Szamos, 1914. április (46. évfolyam, 74-98. szám)
1914-04-24 / 93. szám
4. oldal. SZAMOS URANIA- MOZGÓFÉNYKÉPSZINHÁZ KAZINCZY-Ü. IPAROS-OTTHON DÍSZTERMÉBEN ügyvezető-igazgató: Szigeti Andor 3Ha pénteken, április l|ó 24*éit «sí« 7 órától folytatólag lnaposzónaelöadás 60, 50,40 és 30 fill. Ii«lyáral^l^al. 1 SUSANNE GRANDAIS, | a világ legbájosabb müvésznöjé* | n«l$ fellépésével == AZ =1 ÁRULÓ izgalmas árama 3 felvonásban. Szentyvül: A halálra Ítélt 3SSÜ 2 felvonásos amerikai dráma és a szenzációs tysérő műsor újdonságai. ELŐZETES JELENTÉS Kolnap szombaíon, április 25-én Csak egy napig! ZOLI. EMIL I világHirii regén?« npomán filmre e alkalmazva Germioál ‘’Filmdráma 8 felvonásban. Rendes kővárak. — Szelvények érvényesekKülönvélemény.' Mcájcgyzések a Jászi-féle nen>zetiségl elmélethez. Szatmár, ápr. 23. Jászi Oszkár egyetemi magántanár a nemxetiségi kérdésről tartott igazán élvezetes és egyúttal mély tudásu előadását mindannyian örömmel hallgattuk és valóban mindannyiunk, akiben a haza és a magyar nemzet iránti parányi s eretet ól, gondolkozóba esünk, vájjon mi itt, a ma gyarság védőbástyájánál, eleget íeszünk-e reánk szabott kötelességünknek. Mintegy mély álomból felébredve, dörzsöljük szemeinket, hogy mindaz, a mi körülöttünk történik, nem vezet-e a nemzetiségek javára, a magyarság pusztulásához ás vájjon nem érkezik-e el az ideje annak és vájjon oly messze vagyunk e attól, hogy bűnbánóan vezekeljünk, mert nemtörődömségünkkel saját húsúnkba annyira engedtük befészkelni a betegséget, mely törzsünk elpusztulására vezet. Egyetért-e cikk írója Jászi Oszkárral abban, hogy nem rabulistikával, hanem tapintatos elbánássá), a kultúra terjesztő sével vagyunk képesek a nemzetiségieket a magyar korona testébe beilleszteni és beforrasztani. Ámde minden országban, sőt minden vidéken ezen cél eléréséhez szükséges eszközök megválogatásában nem lehetünk sablonosak Szatmár vármegyében a nemzetiségiek lakta vidékének végváránál erősebb sáncokkal kell, hogy magunkat körülbástyázzuk es nem csupán a szép és édesgető szavakkal keli a magyarságot védei meznünk, hanem mind n áldozatot meg kell hoznunk, hogy a románság igazán agilis, tervszerűen cóija felé törő működését megállítsuk. Azt tapasztaljuk, bogy Szatmár városát körülövező egyes községek, mint UdvaJ, Áranyosmegyes, Gör bed, Szamosdob, ahol a lakosság körülbelül felerészben magyarajka volt, azo műnk látára elrománosodik, nem hogy az államalkotó magyarnyelv nagyobb teret h ditana. Erdélyben mindent elkövetnek egye sük-teink a magyar szupremáeia fentariá- sára, igyekeznek a magyarságra veszélyeztetett pozíciókat a kultúra terjesztésé vei és a földnek magyar kezekre juttatá sával megtartani. Ha valahová, úgy éppen megyénkre kel felhívnunk az illetékes faktorok, kulturális egyesületeink, a magyar társadalom és különösen a magyar kormány figyelmét, azokra a veszélyekre, me vek magyarsá gunkat erősen fenyegetik. A Szatmárról elágazódó vicinálisainkon csali egyetlen utat kell megtennünk és önként elibénk bukkan a kérdés : Magyarországon, avagy Romániában utazunk-e? Jászi Oszkárral tehát bizonyos tekintetben nem lehetünk egy véleményen, mert, ahogy a románság tőlünk, magyaroktól el tudta hódítani a magyarságot és a magyar földet, ugyanazokkal as eszközökkel kell, hogy mi is visszahódítani tudjuk azokat a pozíciókat, melyet a románság tölünk elhódított. E. o. * A fenti cikkot, nem vagyunk ugyan egy véleményen, de tekintettel a nemzetiségi kérdés nagy fontosságára, szívesen adjuk közre már csak azért is, mert ezáltal a kérdés szélesebb körű megvilágítást nyer. A Szerkesztőség. i&kuiäiurg papiros lapunk nyomdájában kapható. (1914 április 24. 93. szám.) Állafkiállitással foglalkozó szövetkezei alakulása. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, április 23. György Endre, volt m. kir. földmi- velésügyi miniszter, péterfalvai földbirtokos, köz- és társadalmi életünk néhány kiválóságával egyetértőleg, szerdán értekezletre hivta össze Szatmár, Szilágy, Ugocsa vármegyék vezető egyéniségeit és gazdáit, hogy az északkeleti vármegyék kis- és középbirtokosait, kik a csaknem három eve tartó elemi c apások és nehéz pénz viszonyok következtében úgyszólván a tönk szélére jutva, állatállományukat el- prédálni voltak kénytelenek, szövetkezeti utón lábraállitsák s mód nyujtassék nekik az elveszett állatállomány előnyös visszaszerzésére s ez által a további gazdasági pusztulás megakedályoztassék. E célt egy Szatmár Németi székhelyijei megalakítandó, tenyész- ős igavonó állatok kiosztásával foglalkozó szövetkezet u ján vélik elérhetőnek ; a sző vetkezet működése Szatmár, Szilágy és UkOö3a vármegyékre terjedne ki. Az értekezlet lefolyását a következőkben hozzuk: Dacára a n gy mezőgazdasági munkának, az értekezleten számosán jelentek meg, úgy, hogy a városháza nagyterme megtelt érdeklődő közönséggel. Ott láttuk Csaba Adorján főispánt, Plachy Gyula pónzügyigazgatóf, Yajay Károly dr. kir. tanácsos Szatmár Németi, Donogán János Szilágysomlyó város polgármesterét, Szatmár, Szilágy, Ugocsa vármegyék gazdasági egyesületeinek képviselőit, a nagy- károlyi és nagyszőlíő i gazdasági felügye löké*, az északkeleti vármegyei szövetkezetek szövetségének intéző bizottságát csaknem teljes számban, igen sokakat a lelkószi karból és ezeken kívül számos nagy , közép és kisbirtokost. György Endre elnök a megjelenteket üdvözölve, az ülést megnyitja s közli az értekezlettel, hogy a múltban tartott ha sonló irányú értekezlet határozata értelmében a kormánynál interveniált az alakítandó szövetkezet segélyezése tárgyában, a földművelésügyi miniszter a legmesszebb menő támogatást Ígérte meg, azonban a bank utján nyújtandó 600,000 koronás se gélyt nem hajlandó megadni; a pénzügy- miniszter, dacára a föidmivelósügyi kormány pártfogásának, szintén nem tartja a segélyezést megadhatónak. Tekintettel arra a körülményre, hogy gazdáink nagy Ínségnek néznek elébe, továbbá mivel az elpocsékolt állatállomány sürgős pótlása nemcsak a gazdaközönség, de az állam érdeke is, mert &z adóalap is veszélyben van, felhívja a megjelenteket, szóljanak az ügyhöz, mi módon vélik az akció keresztülvitelét. Vajay Károly dr. szerint nem szabad az első akadálynál megáiUni, a kormánytól bizonyára nem utolsó szó ez, a megalaku lást sürgősnek tartja. Plachy Gyula a megalakulást szintén sürgősnek tartja, mivel a marhaállomány rohamos csökkenése nagy veszély a jövőre nézve s indi ványozza, hogy 4000 darab 50 koronás részvénynyel alakítsák meg a szövetkezetei; pénzintézetek, testületek mind bevonhatók az alakulásnál s a kölcsönös állatbiztoutó társulat hajlandó a szövetkezetnek az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mei ett 200,000 koiona kölcsönt adni. Kende Zsigmond nem tsrtja a mai nehéz pénz és gazdasági viszonyok mellett helyesnek a szövetkezet megalakítását. Minden előkészületet, számításokat meg kell tenni s kedvező viszonyok beállta esetén azonnal az aktuálitás terére lépni. SZATMÁRI BANK RÉSZVÉNY TÁRSASÁG DEÁK-TÉR 6. sajat ház 60 holdat meghaladó foidbiptoÁFa TÖRLESZTÉSES JELZÁLOGKÖLCSÖNÖKET FOLYÓSÍT
