Szamos, 1914. március (46. évfolyam, 49-73. szám)

1914-03-04 / 51. szám

/ XLVI. évfolyam. Szatmár, 1914. 51. szám. Miért a népművelés Bábele Szatmár. (*$) A szatmári, valójában meg nem lérár népin (ívelés csődjét jelentet­tük a rnultkorában ugyanezen a helyen. Arról szólottunk, hogy Szatmáron ezidő szerint rengeteg, javarészt érté­kes energia pazarlódik népművelés címen és ennek dacára a nép­művelés problémája megoldva nincsen. Mint ahogyan nem is lehet. Tudatos, tervszerű, kipécézett irányelv nélkül sötétben tapogatódzó kísérlet marad minden népművelési kísérlet. És ugyanekkor volt egy pár kér­désünk is. Miért nem közelednek egymáshoz a külömböző felfogású egyesületek és egyesek, miért nem látják be jelenlegi teljesítő képtelenségüket és éppen ezért, miért nem egyeznek meg szépen, ötven százalékra, jogfentartással, az igazi nép­művelés érdekében ? Kölcsey-kör, Szabad Lyceum, Szo­ciológiai szeminárium, Szakszervezeti előadások és ~ és a külömböző felfo­gások eme Bábelében, a sok világra- hozási segedelem közepette, elveszett a gyerek, a népművelés, Az analfabéta analfabéta marad, az analfabéta nem tanul meg annál a kevésnél többet, amit tudott, a tudó elpazarolja meddő munkájában tanítási kvalitásait és a ta­nulni akaró megcsügged, belefárad cél­talan önmagával való kergetődzésébe. A bábeli nyelvzavarban már-már az egy nyelvűek sem értik egymást, holott a felépítendő, eget ostromló to­rony földmunkáját sem végeztük be. A káosz feneketlenségében csalt az uzsorások és jogtiprók érzik jól magú- j kát, kárörvendően vigyorogva himnuszt énekelnek a butaságban való megtartás örök dicsőségére. Hát nem kell itt megegyezni ? Elv- feladást jelent itt a megegyezés ? * Kik is művelik hát vájjon Szatmá­ron a népet? Kik azok, akik azt hiszik magukról, hogy kultúrát szolgáltatnak? Persze ambícióból. Persze altruizmus­ból. 1. Vannak öregek, akik a koruk­nak kijáró tiszteletet féltik és hogy el ne veszítsék, egyetlen foknyira sem mernek elhajolni az elődeik kultura- szolgáltatási sémájától. Ezek a külszin szolgálatában állanak és hitük, hogy az ő egyesületüknek csupán egyetlen fel­adata van: minden három évben tablós, görögtüzes ünnepséget rendezni. No meg a jövő évi költségvetést megállapítani. Persze, persze . . . 2. Vannak érett korúak. Ezek Aris- totelesre esküdtek hajdan, aztán Spinoz- zával voltak barátságban, később Dar­winnak is hittek valamit és most Jászi Oszkárt olvassák. Ök is népművelők. Legalább is egy részük az. Még pedig az a frakció, amely indulati és vérmér­sékleti okoknál fogva a nyilvánosság fórumára vágyik Ez a frakció aztán alkuszik is egy picit. Alkuszik, hogy lenézessék. Az öregek presztízsének árnyék-dekoráció­ját kikönyörgi szépen. Diszelnököt egy más nyelvű nép szektájából választ és csupán sunyian csempész be egyet és mást az igaznak vallott világa eszméjé­ből — a reakció szekerének tologatása, kultúra szolgáltatásának munkája közben. Az érett korúak másik frakciója hajlithatatlan. Félreáll, sem minthogy megalkudjon. Sok könyvet olvas, még több könyvszámlát fizet és csupán az önmaga életének hirdet fontosán üdvös szózatokat. 3. És végül a fiatalja. Ezek csak Bergson, csak James, csak Marx nebu­lók. Népet művelnének, lázasan, harco­san, verekedőn. De nem művelhetnek és ne is műveljenek, mert fiatalok * íme, ennyien és ilyenek vannak. Beakcionáriusok, liberálisak és fiatalok. És ilyen értékek — mert elvitat­hatatlan : önmagában és önmagának mindegyik érték — csődbe kergetik, makacsságból, dacból, gőgből a népmű­velést, a hasznothozó, becsületes, igaz népművelést. Pedig, ha például a fórumon mű­ködő liberálisok a nagy, tisztelt és semmittevő neveket a faképnél hagynák, összefognának a kemény gerincű, el­vonult pártbelijükkel, maguk mellé vennék a kiforrottabb fiatalokat, a tudás kegyosztói lehetnének, a tudás szépsé­géért önmagáért. Megteremthetnének egy igazi mun­kásgimnáziumot, ahol munkás mindenki, aki haladni akar és ahol a munkás megtanulhat írni, olvasni, még szeb­ben irni, még jobban olvasni, látni és mi több, gondolkozni. Az ezernyelvüség Bábelében az egyakaratuak egy nyelvhez juthatnak. Ezen küzdelmükért a tabló, a görögtüz elmarad ugyan, de megteremtődik le­galább Szatmáron is a népnevelós igaz országa, amely nem hízelgő, hazug be- hódolást, hanem megfizethetetlen önbi­zalmat és őnelismerést hoz kamatul. A kereskedelmi iskola építése. Építőiparosok küldöttsége a főispappál. Szatmár, március 3. A szatmári ipartestüietnek és az épí­tőiparosoknak népes küldöttsége tisztelgett m» délután Caaba, Adorján főispán előtt Nagykárolyban. A küldöttség szónoka dr. Sbik Ele­mér úgy az ipartestület, mint a szatmári építőiparosok nevében először is köszönetét fejezte ki a főispán előtt, akinek nagy ér­deme van abban, hogy a város soronkivül, süigősebb építkezések mellőzésével elhatá rozta a kereskedelmi iskola építését csak azért, mert ennek a tervei vannak már ké­szen és még drágább kölcsö i felvétele árán h megteszi ezt csak azért, hogy az elmúlt év alatt válságba került építőipart a munka alkalom Dyujtása által támogassa. Utalva éppen erre a körülményre, hogy t. i. az építés kiírásának főcélja az volt, hogy a város a szatmári iparosokat még áldozatok árán is munkához juttassa, felkérték a fő­ispánt : hasson oda, hogy a vállalatot szatmári iparosok kapják és nem — mint a városházáról kiszivárgott hirok mondják — olyan idegenből jött, vállalkozók, akik vala­mivel olcsóbbak is ajánlataikban. Csaba Adorján főispán szívélyesen fogadta a küldöttséget, kijelen'ette, hogy meg fogja vizsgálni az ügyet, sőt éppen e célból már a bizottság ülésén is részt fog venni s gondja lesz arra, hogy a kérdés eldöntésénél sem protekció, sem más te kintet ne érvényesül ön, hanem kizárólag a szatmári iparosok érdeke. A küldő tség nagy megnyugvással fo­gadta a főispán Ígéretéi. uagyvalasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevŐ­— közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellett Szatmár és vidéke legnagyobb cipőraktára. Az előrehaladott idéuy miatt leszállított árban kerülnek eladásra valódi ehowreaux és boxbőrből készült legújabb divatu úri, női és gyermek lábbeliek. MT A valódi AMERIKAI KING QUEL1TI cipők kizárólagos raktára. Róth Simon Március 4 SZERDA Kázmér x­Lapunk mai szama 8 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom