Szamos, 1914. március (46. évfolyam, 49-73. szám)
1914-03-18 / 63. szám
4. óidat. SZAMOS (1914 március 18. 63. szám.) Uránia mozgófénykép színház az „Iparos-Otthon“ dísztermében. Ügyvezető-igazgató : Szigeti Andoi*. Ma kedden, március 17-én és holnap szerdán 18-án este 6 órától folytatólagosan Budapest szenzációja! Földes Imre „A császár katonái“, „Hivatalnok urak“, „Kuruzsló“, „Halló“ országos hirü szerzőjének nagystílű filmdrámája A szezon legbrilliánsabb attrakciója! A bécsi cenzúra által betiltva! Thury Elemér a hires bonvivant, a dráma főszereplőjének személyes felléptével a filmdráma 5 felvonásban. 9rfa: Földes Imre. Rendezte: Kertész Mihály, ct ÍKag^ar színház müuészeFőszereplő: Fedák Sál i * Rátkai Márton Kel^árah: Páhol?ülés 2 ltor. Slső h®h 1 h©r. 50 fill. Cöásoclili hel? 1 l^or. Karmádig 60 fillér. Kedvezményes jegyre a pénztárnál ráfizetendő 1 l^or. 20 fill., illetve 90 fillér. I Színház. Műsor. Szerdán : „Nemtudomka“ (B. bérlet). Csütörtökön: Gaál Béla és Sugár Gyula jutalomjátéka, „Leányvásár“ (A. bérlet). Pénteken : „Nemtudomka“ (C. bérlet). Szombaton : „Tündérlaki lányok“, bemutató (B. bérlet). Nemtudomka. — Bemutató előadás. — Martos irta a szövegét, Huszka a mu sikáját, fél nyolc órakor kezdték és fél tizenkettőt ütött a piaci nagy óra, amikor kitódult a nép a színházból. Teli ház nézte végig a „Nemtudomka“ premierjét, a Király színházban tessók- lássóí sikert ért operettet, amely a csendes Buda Logody utcájából szeretett volna egy parányi történetet, egy kicsinyke romantikát elénk varázsolni. Feltételes módot kellett szánt-szándékkal használnunk, mert ez a kis négy órahosszat tartó operett legfeljebb az akarásáig jutott el csupán e kegyetlenül hosszú idő alatt. A „tisztességes“ perdita, az ibolyaárus kávéházi lány, a rajongó diákok, a rikkancs, viceházmesíer szerepek csupán, de e szerepek miigül hiányzik a valeur, a háttér, az egész történés hangulat dekorációja. A muzsika is olcsó hatásra épült. Itt-ott elmerészkedik a hangulatfestós határáig, de látva hogy ezen a terrénumon bee ületesen alapost produkálni nem képes, visszafordul a Zerkovitz-Lehár-Fall és társai ismert sablonjához. Mindamellett a darab, mint mondani szokás, „meleg“ fogadtatásban részesült, de ha őszinték akarunk lenni, ez a fogadtatás nem annyira a darabnak, mint a fen több említett .jó“ szerepek személyesitői- nek szólt. Sőt a darabnak is szólhatott volna, ha a rendező nem átalja a Martos librettót itt-ott, de különösen az első felvonásban alaposan megcenzurázni. Szeretjük a világvárosok striciinek világát, de nem úgy és nem annyira trágárul, mint ahogyan ezt a tegnapi estén hallottuk. A „marha,“ az „ökör,“ „frász“ és hasonló kifejezések a budapesti Chikagó- ban végtelenül kedves degeneráció-ismérvek, ellenben a színpadon, jól nevelt urak és hölgyek jelenlétében, hogy sokat ne mondjunk, Ízléstelen. A címszerep kreálója, Lakatos Ilonka kedves ibolyaárus leányka volt. Azt a kevés poezist, amit a szerző a szerepébe csempészett, sikerült kihoznia, azonban a kreált alak nem fedte teljesen a fantáziánk alakját, amin aképpen lehet segíteni, hogy notabenezünk, a magunk elképzeléséből is beleviszünk egyet és mást a szerepünkbe. A harmadik felvonásbeli toilletteje finom ízlésre vall. H. Bállá Mariska egy tisztességes perdita szerepében a számtalanszor elismert tudása javát adta. Kedves volt, friss és pajzán, egyúttal meleg, szentimentális és finomlelkü. Egyik-másik ének és tánc számát a lelkes tapsok mégis móteltettók. Borbély Sándor tipikus tanár figurát adott, sokat mulattunk rajta és különösen szivesébben vennénk, ha az ő szerepét erősen megkurtitanák. Sugár Gyula, a „Nemtudomka“ partnere diszkréten, szubtilisan játszotta a szerelmes diák szerepét. Lányai Oszkár a rikkancs, a viceházmester, a jegyszedő különösen elemében
