Szamos, 1914. március (46. évfolyam, 49-73. szám)
1914-03-05 / 52. szám
(1914 március 5. 52. szám) „Szatmárnémeti gz. kir. város íjirdető vállalata“. A városi házi kezelésbe vett üzemek eggyel ismét megszaporodtak. Eddig sem volt magánkézben, azonban annyira elavult és hiányos berendezéssel birt, hogy az számba sem jöhetett és a város számára jövedelmi forrást egyáltalán nem jelentett. Az a pár oszlop és tábla (25 drb.), amely rendelkezésére állt a nagyközönségnek, a célt alig szolgálta, úgy, hogy a közönség mondhatni leszokott a falragasz utján való hirdetésről. Nagyobb cégek pedig egyáltalán nem keresték fel városunkat megbízásukkal. Az utcákon, köztereken való hirdetés ügyét, mely már több, mint egy évtizede várt megoldásra, fektette uj alapokra a fő számvevő, aki most már 30 oszlopot és 125 táblát bocsát a hirdetőközönség ren delkezósére. 25,000 koronát meghaladja a befektetés, amit most a város ezen uj vál lalkozásába gyümölcsözós végett elhelyezett. Hogy ez bekövetkezik-e, az elsősorban a pénzügyi helyzet javulásától, továbbá a helyes üzleti vezetéstől függ. A főszám vevői hivatal most bocsátotta ki a díjszabást, mely a körlevél szerint azonban már a múlt óv április elsején életbe lépett — Ez azonban tévedés Jehe>, mert még az oszlopok és táblák jórészben felállítva sincsenek. A régi díjszabástól eltérőleg jelentékeny áremelés történt. Ez némi tekintetben indokolt is voh, mert a régi sza bályrendelet teljesen szakav tatlanul volt összeállítva. Azonban tartunk attól, hogy a hirtelen áremelés vissza fogja tartani a közönséget az intenzív hirdetési müvele tektől. Például mostanáig egy ives plakát kiragasztása, helydija 25 drb. után 2 kor. 50 fillérbe került 24 órára, illetve addig, mig rá újat nem függesztettek ki. Az uj szabályrendelet 24 órás ives p'akátra ra gasztási költséggel együtt 30 oszlop után 6 koronát ir elő. Ellentétben ezzel az árral, 125 tábla után szintén ugyanezen dijat szabja meg. Kevesebb, mint 30 oszlop vagy 125 tábla nem vehető igénybe. 5 napos plakátirozás már 15 kor., 10 napos 22 kor. 50 fill., 15 napos 30 korona és igy tovább. Három hónapos reklám 135 korona. A legkisebb plakát dija 24 órára 2 korona. Magáno soknak saját házukon is tilos a reklámi rozás. (Ezen tilalom alól valószínűleg a sa ját reklám ki van kapcsolva). A röpcédu Iák dija naponként 4 korona. Reklámkocsi 10 korona. A jótékonycélu intézmények, melyek eddig díjtalanul használhatták az oszlopokat, csak kedvezményben részesülnek. A férj és a régi szeretője. Szerelenwek mindenféle Vége szokott lenni. *— A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmárcseke, márc. 4. Egy bűnös szerelmi viszonynak epilógusa játszódott le a minapában Szalmár- csekében. Sarkadi Sándor özv. Gönczi Józsefe ét úgy elverte, összerugdosta, hogy súlyos belső sérüléseivel be kellett szállítani a fehérgyarmati közkórházba. Évekkel ezelőtt — sőt mondhatnánk hónapokat is — pers'.e nem igen cselekedte volna meg ezt Sarkadi.. mert akkor még ugyancsak „tette a szépet“ a szegény ugyan, de feltűnően szép asszonynak. Most már azonban alkalmatlanná, mi több tola kodévá lett előtte. Egy Almássi Mariska nevű csekei leányzó ugya >is kivetette hálóját a gazdag legény hírében álló Sarkadba, aki amúgy is megunta már Gönc i SZAMOS Józsefnét, csak éppen alkalomra várt, hogy az ajtót kívülről tegye be. Nem nagy fá radtságába került hát Almássi Mariskának, hogy elhódítsa Gönczir-étől a legényt. Gönczi Józsefnó magára maradt a Sarkadi szerelmérek gyümölcsével, három piciny gyermekével. Csendesen tűrt, várt, majd csak visszatér a hűtlen szerető. Mikor aztán Sarkadi Almási Mariská val jegyet váltott, később megesküdött, belátta, hogy hiába vár. Megpróbálta volna visszatérésre bírni a hűtlen tmbert, gyermekeinek apját, de nem tudott vele soha beszólni sem. Kerülte a férfi. Pedig a szerencsétlen asszonynak most már igazán szüksége lett volna támaszra. Beállott a kegyetlen, szigorú tél. Tüzelője nem volt. Betevő falatjuk sem. Három piciny gyermekétől dolgozni sem mehetett. Hisz egy beíőlők még anyja emlőin élt, vagy ólt volna, ha a sürü éhezéstől el nem apadt volna a tejecske azokból is. A két nagyobbacska hiányos öltözékben, dermesztő leve gőjü, jégvirágos ablahu szobában sírva kérte anyjától a harapás kenyeret. . . Nem tudott nekik adni . .. A szegény asszonynak s?ive csakhogy meg nem hasadt. Szégyenkezve bár, de elment ekkor Sarkadihoz. Kér tőle valami segítséget. Nem magának. A gyermekeinek. Nem találta otthon A felesége A1 mássi Mariska fogadta. Lehet e csodálkozni ha a felgyülemlőt keserűség, a megalázta tás átkozó szavak őzönként zuhogott annak fejére, aki szerinte nyomorult helyzetének okozója volt. A fiatal asszony sírva panaszolta el hazatérő urának az esetet, ki azonnal sietett megtorolni a sértést. Özv. Gönczi Józsefnét úgy elverte, hogy súlyos belső sérüléseket szenvedett. Be kellett vinni a kórházba. Ott van vele legkisebb gyermeke. A másik kettőnek mint értesülünk, gyámot rendeltek ki. Rablás a korcsmaasztal mellett. I^eitatott és kirabolt Vasúti munkás. — A Szamos tudósítójától. — Szatmdr, március 4. Utóbbi időkben napirenden vannak a esendőrsógen rablás, vagy rablással párosult lopás miatt a feljelentések. Legtöbb- nyire napszámosok és cigányok követik el a rablásokat. Miután a zsebtolvajlásnak ma már nagyon sok akadálya van, a pénz erőszakom, vagy fondorlatos ellopásával pró bálkoznak boldogulni azok, akik máskép nem tudnak. Tegnap egy vasúti munkás, Árkosai Mihály nagyréti lakos tett feljelentést Bumbuluc József nevű munkatársa ellen, aki vasárnap egész havi munkabérét ellopta tőle. Vasárnap fizetés után Bumbuluc Jó zsef vasúti munkás magával csalta Árkossit az uj majorban lévő sárga korcsmába és ott leitatta. Amiko:’ pedig Arkossi a Ezasz hatása folytán ott a korcunaasztalnál elaludt, Bumbuluc kilopta a kabátzsebében lévő 55 korona készpénzt. Bumbu'uc a csendőrök előtt tagadta, hogy társát kifosztotta volna, de a csendőrök Grünfeld deteklivel bejárták azokat a helyeket, ahol Bumbuluc elsején fizetett és kitűnt, hogy nagy szegénysége dacára jóval többet költött el, mint ammnyi fizetést kapott. Ekkor mái Bumbuluc is beis merte tettét s a csendoi-sóg áttette az iratokat az ügyészséghez, amely azonban, mi után Bumbuluc állandó lakást és foglalkozást igazolt, nem tartóztatta le. 3. oldal. Színház. Műsor. Csütörtökön : „Az ember tragédiája“ (A. bérlet). Pénteken : „Az ember tragédiája“ (B. bérlet). Szombaton : „Az ember tragédiája“ (C. bérlet). Vasárnap: „Nemtudomka“ (Szünet). Ripp van Winkle. Egy kis szép Pianquette muzsikára gyűlt össze egynéhány ember tegnap este a színházban. Az este fő kitűnősége Ladiazlay József volt. Az uj baritonista elsőrangú qualitásu ember, aki határozott nyeresége a színtársulatnak. Paxy Margit is szépen megbirkózott nehéz énekpartijáva). A második felvonás kitűnő fináléjáért Sugár Gyula és Gerő János érdemelnek különösebb dicséretet. Mindketten hangjuk teljét adták és odaadó segitőtár sai voltak a finálét dirigáló Csányi Mátyásnak. A zenekar tegnap este a szokottnál precízebb volt, hallottunk olykor piannókat is. Azt hisszük Csányi karmester különösképpen ambicionálta a Ripp precíz előadását, ami várakozáson felül sikerült is. A színházi iroda közleményei. Basa bácsi mesedélutónja a városi színházban. Ki ne ismerné széles ez országban a gyermekek aranyos mesemondó Basa bácsijának nevét. A szatmári gyermekek már régóta várják, hogy egyszer már nékik is meséljen sok-sok kedves mesét — csengő bongó rímeket, verseket — de edd g hiába várták. Mert bizony Basa bácsit majd, hogy szót nem szedik a sok meghívással, amelyek mind csak azt hajtogatják, hogy nókünk is meséljen, hozzánk is jöjjön el édes Basa bácsi. Most azután a sok hivás-marasztalás között Heves Béla szava volt a legkedvesebb Basa bácsinak, meg aztán itt van e^y pár régi, kedves tanítványa is a társulatnál, hozzá még azt is hírből hallotta, hogy a szatmári gyerekek a legszebbek és legkedvesebbek hét vármegyén belől, hát gondolt egy nagyot és megírta Basa bác i Heves Bélának, szombaton délután itt fog mesélni nálunk. Azok a szerencsés gyermekek, akik közvetlen forrásból legelőször hallották a nagy hirt, örömmel futottak szót a városban és most már mindenki izgatottan és lelkesen vár a a Basa bácsit. De nemcsak a gyermekek, hanem felnőtteknek is különlegesség számba menő érdekesség Balassa Jenő, a budapesti Vígszínház kitűnő művészének a mesedélutánja, amelynek részletes műsorát legközelebb közüljük. A mese- delután e hó 8 án szombaton délután 3 órakor lesz a városi színházban. Jegyeket a nagy elővételre való tekintettel, mindenki igyekezzen már most lefoglalni. Az Urániából. Psilander. Ritka élvezetes estében volt részünk tegnap az Urániában. Ismét gyönyörködhettünk Pálander e milliók és milliók által irigyelt dán művész játékában. Psilander, e szó már maga fogalmat jelent fővárosunkban, a vonzódás, a nagystilüsóg fogalmát, de úgy láttuk tegnap nemcsak fővárosunkban Budapesten van ez igy, de nálunk vidéken is, a Psilanderhez való von zódást, az ő tökéletes mozimüvószttét elis • merni látjuk akkor, midőn oly telt házban gyönyörködhetünk, mint a tegnap volt az Urániában. A mozi igazgatósága gondos kodott azonban e kitűnő Psilander képhez kísérőül méltó keretről is. Eltekintve attól, hogy a humoros képek mindegyike kiválóan élvezetes, különösen kacagtató volt az Minden ruha uj lesz isztitás és festés által Hájtájer Pál ruhafestő és gőzmosd - gyárában = Szatmár.
