Szamos, 1914. március (46. évfolyam, 49-73. szám)

1914-03-27 / 70. szám

(1914 március 27. 70. szám.) SZAMOS 3. oldai. Az ügyvédi köp az alispánt pendelet ellen. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, márc. 26. Ismeretes a „Sz»mos“ olvasói előtt, hogy Ilosvay Aladár vármegyei alispán­nak az útlevelek kiadásának sürgetése ellen hozott rendeletét az ügyvédek sérel­mesnek találták magukra nézve, miért is a helybeli Ügyvédi Kamara legutóbbi közgyűlése állást is foglalt ellene. Legújabban az Ügyvédi Kör foglal kozott a sérelmes rendelettel, amely meg­beszélésnek eredményeképpen az alábbi határozatot hozta: Szatmárvármegye alispánja 6960—1914- szám alatt rendeletet bocsátott ki az út­levelek kirzolgáltatása tárgyában, amely rendeletben többek között helyet foglal a következő intézkedés : „Mivel továbbá az útlevél soron kívüli elintézésének sürgetése ügyvédek utján oly mérveket öltött, hogy a feleket a teljesen felesleges s tudomásomra jutott egyes esetekben igen jelentékeny ügyvédi dijaktól megmenteni szükségesnek és meg- akadályozandónak tartom, hogy ügyvédek kihasználják a kivándorolni szándékozók helyzetét s a kivándorlók költségeit feles­legesen szaporítsák, hirdesse főszolgabíró ur alkalmas módon azt is ki, hogy aki útlevele soronkivüli elintézését ügyvéd utján kéri, annak utíevólügye később kg elintézést nyerni." A rendeletnek ez az intézkedése törvénytelen és egyben példátlanul durva megsértése a vármegyei hatóság területén működő ügyvédségnek. Az ügyvédi rendtartásról szóló 1874 évi XXXIV. t. c. 38. § értelmében „Az ügyvéd jogosítva van az ország vala­mennyi bírósága és ha ósága előtt feleket képviselni." Ez a rendelkedós nem ügyvédi pri­vilégium, hanem törvénybe iktatása annak a lényeges alkotmányjognak, hogy a polgároknak joguk van az ország valamennyi bírósága és hatósága előtt ma­gukat ügyvéd által képviseltetni. Külö­nösen szükség van a törvényes minősítés alapján és törvényes felelősség melleit nyújtott jogsegélyre az olyan hatóság előtt, amely vagy nem ismeri a törvényt, vagy megvan benne a hajlandóság arra, hogy azzal szembehelyezkedjék. Hogy van ilyen hatóság, azt sajná­latosán bizonyltja az alispáni rendelet, amely egyszerűen elkobozni akarja a felek és ügyvédek passzív és aktiv kép viseleti jogát. Mert nyilvánvaló, hogy ha az alis­páni rendelet joghátránynyál sújtja azt, aki törvényes jogát gjakorolja, akkor ez egyértelmű a teljes jogfosztással. A törvénytelen rendelet bizonyítja azt is, hogy közvetlen gyakorlati szükség és nem elvi jelentőségű jogok szempont jából teszi szükségessé az ügyvédi kép viseletét. A törvénytelen rendelet tehát gya korlati károkat is okoz a közönségnek és az ügyvédségnek akkor, amikor kétség­telen törvényi jogok ellen kezet emel A törvényszegés pedig sohasem üd vös, még mellékhatásaiban sem. A rendelet szociális célzatok látsza­tát kelti azzal, hogy a képviseleti költ­ségektől mentesíteni igyekszik a jog­kereső közönséget. De ez csak látszat azzal a valóság­gal szemben, hogy ugyanaz a hatóság, amely most tő e szokatlan módon áll az állítólag szorongatott közönség mellé, az ügyek intézésében akként jár el, hogy kényszeriti a feleket az ügyvédi segítség igénybevételére, még ilyen esetekben is, amikor egyszerű technikai, különösen jogi szakismeretet nem igénylő sablon kérdé sekről van szó. A szociális segély nem törvény szegósben, hanem törvényes kötelességek lelkiismeretes teljesítésében áll És az ilyen szociális segély mellett nem volna szük­ség ügyvédi közbenjárásra, még talán útlevelekre sem. Külön sérelem az ügyvédségnek, hogy a rendelet könnyelmű általánosítás sál az egész ügyvédséget rágalmazza azzal, hogy a kivándorlók szorult helyzetével visszaél. Ha ilyesmiről a hatóságnak tudo­mása van. jelentenie kellett volna azt, az egyedüli illetékes fegyelmi hatóságnál, ahol kellő érzék és kötelességérzet van a megfelő elégtétel szolgáltatásra. De ilyen bejelentés nem történt. Erre nem vett magának fáradságot az a hatóság, amely a közönség védelmében törvényeket és alkotmányjogokat feláldozni kész. Mindaddig, amig ilyen eset autonom fegyelmi hatóságnak elé nem kerül, egész terjedelmében teljes eréiylyel utasítjuk vissza az állítást, hogy ügyvédek a kíván dorló helyzetét jogtalan vagy aránytalan keresetre ha ználták volna fel. Ezzel a megokoiással ajánljuk elfo­gadásra a következő határozatot: „Megállapítja a közgyűlés és közzé­teszi, hogy Szatmárvármegye alispán­jának 6960—1914. sz. alatt kelt rende­leté törvénysértő, ennak kiadásával az alispán olyan területre lépett, ahol őt hatáskör egyáltalán nem illeti, hogy ennélfogva ezt a rendeletet végrehajtani is tilos a hatóságoknak, azt a nagy- közönség respektálni nem tartozik, az ügyvédi kar pedig godoskodni fog arról, hogy adót' esetben a hatóságnak rietáni túlkapása a feleknek semmi jog­hatályt ne okozzon. A rendeletnek az ügyvédi állást, annak tekintélyét sértő hangját meg- botiánkozva visszautasítja. Sajnálattal és kiábrándulással tapasztalja, hogy alispáni hatóság által kiadott rendelet­ben kell nélkülözni a kötelező megbe csülésnek és tapintatnak nyilvánulását. Kimondja a közgyűlés, hony ezt a határozatot panasz alakjában, további eljárás végett megküldi a m kir bel­ügyminiszternek és igazságügyminisz temek, Szatmárvármegye főispánjának, tudomásvótel végett pedig Szatmárvár megye alispánjának és vármegye összes járási főszolgabíróinak." A szatmárnémetii ügyvédi kör választmánya. Vasúti kongresszus Szatméron. Értekezlet a gyünjölcsszállitás érdekében. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, márc. 26. Galíciának gyümölcs és friss főzelék- szükségletét Magyarország látja el. Ezen áruk túlnyomóan a Máv. Budapest köz ponti, debreceni és miskolci üzletvezetésé- gének, továbbá a Kassa—oderbergi vasút magyar, valamint a cs. és kir. osztrák ál­lamvasutak krakkaui, lembergi és st mislaui igazgatóságainak vonalán keresztül jutnak rendeltetési helyükre. Az áruk értékesítésének előmozdítása céljából rendkívül fontos, hogy a felette kényes, gyprean romló aruk alkalmas vo- natesatlakozások utján feltartóztatás nélkül a lehető leggyorsabban friss állapotban jus­sanak rendeltetési helyeikre. Ezen országos cél elérése érdekében évről évre tanácskozásokat folyhatnak és megállapodá-okat léiesiteriek a szállításban részes vasúti hatóságok. Ezen célból éven kint felváltva a részes hatóságok egyiké nek székhelyén vagy valamely jelentöke nyebb állomásán gyűlnek össze a közleke­dési vállalatok képviselői. Ezen évben a debreceni ü-letvezető ség volt soron és ez városunkat jelölte ki a tegnap megtartót', értekezlet színhelyéül Dr. Vajay Károly kir tan., polgár- mester készséggel engedte át a városi ta­nácstermet az értekezlet megtartására. Az értekezlet 26-án délelőtt 9 órakor vette kezdetét és megjelentek azon a cs. kir. osztrák államvasutak krakkaui, lem* oergi és stanislaui igazgatóságainak, a Kassa—oderbergi vasút igazgatóságának és kassai üzletvezetősógónek, a m. kir. állam­vasutak igazgatóságának Budapest központi, miskolci, debreceni üzletvezetőségének, szat­márnémetit és sátoraljaújhelyi forgalmi fő­nökségeinek képviselői. Az értekezletet Mándy Bertalan deb­receni üzletvezetőheiyettes nyitotta meg, aki melegen üdvözölte az értekezlet részt­vevőd és rámutatott az értekezleten hozandó megállapodások fontosságára Az értekezlet további vezetésére Steingraber Róbert vas­úti főtanácsost, a stanislaui igazgatóság képviselőjét kérte fel. Az értekezleten a részes va-utak képviselői hosszas eszme csere utm egyértelmű megállapodásra ju­tottak. A kongresszuson megjelentek: Robert Steingraber Oberstaatsbanhrath Stanislau, dr. Sigmund Oberstaatsbahnrath Stanislau, Moritz Träger Oberrevizor Sta­nislau, Johann Willmann Revident Sta­nislau, Neubauer Jenő felügyelő Kassa, Fiedler Rezső hivatalnok Kassa, Miksche Ottó hivatalnok Kassa, Krecsák József fő­ellenőr Miskolc, Kenyeres Pál hivatalnok Miskolc, Hetónyi Gyula főellenőr Budapest, Karl Pajeczkovszky Staatsbahnrath Lem­berg, Henrik. Kotoba Fahrplanreferent Lem­berg, Henrik Mahler Stückereferent Lem berg, Johann Strzewszky Staatsbahnrath Krakkau, Karol Patsch Inspektor Krakkau, Josef Derlinszky Oberrevisor Krakkau, Jo­sef Tokarz Adjunkt Krakkau, Gärtner Fe­renc főellenőr Budapest, Pozsonyi József főellenőc Budapest, Sugár Zsigmond főel­lenőr Budapest, Kuíschera Mihály föellenőr Budapest, B.infalvy Ede főellenőr Sátor­aljaújhely, Faragó András főellenőr Buda­pest, Kovács János főellenőr Budapest, Barta Ágost föellenőr Budapest. Megjelentek ezenkívül a debreceni üzlet vezetőség részéről Mándy Bertalan üzletvezető helyettes vezetésével: Géhl György főellenőr, Gál Samu ellenőr, Kiár István ellenőr. Az értekezlet után a vendégek látó gatást tettek a vasúti internátusbán, ahol Pécsei Dezső igazgató és felesége pompás villásreggelivel vendégelték meg a kon­gresszus tagjait. A pazar lakoma mellett intim hangulatban ünnepelte a társaság a vendéglátó házigazdát és nejét, majd elin dúltak az intézet megtekintésére. A vendégeket rendkívül meglepte a modem berendezés, a példás rend és tisz­taság, amely az intézetben uralkodik, a legnagyobb elismerésüket fejeztek ki Pé­csei Dezső igazgató, Mészáros Ede gond­nok és dr. Fekete Samu intézeti orvos előtt. Délután két órakor bankett volt a Polgári Társaskörben, amelyen a vendége ken kívül rés.t vettek dr. Vajay Károly kir. tan., polgármester, dr. Antal Sándor t. főügyész, Ferencz Ágoston, dr. Lénárd István városi tanácsosok, Tankóczy Gyula főkapitány, Erdélyi István főmérnök, Fi- gus Albert főszámvevő, dr. Grill Kálmán fővegyósz, dr. Pirkler Ernő tanácsjegyző, Székely Endre városi jegyző és dr. Gőnczy Miklós polgármesteri titkár. A vasút ré­széről jelen voltak Banner Antal osztály- mérnök, Szalay Lajos forgalmi főnök, Lápossy Lajos főellenőr, Kulcsár Lajos állomásfőnök, Vajda Nándor füiőházi fő ­nök, Bab László hivatalnok, Sajó Lajos raktárfőnök, Pécsei Dezső, az internátus igagatója, dr. Fekete Samu, az interná­tus orvosa. A banketten az első köszöntőt dr. Vajay Károly kir. tan. polgármester mondta a vendégekre Neubauer Jenő a külföldi vendégekre, Steingruber Róbert a magyar lengyel barátságra, Lápossy Lajos Rácséi Dezsőnóre ürítette poharát. A lakoma, amely Pongrác Lajos pompás konyháját dicséri, Lasztőczy Gyuri kitűnő zenéje mellett a késő délutáni órákig tartott, amikor a vendégek külön vonattal Nagybányára utaztak, ahol az értekezletet tovább folytatják. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom