Szamos, 1914. március (46. évfolyam, 49-73. szám)

1914-03-11 / 57. szám

4. oldal. SZAMOS (1914 március 11. 57. szám.) URANIA- MOZGÓFÉNYKÉPSZINHÁZ - KAZINCZY-Ü. IPAROS-OTTHON DÍSZTERMÉBEN Ügyvezető-igazgató: Szigeti Andor $5a szerdán, március 11-én és csütörtökön 12én este 6 órától vászonra Ikerül a tynematografia eg^ik legnagyobb stilü alkotása. Páratlan szenzáció! S fotográfia diadala! I ELADÓ ZONGORA. Kitűnő hangú, teljesen ép, eladó az Uránia mozgóban. Értekezhetni — az előadások alatt. — IMRÉK Sntervju. (A .Szamos“ vasár­nap hirt 'adott arróí, hogy Szatmárhegyen egy kovács eret vá­gott egy beteg embe­ren, aki ennek követ­keztében meghalt.] A napokban olvastam egy orvos ról, aki nagyon jól tud — lovat pat- kölni. Hát az valami nagyszerű lehet, mondom és mert manapság az orvosok általában véve nem nagyon értenek az ilvesmihez, ezért felkerestem a kitűnő férfiút, bogy lapunk számára megin- tervjuvoljam. Hét napig és hét éjjel fúrt utaz­tam a vonaton, amíg megérkeztem a csodaorvos hazájába. Természetesen nem találtam otthon, de megtudtam, hogy az „Első Szatmárhegyi Tudo­mányegyetem mint Szövetkezet “ ben tart előadást. Ezalatt tehát megtekin­tettem a váro3 nevezetességeit és az után megint elmentem a lakására. — Most •már otthon találtam és nagyon megilletödtem, amikor a nagy ember rel szemtől-szembe álltam. — Előleghy Tihamér m. kir sza­badalmazott újságíró vagyok — mu­tatkoztam be és előadtam a jövetelem célját. / Természetesen nagyon örvendett a szerencsének és megkérdezte, hogy tulajdonképpen mi is az az intervju. Én készséggel megmagyaráztam neki: — Hát kérem, az intervju — magyarul interwiew — az egy olyan zsurnalisztikái társasjáték, amelyben az újságíró: a kérdező egy kérdést kérdez. Erre a kiválóság : a kérdezett előbb megkérdezi azt, hogy mi az az intervju, azután egy kérdéssel vála­szol a kérdésre. Például azt, hogy: En tudjam ? De ez csak egy önkéntelen és őszinte elszólás. A tulajdonképpeni válasz az olyan' amelynek abszolúte semmi köze sincsen a kérdéshez, amelyre senki sem kiváncsi de amely körülményesen magában foglalja a megintervjuvolt személy kiváló érdé meit. , A hires professzor nagyon szépen megköszönte a használati utasítást, de, mint azt utóbb észrevettem, túlzott sze­rénységből nem úgy tett, mint ahogy a kiválóságok rendszerint tenni szók tak. A hátralévő visszautazásra gon­dolva, röviden a tárgyra tértem. — Pofeaszor ur! Lapunk közön­sége már régóta eped azután, hogy Kiválóságodról egyet-mást megtudjon. Méltóztatna talán segítségünkre lenni abban, hogy a közönség eme óhajának eleget tehessünk. A Kiválóság bátorított és én fel­tettem az első kérdést. — Hogyan méltóztatik tehát ősz- szeegyeztetni a gyógyítást a lópatko- lással ? — Nézze csak, fiatal barátom — mondá jóságosán — maga még nagyon tapasztalatlan. Hát mi csodálkozni való van ezen ? Nna, figyeljen csak ide. Hát, ugyebár, én lovat szoktam patkolni és egyúttal gyógyítani is. — A patkókat ? — Nem, az embereket, mert hi­szen egyúttal orvos is vagyok. Ha én egyszer jó kovács vagyok, hát lehe­tek én azért jó orvos is egyúttal. Nem mindenki van igy, mert van olyan is, aki jó kovács lenne és mégis orvos. Na már most. Mondjuk, hogy éppen egy lovat patkolok, amikor berohan hozzám valaki és egy beteghez hiv. Erre ón mit teszek? Beleverem az utolsó szeget . . . — A betegbe ? — Nem, a ló lábába, hogy előbb egy dolgot végezzek be és azután a beteghez megyek. Tudja, nekünk or­vosoknak semmi sem sürgős. Na aztán a betegemnél vagyok és az ón kipró­bált módszeremmel gyógyítani kezdek. — Igen, ez az, amit tudni szeret­nénk, mi is tehát az a hires módszer, amellyel oly nagy sikert szokott el érni ? \ — Nagyon egyszerű a dolog, hát az érvágás, Tudja, csakis az érvágás az egyedüli, ami még segíthet valakin. Hót muguknál nem szoktak eret vágni az orvosok? — Hogyne, hogyne, ha a beteg esetleg meggyógyul, akkor egy kraj­cárja sem marad. De tessék folytatni. — Ekkor aztán megtüzesitem a másik patkót és ráverem.-- A betegre ? — Nem, a ló lábára. — De hiszen az előbb a betegről volt szó ■ . . — Ja igen Tudja, mi orvosok, mi mindig tévedni szoktunk. Azután megtapintom a pulzusát. — A lónak ? — Nem, most már a betegről be­szélek. Ha a beteg aztán már annyira rosszul van, mintha ezt a krokit vé­gig olvasta volna, akkor ott hagyom. — És a beteg, akinek közben ki­folyik a vére? — Maga csacsi, hát mit csinál egy beteg, akinek az egész vére ki­folyik ? (ede—J Szabad Lyceum. Á szabad lyceumi előadások során márc. 9 én, hétfőn dr. Jo.dán Sándor főrabbi Palesztinát ismer tette igen tartalmas előadásban, melyet gyönyörű vetített képek kisértek. — A pénteki előadáson Duszik Lajos ismerteti a napóleoni időket. Síociologiai szeminárium. A város­háza kis tanácstermében ma, f hó 11 ón (szerda) este fél 7 órakor tartja a szoci­ológiái szeminárium kilencedik előadását, a kapitalista termelés cimmel. Az előadá son vendégeket szivesen látnak. Felemelik az illetékeket. Fővárosi tudó.-itónk jelenti: A pénzügyminisztérium ban most dolgozzák ki a javaslatot, mely az illetékek felemelését célirányozza. Az illeték felemelés körülbelül 30 millió koro­na évi többletet jelent s az aránya : száz a százharminchoz. A javaslat szerint tehát ezután 1 koronás bélyeg helyett 1 korona 30 fillérest kell használni. Legközelebb a képviselöház elé terjesztik a javaslatot. Aki a járványt elhurcolja. Makai Sándornő 25 éves fehérgyarmati asszony László nevű kisfia a nyáron Jászladány községben vörhenyben megbetegedett. A községi orvos, dr. Székely Sándor megtil­tott t Makainénak, hogy onnan ragályos beteg gyermekével eltávozzon. Makainé en­nek dacára kisfiával Fehérgyarmatra uta­zott, ahol a betegtől többen megkapták a vörhenyt. Az ügyészség közegészség elleni vétség cimón most vádat emelt Makainé ellen. Elitéit tolvaj kondás. Baiogh And­rás kondás Mayer Károly gazdájától 4 da rab sertést ellopott és azokat Boros Miklós és Dobrán László szatmári sertéskereske­dőknek eladta. A tolvaj kondást a törvény­szék tegnap megtartott tárgyalásán 6 havi börtönre ítélte a bíróság, de elitélte az or gazdákat is, miután tudtak a sertés lopott voltáról, fejenként három havi fogházra. Az ítélet ellen a közvádló, a vádlottak és védőik felebbeztek. I I dráma a londoni éleiből. — $gy táncosnő szerelmi regénye 5 fein. — Slöadjáb a londoni „flUtambra* szinfyáz müuészei. — Szén grandiózus filmdrámát megelőzi a l^ét órás tysérö műsor nagystílű újdonságai: A négy ördög Á három jómadár Tóni, mint drámairó Uránia hiradó vígjáték rendkívül mulattató falrengető bohózat heti világesemények bemutatása

Next

/
Oldalképek
Tartalom