Szamos, 1914. február (46. évfolyam, 26-48. szám)
1914-02-20 / 41. szám
(1914 február 20. 41. szám) SZAMOS 3. oldal. Ggilkolf az asszony miatt. Huszonkét éVes férj — tizeidét éves feleség. Esküdtszélei tárgyalás. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, február 19. Egy szomorú, söíótarcu kővárvidéki orosz legény állott ma az esküdtek előtt haláltokozó súlyos testi sértéssel vádolva. Kora, de még inkább alacsonyfoku intelligenciája szinte arra engednek követ keztetni, hogy aligha van tisztában a bűncselekmény súlyával Ó3 jelentőségével. Ő csak azt tudta hogy van egy elvetemedett ember a faluban, aki szemet vetett, sőt már erőszakosan kezet is tett arra az egészséges képű, gömbölyű, tizen- hétesz!endŐ3 leányasszonyra, aki minderről tanúskodni eljött a mai tárgyalásra és aki vei ő — a vádlott — boldog házasőletet él annak dacára, hogy erre sem eskü, sem papi áldás, se polgári kötés nem kónysze riti, C3uk az igaz szivbéli vonzalom Tudta, hogy az asszony az övé és aki más arra szemet vet, annak pusz tulnia keik így van az uraknál is. Csakhogy az urak nem a korcsmában, nem bottal hoz zák rendbe az ilyetén dolgot, hau8m tör vónyileg ugyancsak tiltott, de mégis enyhébben bírált g.yilkolási formában : ; egódek jelenlétében, karddal és úgy, hogy egyiknek ott meg kell halni, de azért szúrni nem szabad és minden úgynevezett neme sebb részt gondosan elpólyálnak, nehogy kár essék benne. A Kővár-vidékén külömben kisebb okból esett már emberhalál, mint az asz szony miatt. Váleán János — igy h vják a vádlottat — pusztafentősi lako3, huszonkét éves és — mint említettük — vadházas Ságban ólt egy tizenhét esztendős fohó - cseléddel. Az asszony többször panaszko dott az u ának, hogy egy Rusz Sándor nevű ember állandóan üldözi a szerelmével és egyizben már komolyabb, erőszakos formában s közeledett hozzá. Váleán Jánosban forrt a bosszú Ó3 mikor legközelebb a ko csmiban páiinká zott és olt találta Rusz Smdort is, eihatá rozta, hog< leszámol való. Hamarabb kimem az • ivóból, mint Rusz és az utcán leselkedett. Amint aztán Rusz is kilépett az utcára. Váleán egy furkósbottal úgy vágta kétszer fültövöu, hogy a szerencsétlen ember holtan terült el a földvön. A mai tárgyaláson Váleán azt han goztatta, hogy nam akarta megölni Ruszt, csak bosszút akart rajta állani, megverni úgy, hogy elmenjen a kedve a más asszonyától. Az esküdtek dr. Fabó Zoltán vádbeszéde ős dr. Hadady Lajos védelme u án haláltokozó súlyos testisértós bűntettében mondották ki bűnösnek a vádlottat, akit a törvényszék a 92. §. alkalmazásával másfél évi börtönre ítélt, de ebbő! a vizsgálati fogsággal hat hónapot és tiz napot kitöltöttnek vett Az Ítélet jogerős. Színház, íVIüsor. Pénteken: „Utolsó csók“ (A. bérlet). Szombaton : „Kis király“, premier (B. bérlet). Az utolsó csók. (Biró Lajos darab jának premiérje) Vagy Heves Béla nem ismeri ni-g eléggé a szatmári közönséget, mikor azt hiszi, hogy komoly drámákkal lehet a szinhzban csalogatni, vagy pedig a közönség hiszi azt, hogy a szamán színházban nem érdemes egy Biró drámát végignézni, — szóval ürei volt a szinház. Heves csalódott, mert a közönség nem jött el, a közönség pedig csalódott, mert az előadás teljesen kifogá tálán volt. A darab — amelynek műfaját a szerző úgy határozza meg, bogy : egy szegény ifjú története — tipikus Biró Lajos munka. Egy szegény ügyvédjelölt tündóri éjszakája, amelyet a kis jográgó senki atyai örök sége árán szerez meg azzal, hogy egy éjt a Riviera előkelő hot djóaek császárlakosz tályában, hercegi maitresse társaságában tölt, hogy utánna meghaljon. Ez a két- hárorn tárcafolytatásra való téma ki van bővitve a darab elnyujtására szolgáló dialógokkal, amelyekben forrongó hangon tör ki a szegény ember mmden keserűsége a mások gazdagsága ellen. Néhol már unal- malmassá válnék a párbeszédes bölcseiké dós, ha imltt-amott egy egy íassu lépéssel nem haladna előbbre a cselekmény addig, amig az ügyvédjelölt eldobja, a revolvert és a függöny végre legördül. És ha a szereplők nem vinnék tehetségük legjavát a küzdelembe, hogy a közönség érdeklődését mindvégig ébren tartsák, Habnel Aranka a he cégi szerető, az ezrekkel fizetett grande dame szerepébe i ismét megragyogtaíta sokoldalú drámai tehetségét. Vad volt és k gyeden, a másik percben már meleg és szerelmes, mint egy bakfis és — ami legnagyobb művészet — az átmeneteket természetesen, zökkenés nélkül játszta meg. Gaál Béla az ügyvéd jel dt természetellenes alakjában bizonyította, hogy sok benne a drámai készség és sokoldalúság. Boross egy gőgös., herceg elegáns szerepében kifogástalan volt. Kemény a rendezésen kívül egy léht báró szerepében brillírozott. A színházi iroda közleményei. Kis király. Szakadatlan szorgalmas munka ős a közönség megbecsülése első kötelessége és előfeltétele egy rendes, smbi ciózus színtársulatnak. Ez ai elve Heves Bélának is, mikor egymásután mutatják be a fővárosban nagy sikert eiárt darabok soroltat. Ma még „Utolsó csók“ újdonság, holnap már megint a szezon legnagyobb sl igere a „Kis király“-ban, Kálmán Imre gyöuyőiü zenójü operettjében gyönyörköd hetik kedves közönségünk. Mert, hogy gyönyörködni fog, az biztos. Két évvel ezelőtt H. Bállá Mariskát a Vigszinház nag; tudásu igazgatója csalogatta fel Pestre, hogy a náluk akkor elhelyezett „Kis király“ operetté címszerepét játssza el. Hisz alakja, hangja, mindeme hajló és hajlítható művészete által szinte predestinálva van erre a szerepre. Bállá Mariska szerette a lányát, az urat, Szatmárit és nem ment. A darab elsült. Mo^l két óv után aztán átvette a Nép opera. Kíváncsian várunk, mert amiben a pestieknek nem lehet tt részük gyönyörködni, azt mi élvezhetjük. Káprázatos, elegáns, férfi ruháit Csapó úri szabó készítette mestersége minden rafinériájával zsardi- nálva. Elegáns lesz, szép lesz, fiú lesz, jó lesz. — Az operetie legmulatságosabb figurája Hűek. Vidám pesti csirkefogó, aki rongyos zsakettben, pepita nadrágban ke resi fel a király i palotát. Ki játszhassa más mint Várnai. Pompás, jóizü humora népszerűvé teszi a darabot. Ez los-: állítása szeri á legjobb alakítása. Táncol, énekel, mókázik, szóval színes lesz, mint a szivárvány. Parmere Szeles E za, vérbeli szubrett szerepet játszik. Ballá Mariska partnere P,»xy Margit, ki szintén elsőrangúnak Ígér kezik. Eláruljak mindent ? Kedves szerepe van még a szép Sugárnak, a szép lungu L’diszlaynak és a komikum nagymeste ének, Borbély Sándornak. Az Urániából. A hazátlan. E címmel ma az Uránia egy pár tlan, érdeke i meséjü darabot hoz vász nra. A mü Hec’or Malot világhírű francia Lónak hasonló cimü és a; egész müveit világon több millió példámban köz kézen forgó regénye után készült. Vászonra a Pathé filmgyár alkalmazta mesébe illő rendezéssel, Hector Malot, a regényíró busz kesőge eme müvének, minden bája, mit regényében megrajzolt, megelevenedik a képen. De nemcsak a darab tártál na, hanem abe nne szereplő személyek egyéni játéka, különösen egy bájos csöpség, a kis | Fromet remek alakítása a legszebb filmek egyikévé avatják e megható darabot. Nem ömlik benne vér, nem borzong a néző a szereplős munkájától, hanem végtelen ked vessóg ömlik el minden egye3 jelenetén, mely néhol könnyekig meghat, néhol pedig mosolyogva ingerel, mig végül a legkelle mesebb őrzés fogja el a szemlélőt. A darab tartalma rövid szavakban a következő: Egy gonosz ember elrabolja sógornője csecsemő gyermekét, hogy elhunyt bátya után annak tetemes öiöksóget örökös hiányában ő kapja meg A gyermek egy szegény házaspárhoz, majd egy öreg komédiáshoz kerül, kinek kutyáival és majmával hazátlan bolyong tovább. Egy darabig sorsa jól megy, de beköszönt a tél minden nyomorúságával; a kutyákat a farkasok megeszik, a majom elpusztul, végül a kis gyermek egyedül marad, majd jobb emberek kezébe kerül, kik azonban szintén meghalnak és kis hősünk tovább veheti kezébe a vándorbotot és ró- hatja az ut porát. A kis fiút ezalatt keresik, a kutatást amit sem sejtő anya gonosz sógorára bízza, kinek gonosz munkája épen a gyermek eltü óse. És igy folyik tovább, néhol a legizg lmasabb, néhol a legkedvesebben a darab még hihetetlen hosszú időn át, mig végül úgy a jó, mint a gonosz jut iImát nyeri. HÍREK Ténsasszony Hérem, kedves ténsasszony, ott fent az esküdt- széki terem karzatán, ugyan mit keres azon a helyen olyan korán délelőtt? Ténsasszony kérem, drága téns- asszonyom, meg van már vetve otthon az ágy ? Vagy pedig csak úgy letakarta siettében, hiszen estére ugyia megint ágyalni kell. Hát a tükörről letakaritotta már a porocskát ? A szobát kiszellőztette vagy csak úgy fordította rá a kulcsot az ajtóra, hogy ki ne menjen a meleg ? A szemetet beseperte e már gondosan a siffon alá és a reggeli edény — hogy a tegnap estiről ne is beszéljek — fel van e már mosogatva ? Úgy e nincsen, lelkem ténsasz- szonykám ? Mert hiszen ha mindezt el akarta volna rendezni reggel kilenc órára, amikor a szenzációs tárgyalás kezde tét veszi, akkor akár le se feküdt voina. Na, azután biztos vagyok benne, hogy még az ebéd sincs odatéve. Zöldség nincs takarítva, a hús nincs meg- trájbolva, a tészta nincsen meggyurva, a gyerekek se lettek megmosdatva, megfósűlve rendesen, mert a mama sietett gyilkost nézni a törvénybe, a karzatra. Ténsasszony lelkem, ne vegye rossz néven, de nekem úgy jön elő a kegyed megjelenéséből, hogy mindezeket a fentebb elsorolt házi teendőket, amelyek elvégzésére Önt kedves férje, a derék iparos a pap előtt szerződtette, nem végzi el otthon a hat cselédje. Még talán kevesebb sem. — Részben mert nincsenek cselédei, részben meg ha lenne is vagy egy, az is lusta lenne és ha az asszonya ninos otthon, ő is egész nap a kútra járna vízért. Hát ha mindez igy van, mi a macskát keres lelkem az egész es küdtszéki ciklus alatt minden reggel a karzaton, nhol pontosabban megje lenik, mint a vádlott a részére fenn tartott helyen. Hiszen Önt, kedves ténsasszony, nem sorsolták ki erre a ciklusra esküdtnek. Es mégis minden áldott reggel feltűnik a hamarjában összetákolt fri zuräja, az uj barchett blúza a karzaton, mintha a tárgyalás megtartása-
