Szamos, 1914. március (46. évfolyam, 49-73. szám)

1914-03-12 / 58. szám

2. oldal. SZAMOS (1914 március 12. 58. szám.) énekek hangulat-keltő melódiájukkal. Na már akkor mindenkinek megtérni muszáj; akinek csak egy falatka kis szive is van. Ilyenkor még a meghatottság köny- nyei sem hiányoznak. Milyen boldogok is azok, akik a tulvilági éden egyhangú meg választottjainak érzik magukat . . . Hát, hiszen szép, szép, csak azt fe­lejti el a jámbor megtért, hogy az éré nyékét a többi vallásfelekezet keretei közt is kultiválbatja a biblia alapján. Még azt sem veszi észre, hogy a felebaráti szeretet égisze alatt működő praeceptorok a sárga földig lehúzzák a más hitben élő ember társaikat, mert azoknak a lelke — szerin­tük — nem oly hófehér, mint az övék. Meg aztán vájjon, hogy is lehetne megélni tisztán a biblia szerint ? Az ilyen élet valóságos matematikai s ha létezne is, ón nem tudom biztosan, esik gondo­lom, hogy az vagy nagyon jó, vagy na­gyon rossz lenne. A póldaszó szerint is, leghelyesebb az arany középút Még majd úgy járnak, mint a nyíri baptista. A rossz emberek kifogtak vallá­sos jámborságán. A dolog úgy történt, hogy egy éjjel csak visit az egyik hizó. „Apám, — szólt a legidősebb fiú — viszik a disznót“. Az atyafi csöndes rezignációval fe'eli: „Hadd el, fiam, látja az Ur“. Az Ur látta, de már a következő éjjel a másik hizó is vi­sított. „Apám, hajtják a hízót!“ Az öreg a tegnap estelinél valamivel magasabb hang • tónusban válaszol: „Mondtam már, hogy látja az Ur !“ A rákövetkező éjjel már a riska is bőgött, mikor eloldták a kötelét. De már erre felfortyant valahol a jámbor férfiúnak a vérrendszerében egy régi, ká­lomista csepp s felorditott: „De ‘iszen . .. errül, arrul ... (s itt reprodukálhatatlan jelzőkkel környékezte a Menyei Jóságost) . . . akár látja az Ur, akár nem látja, már ezt nem engedem !“ Hát csak várjuk nyugodtan tovább, hogy mi lesz a szatmári baptista- községgel. Annyi azonban megállapítható, hogy intellektuális egyének vajmi gyengén pár tolják. — De hát kell is azoknak Uten. Dunka Viktor. URÁNIA hm mozgófénykép-szinháx emmmm ■»■■I rIIUM Kazinczy-utcza n mni—mm ■<—iéi iii Iparos otthon hmmh Ügyvezető igazgató: SZIGETI ANDOR Előzetes jelentés. Pénteken 13-án és szombaton 14*én Világszenzáció! A nyomorultak Hugó pityer világhírű filmdrá­mája 16 felvonásban. Ezen grandiózus dráma első elő­adása pontosan 6, a második 9 órakor kezdődik. Jegyek a mai naptól előre vált­hatók az „Uránia“ melletti papir- üzletben. URANIA- MOZGÓFÉNYKÉPSZINHÁZ ­KAZINCZY-Ü. IPAROS-OTTHON DÍSZTERMÉBEN Ügyvezető-igazgató: Szigeti Andor OQa szerdán, március Il*én és csütörtökön 12-én este 6 órától nászonra Ikerül a kinematográfia égjük legnagyobb síilü alkotása. Páratlan szenzíc’ó! (E fotográfia diadala! Csatornától a színpadig színház műrészei. — Szén grandiózus filmdrámát megelőzi a l^éí órás tysérő műsor nagyslilü újdonságai: A négy ördög A három jómadár Tóni, mint drámairó Uránia hiradó vígjáték rendkívül mulattató falrengető bohózat > heti világesemények bemutatása I EL ADÓ ZONGORA. Kitűnő hangú, teljesen ép, eladó az Uránia mozgóban. Értekezhetni — az előadások alatt. — Pénzhamisitő banda Nagybányán. pőVórosi detektívek nyomoznak. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, márc. 11. Megírta a „Szamos* vasárnapi szá- mábaD, hogy Szatmárou hamis két- és öt­koronások kerültek forgalomba. Az itteni csendőrség megindította a nyomozást s bár annyit megállapítottak, hogy a pénzhami­sító banda tagjai Nagysomkut tájékán tar­tózkodnak, mindazonáltal pozitív erend- mónyt ezideig — rajtok kívül ál ó okok­ból — elérni nem tud'ak. Az egész pánzhamisitási nyomozás­nak váratlan fordulatot adott tegnap este két főváro-i detektív Szatmárra érkezése. A tóvárosi detektívek közül Sárközy Sándor bejött az itteni rendőrségre és egy Vizi Gyula nevű ember után érdeklődött. Miután Sárközy meggyőződ itt arról, hogy a rendőri bejelentőhivatalban ez a név se­hol nem szerepel, visszament Erdős nevű társához a vasúti állomás-a s ott a váró termeket átvizsgálták, majd felszállottak a nagybányai vonatra és elutaztak Nagybá­nyára., Éideklődtünk, hogy mint jutott a fő­városi detektivek tudomására a pénzhami­sító banda működése, mire azt a választ kaptuk, hogy a nyomozás a fővárosból indult s nem a szatmári rendőrség felhí­vására. Késógtelen tehát, hogy Buda­pestre is került a hamisított pénzekből. A fővárosi detektivek nyomozásából az alább következő érdekes részleteket si­került megtudnunk, amit megerősítésig csak fenntartással köziünk. A titokzatos csomag. A budapesti 2. számú postahivatal­ban az ottani rendőrség tegnapelőtt egy ékszeres csomag megérkezését várta Mára- marosszigetről. Egyik budapesti ékszerész üzletét ugyanis szombaton éjszaka feltör­ték, de mert tartottak a betörők, hogy el­csípik őket, azonnal ol is utaztak Buda pestről és csak egy megbízottat hagytak hátra, akinek az ékszerek egy részét, amit vidéken nem tudtak volna értékesíteni, visszaküldték volna Budapestre. A megbízott a rendőrség kezei kö.é került és bevallotta, hogy az ékszerek egy rósze postán érkezik vissza Budapestre az ő címére. A hétfőn délután érkező csomagok közűi egy felhívta a rendőrség figyelmét. Szatmárról érkezett poste restante s tartal­mául ékszer volt kitüntetve. A budapesti rendőrök a gyanús cso­magot felbontották s nem kis meglepető sükre a csomagban ékszerek helyett két és ötkoronás ólompénzeket találtak. A hamis pénzek feladója volt olyan ügyetlen és egy levelet is mellékelt a pénz- küldeményhez. — A levélben meglehetős kusza írással ez állott : Nagybánya, márc. 8. Kedves Bandi[! Mára elég lesz ez. A nagyobbat szombaton viszi magával Etelka. Kel­lemetlen kezd lenni R., — vigyázz rá. Itt minden rendben. Gyula. A levelet kivették a csomagból s a pénzt visszacsomagolva várták, hogy a csomagra irt „Bozóky Károly“ jelentkez­zék, miután már a levélben szereplő „Bandi* név arra adott gyanuokot, hogy a cim csak félrevezetésre való. Talán másfél óráig várhattak a de­tektivek a postán, amikor egy prémes ka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom