Szamos, 1914. február (46. évfolyam, 26-48. szám)
1914-02-17 / 38. szám
Negyvenhatcdik évíuyrr. zatmár, 1SÜ 33 S2árn POLITIKAI NAPILAP Ä baikaui háborúk mérlege. Láng Lajos báró cikke. A Huszár Vilmos szerkesztésében megjelenő „Revue de Hongrie* 1914 j február 15. számában I Láng Lajos báró igen f érdekesen világítja meg a Balkánon lezajlott háborús eseményeket és egyszersmind levonja ezekuek az eseményeknek következményeit Ausztria és Magyarország nemzetközi helyzetére nézve. Nem bírálja gróf Berchtold külügyi politikáját, hanem íőleg arra törekszik, hogy megállapítsa azt, vájjon az európai török birodalom összeomlása és a balkáni nemzetek térfoglalása könnyebbé vagy nehezebbé tette-e a monarchia pozícióját és békéjének megőrzését. „Eleddig — mondja L'íng báró — az osztrák-magyar monarchiában a Balkán keresztény népei felszabadulásuk határozott ellenségét látták" noha sokszor éppen a szlávság nagy jóakarója maga Oroszország volt az, amely a balkáni keresztény népek előnyomulását megakadályozta, igy például a mostani balkáni háború folyamán sem az otto- mán haderő gátolta meg Bulgáriát abban, hogy az „Aya-Szófia“ tornyára a kerasztet feltüzze . . De bármikép vesszük is, tény. hogy a balkáni keresztény népek közös ellenségén kívül, a törökön kívül, e népek az osztrákmagyar monarchiára is kiterjesztették a gyűlöletüket, mórt a török birodalom sorsában beállható változások elsősorban minket érdekeitek. Milyen tanulságokkal jár azonban a most lefolyt véres háború? Elsősorban kitűnt, hogy a szláv szolidaritás ki- merithetetleneknek vélt forrásai elapadtak, A szláv testvérek egymással is összeverekedtek és Oroszország hiába próbálta meg az egykori szövetségeseket uj egyesülésbe tömöríteni. Láng Lajos báró fejtegetései során igen szépen demonstrálja, hogy a mostani balkáni háborúknak ránk nézve legfontosabb és legvigasztalóbb tanulsága éppen az, hogy a pánszláv eszme — balkáni vonatkozásaiban — határozottan csődöt mondott. A hármas szövetség és a hármas eetente viszonyára is érdekes hatással voltak a balkáni események. Olaszor17 KEDD Donét vt. szággal való viszonyunk Albánia révén szilárdan barátságos lett, noha eleintén éppen ennek az országnak megteremtése bizonyos félreértésekre szolgáltatott okot a két szövetséges nagyhatalom között. A balkáni népekkel szemben annyiban is megváltozott az os/.trák- magyar monarchia helyzete, hogy amig a török uralom a keresztény népekre terjedt ki és amig egy balkáni háború európai háborúra vezethetett volna, addig a mi monarchiánk volt elsősorban kitéve egy ilyetén konflagráció vészé- ; lyeinek — holott a török birodalom ' egy újabb katasztrófája esetén első- í sorban nem a mi monarchiánk, hanem ! főleg a hármas enrente nagyhatalmai j volnának mindenekelőtt érdekelve. A hármas entente tagjai között a j kohézió — fejtegeti továbbá báró Láng j Lajos — már azért sem olyan benső, mint a hármas szövetség tagjai között, mert a török birodalom egy esetleges újabb szerencsétlensége, illetve az ázsiai török birodalom felosztásának kérdése ellentétbe hozhatná Oroszországot és Angliát. Egy efféle konfliktus elkerülése azonban — mondja Láng Lajos báró — mindenképpen EiváMtöS Kz^hem- csak a hármas szövetség, hanem főleg Franciaország érdeke is. Ez a nagyhatalom a hármas entente kebelén belül épp ennélfogva ugyanarra a szerepre van hivatva, mint a mi monarchiánk a hármas szövetségben, t i, hogy \\z ellentétek kisimításának és a békének közbenjárója és szószólója legyen. Ebben a főfontosságu kérdésben — és ez a Láng Lajos báró szenzációs cikkének vezérmotivuma — Ausztria-Magyarország és Franciaország karöltve haladhatnak. Érdekes megemlíteni, hogy a francia-magyar folyóirat ugyanazon számában egy cikk olvasható „Az osztrákmagyar külpolitika jellemző sajátságairól", amelynek az a konklúziója, hogy Ausztria-Magyarország balkáni politikája elsősorban adriai politika volt, mert adriai birtokai nélkül monarchiánk nem is lehetne igazi nagyhatalom Hebehurgyáig. A< ellenzék bizalmatlansági indítványt akar beterjeszteni a Ház elnöksége e len. Ez a terv, ha megvalósul, nem lesz egyéb üres, cél sálán tüntetésnél Nincs se oka, se énéke, se értelme. Meddő időpocsókolás. Mert eddig is tudta az egész ország, hogy az összes baloldali pártok nem viseltetne* bizalom mai Beöthy Pál iránt. Már akkor tudta ezt mindenki, mikor az elnökválasztás tör tóm, mert hiszen egyetlenegy ellenzéki sem szavazott Beőthyre. Annak tehát semmi különös jelentősége nincs, h>gy az ellenzék ma n olyan bizalmatlan, mint volt az elnökválasztás idején. Az egész csak annak üres demostrálása lesz hogy a helyzet és az ellenzék érzelmi magatartása azóta nem változott. Erre azonban a -. ország közvéleménye egy e-eppet sem kiváncsi, mert hiszen a kíváncsisága már rógesrég ki van elégítve. Azián még, ha normális időben tör tennék ez a bizalmatlansági indítvány, akkor még talán lehetne valamelyes hatása. De most nincsenek normális parlamenti idők, ezt maga az ellenzék szokta légin- k sbb h «ngsulyozni. Most állandó harcban állu )fe, tehát a harcos felek egyikétől csak nem lehet kívánni, hogy va'ami nagy bi zaiommd legyen a másik fél táborából választott elnök iránt, aki pártatlanul de azért utivégre mégis csal» végrehajtója aunak a házszabálynak, melyet az ellenzék olykor-olykor még ma sem akar érvényesnek elismerni Mire való tehát ez a heccelődes ? Semmiféle komoly célt sem szolgál, se nem er vele az ellenzék. Legföljebb éppen az ellenkezőjét éri el annak, amit akar. 1.1 bizalmatlanság helyett bizalmat fog a Ház szavazni. Hát ezt akarja az ellenzék elérni ? Érthetetlen hebehurgyaeä" 1 A ManjitoLigoíi C£> (U CllujZfclí^. — A Szamos fővárosi tudósítójának telefon- jelentése. — Budapest, febr. 16. A holnapra jelzett újabb botrány- kavaráshoz az ellenzék nem nagyon sze rencsís előjelek közt készülődik. A margitszigeti pénzek körül indított vizsgálat, melyet az ellenzéki sajtó sürgetett, éppen az ellenzéknek kezd kellemetlen leoni, nem az újságírók tiszíeletdijai miatt, melyeken senki sem ütközik meg és amelyek tárgyában csupán az elszámolás korrektsége szempontjából kutatott a hatóság, hanem mert nem marad semmiféle anyag, vagy eszköz a kormány elleni támadásokra. A rendőrség megállapította játékbank- vállalat könyveiből, hogy bizonyos összegek, melyek kiadásai közt szerepeltek, csak előirányzat gyanánt voltak felvéve. A miniszterelnök a parlamentben csakis ilyenekként adta azokat elő. Kiderült, hogy Morvay csak 15.000 koronát kapót-, ezt is visszaadta. Tolnay Lajos 150 000 korona tiszteletdija pedig szintén csak mint előirányzott kiadás volt felvéve. E« a két összeg tehát vagy meg van a válla'at pénztárában, vagy nincs, de ez csak azokra tartozható, akik érdekelve vannak, a kormányra és pártjára semmiesetre sem. Dr. Mák István ügyvédi irodáját Németiben, Kazinczy-utc* 23. sz. a. nyitotta meg. Hájtájer Pál ruhafestő és gózmoső = gyárában = Szatmár. J«l«s tzimank f oldaL Mmden ruha uj lesz tisztítás és festés által
