Szamos, 1914. február (46. évfolyam, 26-48. szám)

1914-02-10 / 32. szám

Negyvenhatodik évfolyam. Szatmár, T9l4. POLITIKA! NAPILAP Beszédes közgyűlés. A Szamos eredeti tudósítása. — 32 szám Szatmár, február 9. Szokatlanul beszédes kedvben vo­nultak fel ma a város szorgalmas atyái a törvényhátósági bi­zottság közgyűlésére. Számbeli készségüknél csak szájbeli készségük volt nagyobb és ez a készség nem hagyott megszólás nélkül át­csúszni egyetlen tanácsi javaslatot sem. Hasztalan dörmögték azok, akik unták a sok hozzászólást, hogy sok beszéd szegénység, meg hogy sok be­szédnek sok az alja, a tanácsi inditvá- nyokat sablonszerűén követő „elfogad­juk“ előtt egymás sarkát érték a fel­szólalók. Az elsők között volt, akik meg­jelentek, Duszik Lajos, az erős városi támogatással összehozott evangélikus egyház ifjúi hévvel politizáló lelkésze, aki — köztudomású volt már jóelőre — az EMKÉ-nek a román paktumra vonatkozó átiratához volt felszólalandó. A beszéd éléből sokat elvett a ta­nács, amely politikailag is a legtelje­sebb mértékben conciliáns volt akkor, mikor azt javasolta, hogy a törvényha­tóság az EMKE javaslatához hasonló szellemben járuljon hozzá és ezért pró­bálták is kapacitálni Duszikot, hogy álljon el beszélő szándékától. Ne pro­vokáljon vitát ennél a kérdésnél, ame­lyet körül-belül ilyen szellemben inté­zett el néhány nap előtt a saját párt­vezére, Falussy Árpád elnöklete alatt működő Széchenyi Társulat. 0 is jelen volt ezen a gyűlésen, amelyen igen szépen meg tudta érteni egymást mun­kapárt és ellenzék. De közgyűlés csak egyszer van havonta, akkor sincs mindig jó théma a felszólalásra, egy ilyen szép alkalmat nem szabad elszalasztani.. A beszédnek ki kellett jönni. Tankóczi Gyula főkapitány már ra­dikálisabb eszközökhöz nyúlt. Szépen — persze barátságosan — megfogta Du­szik széles vállait és mielőtt belefogha­tott volna beszédjébe, leültette. De ez sem használt. Duszik ismét felállott, de — nem tudni a főkapitány leültetésétől vagy mástól — a pártja az ülve maradt. Pedig a főkapitány nem a pártját fogta, hanem a vállát. Mindegy. A beszéden túlestünk minden nagyobb veszedelem, de nem minden közbeszólás nélkül. így például a szónok Deák Fe­rencet citálta a jelenlegi kormány fe­jére s igy kezdte mondanivalóját : — Megmondta már Deák Ferenc , .. — A mostani kormányról, vetette közbe dr. Keresztszeghy Lajos, ami élénk derültséget keltett. A közgyűlésről egyebekben a kö­vetkezőkben számolunk be : Dr. Vajay Károly kir. tanácsos, pol­gármester az ülést megnyitotta, mire dr. Papp Zoltán tanácsjegyző felolvasta a polgármesteri jelentést. A legközelebbi közgyűlés óta eltelt idő alatt — mondja jelentésében a polgár- mester — úgy a magam, mint a városi tanács munkássága a folyó év nyarán végrehajtani tervezett nagyobb középit- kezesek előkészítése és a szükséges kölcsön megszerzése körül összpontosult. — Ezen ügyek némelyike már befejezést nyert és a jelen közgyűlés tárgysorozatába van felvéve, mások még nem jmottak olyan állapotba, hogy érdemleges jelentést teaes ek róluk A közkórház építése tárgyában csak annyit jelentek, hogy miután a ter­vek részben átdolgozandók, másrészt pe­dig részletes kiviteli tervek és költségve­tés készítendő és e kiviteli tervek újból miniszteri jóváhagyással látandók el, az építkezés megkezdését május—junius hó­napnál előbb nem remélhetjük. Külömben ez időre szükség van a telek feltöltése miatt is. A polgári fiúiskola építési költ­ségeinek leszámolása megtörtént és a tel­jes építkezési és felszerelési költség az előirányzatot csak 14.800 koronával lépi túl. — E kérdés érdemi elbírálás végett annak idején a tekintetes Közgyűlés elé fog terjesztetni, de már mo3t megemlitea- dőnek tartottam, hogy tulajdonképpen megtakarítás van az építkezésnél, mert az előirányzatba a felszerelés nem volt benne és a felszerelés 30.000 koronát meghaladó költségének beszámítása mellett is csak 14.800 korona a túllépés. A rendőrség továbbfejlesztésére az elmúlt évben 16000 korona államse­gély folyósittatott, ezzel szemben a belügyi kormány a folyó évre 32.000 koronát utalt ki. Megemlitendőnek tartom, hogy a felső kereskedelmi iskola építésére a pályázatot február 17 iki határidővel a vá­rosi tanács kiirta. Ismeretes a tekintetes Közgyűlés előtt azon akció, melyet a munkanélkü­liség szülte nyomor enyhítésére indítot­tunk. — A város a nélkülözőket tűzifa- segélyben, készpénz segélyben részesítette, de főleg a Népkonyhán meleg élelemmel látta el őket. — E segélyezést a hónap végén beszüntetjük. Többizben panasz tárgyává tétetett, hogy a Bocskay-kőzön,Csokonay utcán és Árpád-utcán lefektetett zárt szenny­víz-csatorna nem képes az uteci csapadék­vizeket eltávolítani s amiatt a Kisfaludy- utcán és a Bercsényi-utca egyrószén na­gyobb esőzés alkalmával felgyülemlett viz a közlekedést akadályozza. — A városi tanács a csatornákat a vizmüigazgatóval alaposan megyizsgáltatta, aki is megálla­pította, hogy részben a csatornák mérete­zése és csekély esése okozzák a bajt, más­részt a hosszú jidő folytán beállott elisza- polódás nehezíti a lefolyást. A csatornák kitakarittatása folyamatba tétetett és abból több szekérre menő iszap és egyéb sze­mét került ki. — Ezek után remélhető, hogy legalább az általános csatornázásig türhetők lesznek az állapotok. Mindjárt a polgármesteri jelentés után megindult a beszédek árada. Heinrich Viktor a disznóvágatási dijakat kérte súly szerint megállapítani a jövőben, majd a Várdomb-utca javára is interpellált, amelynek aszfaltja olyan — úgymond, — hogy olyan Szatmáron több nincs. A téli hóié aláfolyt és a fagy kö­vetkeztében az aszfalt felpuffadt, amitől gödrök s ezektől viszont pocsolyák tá­madtak. Erdélyi István főmérnök szakszerű- lég megmagyarázta, hogy mi okozza a járda felpuffadását és be, illetve kijelen­tette, hogy ezen nem lehet segíteni. De kutya kötelessége a városnak — vágott vissza Heinrich — hogy a járdát jókarban tartsa s már-már úgy látszott, hogy lesz egy kis üdítő esete paté, de Bartha Kálmán felszólalása elejét vette a további vitának: mondván, hogy az a járda még nincs átvéve a vállalkozótól, akit köteleztek, hogy májusra csináljon ott rendet. A disznóvágatási dijak tekintetében pedig a polgármester tett megnyugtató kijelentést. Veréczy Antal a csatornák egyes részeinek hiányos takarításáról interpellált, mig Südy Tibor a Báthory-uteai közbutat rekriminálta, hogy el van romolva. Az interpellációk elhangzása után rátértek a tulajdonképpeni tárgysoro­zatra. Tudomásul vették a belügyminiszter leiratát a házszámozásról és az utcák el­nevezéséről alkotott szabályrendelet jóvá­hagyása tárgyábán, — a belügyminiszter leiratát a rendőrség fejlesztésére adott ál­lamsegély felhasználása tárgyában. A Gazdasági és Iparbank zálogüzlete kérte, hogy engedjék meg kamatlábának felemelését. Február KEDD Skala szt ! Jelen számunk 8 oldal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom