Szamos, 1914. február (46. évfolyam, 26-48. szám)
1914-02-22 / 43. szám
(1914 február 22. 43. szám) SZAMOS 3. oldal. A fiatalkorúak bíróságának tárgyalásai. Elv délelőtt a gyercnekbiróságoa. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, február 21. Az 1913. évi VII. törvénycikk kivette a fiatalkorú bűnösöket a rendes büntetőbíráskodás alól ós elrendelte, bogy minden törvényszék területén fiatalkorúak bírósága alakíttassák. Ez a bíróság ítélkezik a 18 éven aluli bűnösök ügyeiben s a törvény intenciója abból indul ki, hogy az erkölcsi ve szedelemben forgó, zülusnek indult ós a bűncselekményt elkövetett gyermekek és fiatalkorúak többnyire önhibájukon kívül jutnak összeütközésbe a társadalmi és jog renddel s az összeütközés okát többnyire környezetük hibáiban ós egyéniségük fo gyatkozásaiban kell keresni. Az ilyen gyermeknél a bíróság nemcsak megtorló intézkedést tesz, nemcsak büntet, hanem igyekszik a fiatalkorul megmenteni is, ne vélni és olyan körülmények közzé juttatni, hogy életében az erkölcsi szabadság, az erkölcsi felfogás jusson diadalra A szatmári törvényszéken Balázs János kir. törvényszéki bíró van Kirendelve a fiatalkorúak birájául. Ő készíti elő min denre kiterjedő gonddal és figyelemmel a fiatalkornak ügyeit a tárgyalásra, a patro nage tagjaival beszerezteti, egyes esetekben ő maga szerzi be a fiatalkorúak életkörülményeire vonatkozó úgynevezett környezettanulmányokat, amelyek segítségével a főtárgyáláson nemcsak a konkrét bűn eset áll a bíróság előtt, hanem ösmeretes a terhelt egyénisége, hajlamai, előélete, társadalmi helyzete, nevelésének körülménye, szóval minden olyan körülmény, amely ahhoz szükséges, hogy a biró a főtárgya láson minden bűncselekményt ne csak büntetés szempotjából ösmerjen meg, de megösmerje azokat a módozatokat is, ame lyek segítségével az előtte álló fia alkom vádlottat a további zültéstől meg lehet menteni. És csak akkor látja az ember, hogy mennyire szükséges a cél eléréséhez, hogy a fiatalkorúak bírósága elé kerülő ügyeket a biró nem sablon és rideg paragrafus, törvénybetü alapján Ítélje meg, — mikor végighallgatja a biróság tárgyalásait. Ahány eset, 8nnyi uj típus. Ezek a tárgyalások - igen helyesen — nem nyilvánosak. A biró saját belátása szerint megszoríthatja, vagy teljesen ki is zárhatja a nyilvánosságot. A tárgyalások lefolyásáról a sajtóban is csak a terheltek neveinek megemlítése nélkül szabad referálni. A mai napra a következő ügyek voltak kitűzve tárgyalásra: Ax uyocsai típus. Hosszuhaju, oláhlegóny. Tizenhét éves, de tagbaszakadt, erős fiú, beválna akár katonának is. Lopással van vádolva. Egy juhocska veszett el a kezén. A károsult öreg oláhasszony vallomása s érint az elveszett juh tiszta fehórszörü volt. A csendőrök éppen akkor jutottak el a hóban követett nyomok után a terhelthez, amikor ez egy juhot nyúzott. De egyik tanú szerint ennek a juhinak a ha-án, a másik szerint a fején, a harmadik szerint a szája szélén volt egy fekete folt. A fiú apja pedig azt vallja, hogy a juh az övé volt. A környezettanulmány szerint a vádlott jóviseletü, dolgos, megfelelő környezetben él. Papp Szilviusz kir. ügyész a vádat elejti, dr. Fábián Lajosnak, aki védőül volt kirendelve, nem akad dolga, a biró megszünteti az eljárást. Egy anyós körül. A már-már feledésbe ment, öreg anyósviccek jutnak az ember eszébe a következő esetnél : Cs I. 15 éves hentesinas a vádlott, a bűne szokatlan ilyen korban: súlyos testi sértés vétsége. A vád szerint a gazdája, egy kültelki hentes megverte az anyósát, aki részeges, izgága és összeférhetetlen természetű s akivel anyagi kérdésekben külömbözött össze. A gyerek pedig segített a ve rósbtn. A vádlott értelmes, okos inasgyerek. Apja Amerikában van, anyja egy közeli faluban lakik. A fiú szorgalmas, jóviseletü gyerek. Tagadja a váda*. O nem bántotta a tónsasszonyt, azt sem lát'a, hogy a gazdája bántotta vo Da. Tanú nincs. Az ügyész elejti a vádat. Dr. Slafkovszky Gábor a sértett anyós képviseletében átveszi a vádat, a biró dr. Medgyesi István védelme után felmentő Ítéletet hoz. Az élet mélységéből. Két fiatal, véznatestü, de öregesen kiélt arcú leányt kis - r be a fogházör. A kinézésűk, az Ízléstelenül kihívó viselke désük eiáru ja, hogy mi a bűne a két szerencsétlen la emtésnek. Az egyik 17 évesnek mondja magát, Róza a neve, színházi ruhahordó leány volt. Egv eLmi osztályt járt. Az apja ko csis, most szolgálat nélkül napszámosko- dik, az anya, aki külön él az urától, ron gyos, visszataszítóan szegényes kinézésű asszony, a katonákra mos. A biró ösmerteti a környezettanulmányt, amelyet személyesen vett fel. A leány nincsen az anyjánál megfelelő környezetben. A anya egy méter széles, két méter hosszú pincezugban lakik, agya a földre vetve, egyéb bútora nincs is, alig hogy magát el tudja tartani. A leány durva ós goromba az anyjához, skit mar meg is vert. Évek előtt került a színházhoz ruha- hordónak, letév dt a helyes útról, színészek . . . mások ... az utca . . a rendőrök már kétszer kísérték be a korcsmából, *-hol fiatal emberekkel dorbézolt. Szeszes italokat nagy mértékben élvez. A másik vádlottnak Irén a neve, 15 éves, cselédkedett egy darabig, de azután összebarátkozott a Rózával, azóta ötét is kétszer vitte be a rendőrség kocsmai du- hajkodáeból, mint közismert utci leányt. Nem tudja, hogy az apja él-e, mert nem ól az anyjával. Néha templomba is szokott járni. Az utóbbi időben már nem szolgál, mert nem kap megfelelő helyet. Most azért kerültek a törvény kezére, mert Nagykárolyba rándultak át egy ottani színész ösmerősükhöz, aki a „kaszinóba* vitte őket vacsorázni, onnan a Royal moziba mentek, ahol több fiatalemberrel mulattak. Egy detektív igazolásra szólította fel őket, bekísérte, most az 1913: XXI. t. cikkbe ütköző közveszélyes csavargás miatt vonja őket felelőségre a biróság. A lányok azt mondják, hogy azért mentek Nagykárolyba, hogy megnézzék a beszélő mozit. Felkeresték a színészt is, akinek a lakásán voltak, vele vacsoráztak, azufán a Royalból bekisórtók őket. A tanuké t megjelent színész lovagi- asan igazolja, hogy minden igy történt, a lányok voltak a lakásán, de ő nem volt otthon, átengedve szobáját a nőknek. Irén édesanyja zokogva mondja el, hogy ő sohasem tudott arról, hogy a lánya rossz útra tért, azt. sem tudta, hogy a szat- i mári rendőrség már kétszer bevitte a Iá- | nyát, mert Őt — az anyját — erről nem értesítették.. Keservesen zokog az öreg asszony a lánya szégyene miatt, a lány pedig felkapott fejjel, dacosan felelget a biró kérdéseire. A biró megállapítja, hogy a Róza nevű vádktt már nem fiatalkorú s ezért az ő ügyét átteszi a járásbírósághoz. Irént pedig dr. Medgye.n István vó delme után közveszélyes csavargás miatt bárom hónapi fogházra ítéli, amelyet a fiatalkorúak fogházában fog eltölteni. Ennek kitöltése után pedig éd s anyja felügyelete alá helyezik. A megtévedt leányt megtöri az ítélet, keservesen felzokog : — Nem akarok többé rossz lennL Az öreg asszony, az édes anya pedig engedélyt kér a bírótól, hogy beadhasson a fogságba egy nehány perecet — a leányának. A vásott gyerek. D. G za, 12 éves gyerek, egy vidéki polgárember fia. ■ A tanítója tett jelentést ellene, hogy szófogadatlan, szülő gúnyoló, a pénzhez is hozzányúl, nyilvánosan csúfolja a tanitóját, megbotránkoztatóan illetlenül viselkedik úgy, hogy nem lehet a többi gyermek közt megtűrni. Rövidnadrágos, mogorva nézésű, dur- cás tekintetű gyerek, tele félelemmel. Az apja neveltetni akarta, az ő falujában ‘•'sak feleke-eti iskola van, már 6 éves korában idegenbe küld e. Idegenben járt öt elemit. A biró leszáll az emelvényről, közel ül, szembe a gyerekkel, úgy beszól hozzá meleg atyai szóval: — Kis fiam tudsz imádkozni? — Tudok. — A hiszekegyet tudod ? — Tudom. — Hát a tízparancsolatot? — Azt is. — Hát azt tudod-e, hogy abban benne van, hogy tiszteld apádat, anyádat? — Tudom — Hány testvéred van otthon? — Még hatan vannak rajtam kívül. Aztán szép szóval, barátságosan ma gyarázta meg neki a biró, hogy aki nem beosüli meg magá', az ide kerül, ahol szu- ronyos fogházörök kísérik az embereket. A gyermek mindinkább ellágyul a >zokatlanul meleg bánásmódra. — Mi szeretnél lenni? kérdi tóle a biró. — Mozdonyvezető, feleli bátran, most már szinte vidáman a gyerek. A biró utasítja az apát, hogy addig, amig a gyerek 14 éves nem lesz, járassa ismétlő iskolába, ahova a biróság a gyer- mék érdekében átir. Amint pedig eléri a 14 évet, hozza be: a bíróság fog gondoskodni arról, hogy egy lakatosmühelyben föl- vegyék tanulónak. A gyermek odamegy az édes apjához, megfogja az apja kezét, megcsókolja és könnyes szemekkel tesz ígéretet, hogy ezúttal jól fo/ja magát viselni. (d. s.) AKAR NEVETNI ? Nézze meg hétfőn és kedden az „URÁNIA“ páratlanul grandiózus — vígjáték műsorát, mely a humor és jókedv szenzációja
