Szamos, 1914. március (46. évfolyam, 49-73. szám)

1914-03-07 / 54. szám

2. oldal. SZAMOS (1914 már dús 7. 54. szám.) A csengeni járásbíróság kérdéséhez. Válasz dr. TJray Endre Gésának. Fenti cim alatt vezető helyen egy olyan tartalmú cikk jelent meg a Szat- márvármegyei Est legutóbbi számában, amelyet sem a magam szempontjából nem hagyhatok válasz nélkül, de en­gednem kellett a kérdésben olyanok óhajának is, akik semmivel nem szol­gáltak arra, hogy a cikkiró ur őket sér­tegesse. r Nevezetesen dr. Uray Endre Géza az érintett cikkben azt irta, hogy szem­ben a szatmári ügyvédi kar, ipar és kereskedelem érdekeivel, a csengeri járásbiróság felállítása azon célból tör­ténik, hogy Csengerben két ügyvédnek, a kontár iparosoknak és a krajzler ke­reskedőknek legyen dús jövedelme. Hát eltekintve attól, hogy a cikkre első pillanatban rá lehet sütni a meg­döbbentő tájékozatlanság bélyegét, mert azt írja, bizonyára a levegőből, vagy fantáziából merített adatok alapján, hogy Csengerben a járásbíróságot senki sem akarja, — mondom, eltekintve ettől, egy ilyen komoly témáról — enyhén szólva — meggondoltabban kellene cikkezni. Mert, elvégre megtagadni a csen­geri járásbiróság kérdésének közérdekű mivoltát azon címen, hogy Szatmárnak más az érdeke, legalább is igen egy­oldalú felfogás. De hiszen ez olyan mély járatú szociális és igazságügyi kérdés, amely­nek pertraktálásához én érthető okok­ból épp úgy nem akarhatom Igénybe venni egy lap (pláne szatmári lap) ha­sábjait, aminthogy a cikkiró ur sem oda tendált, hogy a már több oldalról megvitatott ügy érdemét vigye közelebb az okos megoldáshoz, hanem arra vett inkább magának abszolúte meg nem felelő alkalmat, hogy az ügyben telje­sen ártatlan egyének és társadalmi osz­tályok önérzetét tegye kemény próbára. Ne féljen kartárs ur, a csengeri két ügyvéd dús jövedelme nem lebeg mindenható célként az igazságügyi kor­mányzat előtt. Másutt keresendő a cél és ezek között csak azt jelölöm meg, mert ez nem helyi és nem szatmári vonatkozású dolog, hogy az uj polgári perrendtartás amint igen jól tetszik tudni, a járásbí­róságokhoz fogja vinni az összes peres ügyek 96 százalékának első fokú elinté­zését és az igazságügyek adminisztrá­ciójának intézői úgy találták, hogy elő­nyös lesz a szatmári kir. járásbíróságra egy kis decentralizáció. A szatmári ügyvédek szájából a csengeri két ügyvéd nem veszi ki a falatot, ne féltse őket. Ha egymástól meg tudják azt menteni, nem félnek a csenge ritöl, aki — szerénytelenség nél­kül mondhatja — méltóságosabbnak tartja hivatását annál, semhogy a létért való küzdelméhez e kifejezést: „más szájából a falatot kivenni“ — közel is engedje. A „két“ ügyvéd külömben egy­maga a jelen sorok igénytelen Írója, hát azoknak a falatoknak veszedelme nem is olyan nagy. Megvallom, titkos reményként táp­lált az a gondolat, hogy a cikkiró ur, akit minden családi, társadalmi és va­gyoni nexusa a csengeri járás területé­hez köt, meg fogja velem osztani a ma­gány keserű kenyerét és kijön Csen- gerbe előre látható ügyfeleihez, mint Mahomed a hegyhez. De úgy látszik eszébe jutott egy más, ennél sokkal praktikusabb rege-alak, a hamelui íu- rulyás. Minek Csengerbe jönni, amikor egy kis furulya szóra, néhány cikkre esetleg igen szépen követik a gyerekek ? Az meg határozottan megrovandó merészség, hogy a helybeli iparosokat kontároknak, a kereskedőket krajzlero- soknak nevezi. Igaz, hogy egyetlen csengeri iparos sem dicsekedhetik azzal, mikép dr. Uray Endre Géza urnák valami remek­művet készíthetett volna, de viszont éppen ezért aligha képesek megérteni azt is, hogy egy tisztán igazságügyi ad- minisztrácionális kérdés megvitatásánál miért sértheti őket meg valaki. A kereskedők meg éppen jogosan jajdulnak fel a „krajzler“ szóért. Igaz, hogy etymologica e szónak semmi sértő tendentiája nincsen, de az is igaz, hogy az agrár forrásból az utóbbi szónak olyan fogalmat kezdtek tulajdo­nítani, amely fogalom bizonyos felekezeti motívumon kívül a kis kereskedelem megvetését akarná jelenteni. A felekezeti tendentiát nem tétele­zem fel az ügyvéd úrról, mert biztos forrásból tudom, hogy eddigelé egyetlen ügyfelet sem utasított el felekezeti okok miatt. A kiskereskedelem megvetése pe­dig nem indokolt attól, a ki nem régen büszkén — és méltó büszkeséggel — hirdette, hogy olyan képesítése is van az ügyvédin kívül, a mely képesítése miatt nem ok nélkül kereshetik fel a kereskedők, természetesen az en gros- isták épp úgy, mint a kiskereskedők, krajzlerosok. Végül csak azt akarom megjegyezni, hogy a csengeri járásbiróság kérdése befejezett tény. És bármily nagy impul­zust fog a cikkiró ur gyakorolni a szat­mári polgármesterre, tanácsra, ügyvédi kamarára, a csengeri járásbíróságot cont- rakarrirozni még komolyabb érvekkel sem lehet, de semmiesetre egy olyan cikkel, a mely meg sem próbál érdemi okokat felhozni, hanem kimerül abban, hogy indifferen8 egyéneket méltatlanul sérteget. Burger Dezső. Jön! A KIRÁLY IDŐJÁRÁS: Enyhe idő várható, sok helyütt csapa­dékkal. Sürgönyprognózis : Enyhe, sok he­lyütt csapadék. Déli hőmérséklet: 9 4 C. URÁNIA mmm mscgófénykép-uiahái bh ■■nn Kaiinuyutoxa mbmb Iparos otthon Ügyvezető igazgató t SZIGETI ANDOR ITmgy DETEKTÍV NAP* Zónaelőadás 60, 50, 40 és 30 fill.-et helyárakkal Slöadás l^ezdeíe 6 órakor. Kedvezménpes jég? érvényes. jVtcatSljgtatiqfia Előzetes jelentés! Vasárnap, március 8-án délelőtt 11 órakor az Iparos-Otthon disz- — termében. — Szívességből közreműködnek a városi szinháznépszerü művészei Lakatos Ilonka Füzes Anna Sugár Gyula Szigeti Andor az Uránia“ igazgatója. G.z énekszámokat zongorán kiséri Csányi Mátyás a városi színház karnteslere. Belépő-dij 40 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom