kihallgatás után az ügyész kéri a tanú megesketését. Porden védő ellenzi a megesketést, mert koncedá’ja ugyan a tanú személyi jóhisze­műséget, de a tanú ebben a pörben nem­csak sértett és tanú, hanem nyomozó közeg is volt, aki törvényadta jogánál fogva le is tartóztatta a vádlottakat. Azon­kívül vallomása ellenkezik Jaczkovich val­lomásával. A bíróság elrendeli a tanú megeske- tósét, mi ellen a védő semmiségi panaszt jelent be. István János, Mészáros János és Tí­már csendőrök egyértelműen azt vallják, hogy Moldován Jakab vádlott kiabált a legjobban, hogy nem kell félni a csend­őröktől, mert azoknak nem szabad fegy vert használni. Nem kardlapoztak senkit. A vallomásnak ez utóbbi részére nyolc vádlott is jelentkezik és azt mondja, hogy őket a csendőrök az irodában a ki­hallgatás alkalmával verték. A délutáni tárgyaláson Csirsz Nyikita tanítót hallgatták ki elsőnek, aki megne­vezi ifj. Csögi Jánost és Mo dován Jaka­bot, hogy ők vitték el az iskola kilincsét, a gyermekeket Pintye László küldte haza, a kilincset pedig a vikárius távozása után Suta László és Tóth László vitték vissza. A tanút szembesítik az általa meg nevezett vádlottakkal, akik azt felelik, hogy a tanú nem mond igazat és harag­szik rájuk, mert a tanitóválasztásnál nem szavaztak a sógorára, holott ő azt ígérte, hogyha a sógorára szavaznak, az elintézi, hogy községüket visszacsatolják a régi egyházmegyéhez, mert, ha nem. akkor át­térnek a görög keleti hitre. Hallotta, hogy id. Kádár Gergely, aki izgatással van vá­dolva, többek előtt mondotta, hogy a ma­gyarok buták, mert csak egy nyelvet be­szélnek, a románok több adót fizetnek, több katonát adnak. Marosán, Torszán és Csögi vádlottak szemébe mondják a tanú nak, hogy ő volt az, aki azt mondta, hogy Jaczkovichot nem kell beengedni az isko­lába. Dobossy Endre védő előadja, hogy mikor hire érkezett a debreceni bomba- merényletnek a községbe, Csirsz ujjongó örömmel újságolta a falubelieknek, hogy Jaozkovich meghalt. Kéri erre nézve Dé­nes Sándor szerkesztő tanukénti kihallga­tását. A bíróság nem rendeli el a bizonyí­tást. Csirsz Nyikitát a bíróság megesketi. Bontya János tanú : Nem látta, hogy a vikáriust valaki bántotta volna és nagy derültség közben a következő kijelentést teszi : — Kaptam a csendőröktől annyi ve­rést, hogy nem vettem volna fel harminc pengőért. Azt is mondták a csendőrök, hogy mi bitang mokányok vagyunk. Égi István volt csendőr, Barna László csendőr, Durucz János őrmester, Dávid Péter és még néhány polgári tanú ugyanazt vallják, mint az előbbiek. Igen érdekes volt egy tizenkét éves gyereknek, Bállá Jánosnak a kihallgatása, aki ez elnök magyar kérdéseire mindvégig románul felel. Pontosan meg mondja, hogy 1902. október 30 án született és hogy val­lása : román. — A pap azt mondta, hogy délután tisztán jöjjünk iskolába, mert jön a tan- felügyelő, de Csirsz Nyikita tanító haza küldött bennünket. Az elnök : Tudtad, hogy ki az a tan- felügyelő ? — Igen. Aki kérdezni szokott. — Tudtad, hogy a hajdudorogi püs­pökséghez csatoltak benneteket ? — Nem. Ezután azt kezdi mondani a gyerek, hogy a csendőrök verték a népet, de köz­ben elfogja a keserves sirás. A védők erre kijelentik, hogy el- állanak a gyerek kihallgatástól, mire az elnök abbahagyta a további kérdezést. Néhény jelentéktelen tanú kihallga­tása után az elnök a tárgyalás folytatását szombat reggel 9 órára halasztotta. Még 13 tanú kihallgatása van hátra, evvel előreláthatólag eltelik az egész dél­előtt. Délután megkezdődnek a párbeszédek. ítélet csak hétfőn lesz. Hozzászólás a „külön véleményéhez, (de nem Válasz a külön Véleményre.) A 8zatmárnémetii kir. törvényszéken — mint köztudomású — most van soron a kismajtényiak pőre s az sem újság, hogy e közönséges és jogászilag hatóság elleni erőszaknak minősített bűncselekmény, ame­lyet ez a pör tárgyal, a sovén-magyar és a nemzetiségi-román közvélemény agitá- ciója folytán mint a köznapi események szürkeségéből kiemelt politikai eset van a köztudatba beállítva. Épen ezért meglehetős szerencsétlen intézkedés volt a ,Szamos“-tói — hasáb­jain épen e napokban egy a nemzetiségi kérdést illető Ó3 tisztán sovón-magyar fel­fogásból eredő közleménynek helyt adni. Szolgáljon dicséretére ugyanis, hogy a »Szamos*, — sem ösmert pártállása, sem ní­vós hangja révén nem lehet segítője azok­nak a túlzó és tájékozatlan okvetetlenke- déseknek, melyek az erősen felszínre ju­tott nemzetiségi probléma megoldásánál a békés processus helyett, csak szükségtelen kavarodást okoznak minduntalan. A Szamos“ „Külön vélemény“ cimü cikke tiszta provokálás a kismajtényi pör tárgyalása napjaiban. Az irásmü kizárólag ezeken a napokon nem is lehet mentes a tendenciától s épen ezek azok, amikre ne­künk a Jászit követő magyar közvélemény­nek semmi szükségünk sincs akkor, mikor ma Szatmárnémeti falai között abban a büntető perben az egész román közvéle­mény érzi magát vádlottnak, — mi pedig erőtlenül és tájékozatlanul, tapogatódzva keressük a módot, hogy mikép hárítsuk el ezt a gondolatot, amely eltávolít bennünket, két egymásra utalt és évszázadok óta egy­más mellett küzködö két faj, két nemzedékét. Feltűnő már az is, hogy Szatmárné­meti város közvéleménye mennyire dölyföa és indolens ahoz, hogy észre vegye, meny­nyire meg vagyunk tisztelve a kismajtényi pör tárgyalása idejére a románság intelli­genciájának orémje által. Itt van az egész comité, annak országosan ösmert minden kimagasló alakja, itt vannak falaink között mindazok a román férfiak, akik a nemze­Szurduki kőszénhánga r.-fc. Olcjá árban ajánlja magas fBtiíírtíKS kocka szenét kályha és gőzeke fűtés­hez, akna, rostált akna, dió szenét kazántüzeléshez, dara szenét 3 osz­tályozásban téglagyártáshoz. ===== Képviselőnk: Szatmár városára REITER MÓRITZ fakereskedő Szatmár, Szamospart. — SZURDUK, Szolnok Doboka megye

Next

/
Oldalképek
Tartalom