Szamos, 1914. február (46. évfolyam, 26-48. szám)

1914-02-21 / 42. szám

(1914 február 21. 42. szám) SZAMOS 3. oldal. Az iskolaplasztásol^ okai. Nincsenek a külterületen utak. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, február 20. Kezdjük talán a paragrafusokon min­denekelőtt. Az 1868. XXXVIII. törvényeik 1-ső pontja megállapítja az általános tanköte­lezettséget, ugyanezen törvény 4. parag rafusa meghagyja, hogy azon szülőt, gyá mot, cseléd és tanonctartót, aki a tankö­telest az iskolától visszatartja, először er kölcsi büntetéssel, intéssel, dorgáláss 1, ha ez sem használna, egytől nyolc kor óráig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani. — Amennyiben a negyedszeri büntetés után sem jár a gyerek rendesen iskolába, ré­szére a hatóság külön gyámot rendel­het ki. A paragrafusok rendelkezése körűibe lől azt sejteti, hogy Magyarországon a tan­köteles gyermekek iskolába való járatába jogilag a legszabatosabban van biztosítva. Ezzel szemben a szatmári példa azt mu­tatja, hogy a szabályozás felette relatív értékű Dr. Nagy Józset rendőrfogalmazó körülbelől ötszáz iskolátmulasztó gyermek ügyét tárgyalta ma, meg tegnap. Ebből az ötszázból háromszáz gyer­mek alig egy vagy két félnapot mulasz tot', amiért nincsen is értelme a szülő el­leni formális eljárásnak. Ezekben az ese tekb n a tanítok tulbuzgóak és félrema­gyarázzák a törvény intencióját. A törvény nem szól az ellen, ha az elemi iskolák ta nulói itt-ott egy félnapot el is maradnak, vagy ha szól is, nem kívánja, hogy a* ilyen igazán nem főbenjáró bűnért a szü löket a rendőrség elé citálják. Éppen elhallgattuk a mai tárgyaláson a védekezéseket. Az egyik a cipőjét c i náltatta és a suster csak délére hozta haza, a másiknak doktorért kellett menni, mert be'eg lett az anyja, a harmadik a kis test vérét pesztrálta, mert idegen faluba men tek a szü'ők. Ezek a gyermekek nem hi vatásos iskolamulaszték, ezeknek a mu lasztása nem kíván hatósági büntetést, eze­ket meg kell a taoitóknak inteni csupán és szépen tovább szemethunyni. Utóvégre a felettes hatóság előtt sen lehet valami nagy érdem, ha minél több mulasztót si­kerül kimu atni. Vagy talán igy dicséretre­mél óbb az eredmény ? Szóval alig kétszáz azoknak a szá­muk, akik nem járnak rendesen iskolába, és a tegnapi tárgyalásokat végighallgatván, megállapíthatjuk, hogy e között a kétszáz között sincsen tiz hivatásos iskolakerülő. A legtöbbet a családjuk rövidebb vagy hosszabb ideig tartó nyomorúsága tart távol. Egy, a pálfalvai utón lakó öreg asszony meséli, hogy a férje veszedelmes szembajt kapott, úgy, hogy munkába kép­telen volt járni. A uzennégy éves fia tar tóttá el egész télen át a nyomorba jutott családot. Ilyen szomorú esetben a büntető paragrafust alkalmazni lehetetlen. A másik nagy baj viszont, hogy a gyermek hosszabb ideig beteg, de mivel a szülő orvost nem hivat a beteg tanköte- l shez, a mulasztása igazolatlan marad. Hihetetlen és hajmeresztő eseteknek voltunk a tárgyalásokon fültanui. Az egyik gyermek több, mint három hé'ig himlős volt, nem járhatott iskolába, mivel azon ban nem hívtak a himlős gyerekhez or vost, a mulasztása igazolatlan maradt. Egy másik asszony viszont —- megérdemelné, hogy kiírjam a nevét — egy értelmes, munkásember felesége, kinek tehát módjá ban áll ingyen orvost, a Betegsegdyző orvosát igénybe venni, súgva vallja be dr. Nagy József fogalmazónak, hogy mind a négy gyermeke tele van kiütéssel. Ö azonban restelli, hogy a gyerekei nya­valyában vannak, miért is hát nem hi­vott orvost eleddig. így néz ki a kultúra legújabb fogla­lása : az uj major. A nyomorban lévők és a betegek ki­csiny töredékét leszámítva, tekintélyes azoknak a számuk, akik Szatmár város jóvoltából nem járhatnak iskolába. Leg­alább is az iskolai óv négyötödében nem lehetnek jelen a tanításon. Ezek a Zsadányi-ut, a Borjú-tilalmas, a Nagyrét oldal és a többi nyomorult kül­terület tankötelesei. A város ezen részé nek utjai teljesen járhatatlanok és ki van zárva hogy a négy-öt kilométernyi utat két óra alatt egy gyerek megtehesse, ha egyáltalában megteheti. Szégyenteljes állapot az, hogy Szat­már város határából köves u* hiányában lehetetlen megközelíteni a város közép­pontját és lehetetlen viszont az is, hogy egy ilyen hatalmas közönség, mint amilyen mi vagyunk, ne tudjon eleg> t lenni a nép­iskolai törvény parancsainak A gyermek távolabbról — mint B ki lométer — nem köteles iskolába járni. Viszont ahol 30 tanköteles összeve­rődik, köteles a község iskolát felállítani. Tehát a tanköteles joggal követelhet vagy, ha három kilométernél hosszabb is, de járható utakat, vagy megfelelő községi, illetve állami iskolát. Mikor például B\tiz, Pátyod vagy Szamospályi képtelen az iskola fenntartási kötelezettségeinek eleget tenni, a kultúra szent nevében nagyokat lármázunk, de mikor Szatmár városának területén leg alább o'yan ötszáz gyereket találunk, akit nem láttunk el iskolával, már lármázni sem tudunk. Csak éppen hogy megcsóváljuk a fe­jünket, pontot teszünk a mondat végére és egyet-mást gondolunk. Hiszen a gondo lat szabadság az egyetlen elrabolhatatlan kincsünk. AEA£ NEVETNI ? Nézze meg hétfőn és kedden az „URÁNIA“ páratlanul gran­diózus — vígjáték miisorát, mely a humor és jókedv szenzációja Színház. Műsor. Szombaton : „Kis király“, premier (B. bérlet). A színházi iroda közleményei. Kis király. Ma van a nagy nap, mikor is az annyira várt Kálmán operettet, a „Kis királyit bemutatja színházunk. A kis király nem más, mint a trónja vesztett Munuel portugál király ; alakja csupa szin pátia, de a mi publikumunknak különösen, mert országos him nagy művésznője, BaPa Mariska játssza. A íagyogó tehetségű prima­donna, aki trikós szerepekben aratta leg nagyobb sikereit, ezzel az alakítás íval fe­lül fogja múlni az összes eddigieket. Külön ben lázas készülődés, ruha és darab próbá lás foglalkoztatják színészeinket. Bállá Mariska hü pajtását, — külön e célra ido­mított gyönyörű hófehér uszkár kutyát — simogatja, édesgeti, ölelgeti, cukroztatja egész nap. A színészek egyenesen félteke nyék a kutyára. Csapó mesier a Bállá Mariska ruháinak művészi alkotója,' úgy járkál lel és alá, mintha nem Ladiszlay, hanem ő játszaná a marsait. Várnai, Hűek ur, mindig valami óriási trükkön töri a fe­jét. Valami furcsa lovon fog lovagolni. Paxy trillázik, tanul, ábrándozik várja a nagy sikert és veti a kártyát, hogy sokan lesznek e a színházban. Ladiszlay okosan jegyezte meg, hogy nagyszerűen fekszik az énekpartieja, ezért nem fekszik le ő premier után. Kedves intimitás azt hiszem, h i elárulom, hogy Bismarkot maszkírozza ki. Sugár szerencsétlenné tette már a család apa Dorogi szabót, so e elég szép a ruhája. Hja akinek a legnagyobb ur, a nagy pub- tikum, a „szép“ előnuvet adományozta, an­nak meg is kell felelnie a belőhelyezett bizalomnak. Bájos szubrettünk, Szeles Elza nem isz, nem esz, nem aisz—ik, ideges nagyon, ideges ami szépséges Küry után­zatunk. Meg is van az oka, még sose volt olyan szép, olyan jó, amilyen most lesz. Borbély mester — mester lesz Szereti a szerepét, csak a kutyáját sajnálja. Miért nem idősebb a Bubi 1 évvel és ő lenne a „Kis király“ irigylendő pajtása. Végül a pénz árosnő a tömeges jegykiadástól kifá­radva, megadva magát a megmásithatat- lannak, barátságos, sőt udvarias hangon tesz eleget a közönség kívánalmának. Az Urániából. A hazátlan. A tegnapesti igen rossz idő miatt nem látogathatta meg a külön- * ben zsufoli házat érdemlő remek filmet kö zönségünk, melyet tegnap hozott vászonra az Uránia a Hector Malot világhírű regé­nye után készült 6 felvonásos grandiózus filmdrámát, e^en páratlan szenzációval meg­előzte az összes vidéki mozgósziuházakat. Az ott levő szép számú közönség nem győzött eléggé gyönyörködni ebben a ked­vesen és hatásosan megirt drámában, vala mint a kis főszereplő játékában; a felvó- ieit a világhírű „Pattié“ filmgyár kószite te, amely remeke a fotográfia művészeiének. E nagystílű dráma, a minek a lejátszása teljes két órát vesz igénybe, ma kerül színre utoljára kivételesen 6 órától folytatólagosan. HÍREK Négv sufyanc került tegnap műsorra az állandó zsú­folt ház előtt működő eskűdtszéki te­remben. Négy szamosszegi legény, vasárnapiasan kiőltözve, bálosan meg­fésülve, kék kötőt, magyarul surcot libegtet a csizmájuk, mikor lépnek és ba a két komor, szuronyos börtőiiőrt leszámítjuk mellőlük, úgy néznek ki, mintha vasárnapon most jönnének a templomból. A bűnük, ami miatt törvényt ülnek fölöttük, sablonos. Szamossze- gen bál volt, haragosak kerültek ősz sze, régi virtus, hogy ilyenkor vala­kinek meg kell halni és az ilyetén jól sikerült mulatságnak részben a reggeli órák, részben a csendőrök vet­nek véget Kovács Guszti volt az, aki meg- <halt. Huszonkét esztendős korában, karján egy kedvére való táncosnővel. Még annyi ideje sem volt, hogy meg köszönje a fordulót a táncosnőjének, fiatal testében nyiszszantak k bicskák, nyakát, hátát, vállát cudarul megnyi­tották a haragos legények és egy na­Szurduki kőszénbánya r.-fc. SZURDUK, Szolnok Doboka megye OlCSÓ árban ajáll ja magas fiilőírtílíii kocka szenét kályha és gőzeke fűtés­hez, akna, rostált akna, dió szenét kazántüzeléshez, dara szenét 3 osz­tályozásban téglagyártáshoz. — ■ ■ ■ : Képviselőnk: Szatmár városára REITER MÓRITZ fakereskedő Szatmár, Szamospart. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom