Szamos, 1914. március (46. évfolyam, 49-73. szám)

1914-03-14 / 60. szám

XLVI. évfolyam. Szatmár, 1914. 60. szám. ••■■»■»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ A háború réme fenyeget megint bennünket. Észak rémes árnya megmozdult, hogy leszámoljon azokkal, akik sohasem bántották s akik untig elégségesnek találják Európa keleti részét és Ázsiának északi vidékét arra, hogy ott kénye- kedve szerint nyújtóz­kodjék a szláv óriás. Ám az óriásnak ez a végtelen terület nem elég. Ö egy picike kis európai pontért nyulászkodik s ennek elérése végett európai háborút akar előidézni, holott onnan röppent világgá először az általános béke és lefegyverzés esz­méje. Nem is olyan régen történt ez Egy évtizeddel ezelőtt s ime, hova ju­tottunk ? Alig hevertük ki a balkáni há­ború által előidézett sok bajt, alig hall­gattak el hazánk határainál az ágyuk (amelyek kanócait ó, nem a muszka gyújtotta meg!) — máris megcsap ben­nünket a háború halálthozó lehelete s állig kell fegyverkeznünk, hogy a vén mackót, mely talpait ránk akarja nyomni, visszaterelhessük barlangjába. Milliók meg milliók fogynak el ebben a rette­netes fegyverkezésbeo s ha a „békés“ muszka csakugyan eldurrantja puskáját, megint ott kell hagynunk az ekeszarvát, a szerszámot, a családot, hogy határain­kat megvédelmezhessük. A magyar nemzet régi, kipróbált királyhüsége és hazaszeretete minden áldozat elviselésére képesíti az országot, megedzi a nemzet fiainak izmait, bátor­ságot önt lelkeikbe, az esetleg támadó fél tehát olyan erővel találja majd magát szembe, amelyen aligha meg nem törik féktelen ambíciója. A kettős monarchia erős, fegyelmezett, kitünően felszerelt hadserege s a német biroda­lomnak párját ritkító milíciája mint ha­talmas suit állanak az óriási szármát sikság szélein s a muszka akkor fogja csak meggondolni magát, támadjon-e komolyan, avagy megelégedjék azokkal a bizonyos próbamozgósitásokkal, ame­lyeket Európa megrémitésére rendez nyugati határainál. No de nem olyan fekete az ördög, mint amilyenre festik. A muszka még kettőt is alszik arra, hogy támadjon-e, avagy bókén maradjon. Mindazonáltal készülődnünk kell, illetve készülődnie kell a hármasszövetségnek, hogy a muszka fegyvercsörtetésére illő választ adhasson. Ugyan mit szólnak mindéhez azok az urak, akik még a veszedelmeket is a koalíció szemüvegén át vizsgálják és nagyokat szónokolnak a hármasszövet­ség ellen ? A képviselőház ülése. — A „Szamos* fővárosi tudósítójának te­lefonjelentése. — Budapest, márc. 13. A nemzetiségi kérdés vitájának ki­magasló eseménye volt ma Tisza István miniszterelnök nagyszabású beszéde. A kormányelnök felszólalása felölelte a vitá­nak gazdag anyagát, melyet a legutóbbi napok parlamenti beszédei nyújtottak. Tisza gróf Bethlen Istvánt és Désy Zol­tánt fejtegetéseiknek minden részletébe követte és minden ellenvetésüket megvi­lágította, igyekezett aggodalmaikat elosz­latni és a felvilágosítás fegyvereivel meg­győzni hallgatóságát. Kimutatta, hogyha Bethlen gróf tör téneti filozófiai fejtegetéseinek során azt bizonyította, hogy a románoknak nemzet ellenes programmja százados történeti fej ■ lődés eredménye, úgy ebből az következ­nék, hogy tehát velük béke nem lehet, aminek végső következménye az volna, hogy őket kiirtani, megsemmisíteni volna szükséges. Ezt a megállapítást a kormáDyelnök nem fogadta el és végső konzekvenciája, melyet bizonyára Bethlen is elfogad, mutatja, hogy ez az ellenzéki beállítás egyoldalú Dósyvel szemben nagy erővel vitatta a kormányelnök, hogy a nemzetiségi tör­vény végrehajtását, melynek szükségét tegnap Désy hangoztatta, lehetetlen elfo­gadni magyar nemzeti szempontból. Nagy nyomatékkai fejtette ki a kormányelnök, hogy az erdélyi magyarságot az ő politi­kájától ne féltse senki, mert az erdélyi ma­gyarságnak érdekeit nálánál jobban senki szivén nem viselheti. A kormányelnök fejte­getései mély hatást gyakoroltak a Ház minden oldilán és hozzájárultak ahhoz, hogy en­nek a most folyó vitának jelentőségét és súlyát növeljék. A kormányelnökön kívül Károlyi Mi­hály gróf szólt hozzá ma a nemzetiségi kérdéshez s teljes tárgyilagossággal meg lehet állapítani, hogy fejtegetései úgy hozzáértés, mint objektivitás szempontjá­ból Apponyi Albert, Désy Zoltán és Bethlen István gróf fejtegetései mögött messze elmaradtak. Károlyi gróf táma­dásra használta fel a kormányelnök ellen, hogy legutóbbi beszédében Tisza István gróf a nemzeti címer angyalkáiról emlé­kezett meg az iskola politikánkkal kap­csolatban. A miniszterelnök ma megállapította, hogy Désy és Bethlen gróf méltóságukon alulinak találták ebből a miniszterelnök hazafias érzése ellen vádat kováé ölni Egyébként az egész kérdést egy fél mon­dattal intézte el ma Tisza István annak a rövid és határozott kijelentésével, hogy látván szav*i félremagyarázását, valóban Bajnál ja, hogy ezen szó kicsúszott a szá­ján. Ei lehet mondani, hogy ez a férfias nyíltság minden oldalon imponált. Nagy figyelemmel hallgatták az ülés első szónokát, a szász nemzetiségi Schulert, aki rámutatott arra, hogy a szászok semmi kárát sem vallották annak, hogy a magyar nemzeti kormány kereteibe beleilleszkedtek. A gör. kath. magyarok orsz. biz. Miklósy István püspöknél. — A Szamos eredeti tudósítása. — Debrecen, márc. 13. Alig múlik el nap, hogy a felzudult közvélemény kifejezést ne adjon megbot­ránkozásának a hajdudorogi püspökség el­len intézett alávaló merénylet miatt s egy­ben örömét ne fejezné ki azon, hogy az isteni gondviselés éppen azt a férfiút men­tette meg szinte a csodával határos mó­don, akinek a bomba voltakóp szánva volt. Magánosok és testületek naponként egész garmadáját küldik még ma is a részvét és üdvözlő iratoknak, egyes népe­sebb gör. kath. egyházközségek és erköl­csi testületek pedig küldöttségek utján igyekeznek kifejezni szerencsekivánataikat Miklósy István püspök előtt. Tegnap dr. Pásztélyi Jenő ügyvéd és Melles Emil apátplébános vezetése mellett a gör. kath. magyarok országos bizottsága tisztelgett ily célból a Miklós utcai ideig­lenes székházban. — Tagjai voltak még a küldöttségnek Garancsy Mihály min. taná­csos, a székesfővárosi közmunkatanács al- elnöke, Andor Gyula, a képviselőház nyu­galmazott elnöki tanácsosa, Répássy Mik­lós miniszteri osztálytanácsos, Novák Ber­talan Máv. főfelügyőlő, műszaki főtanácsos, Yolenszky Gyula fővárosi ..polgári iskolai igazgató ős Szamovolszky Ödön szobrász­művész. Szabó Jenő főrendiházi tag, elnök és Illés Jenő ny. kúriai tanácselnök, alel- nök, betegségükkel mentették ki elmara­dásukat. Miklósy István püspök az üdvözlő szavak elhangzása után meghatottan kö­szönte meg az iránta megnyilvánuló figyel­met. Különösen nagy hatással volt a kül­döttségre, amikor utalva arra a régi, meg­hitt barátságra, mely őt az országos bi­zottság minden egyes tagjához fűzi, annak adott kifejezést, hogy az a három néma sirhalom, mely most az áldozatok fölé bo­rul, jobban igazolja az országos bizottság igazait, mint azok a vaskos, egész könyv­tárt tevő kötetek, amit a bizottság tagjai a gör. kath. magyarság és az újonnan felál­lított püspökség érdekében eddig összeír­Szardnki kőszénbánija r.-t SZURDUK, Szolnok Doboka megye Olcsó árban ajánlja magas futó'írtílfn kocka szenét kályha és gőzeke fűtés­hez, akna, rostált akna, dió szenét kazántüzeléshez, dara szenét 3 osz­tályozásban téglagyártáshoz. ...........—=■ Képviselőnk: Szatmár városára — R EITER MÓRITZ fakereskedő Szatmár, Szamospart. — Március 14 SZOMBAT Matild kir. Lapunk mai száma 6 oldal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom