Szamos, 1914. február (46. évfolyam, 26-48. szám)
1914-02-20 / 41. szám
XLVI. évfolyam. Szatmár, 1914. 41. szám. szás és sztrájkolás nagyon alkalmas arra, hogy elfelejtessen mindent . . . Azaz pardon. Mi is a nagy érdem, amire a tisztelt ellenzék hivatkozik ? No és ha nincs i’égi érdem, mit akar akkor ? Mivel mutassa meg, hogy méltó a nép bizalmára? Soha, semmivel. Éppen azért bizonyos, hogy a legfinomabb kudarcot majd a választásokon kapja meg az ellenzék, mert — mint mondottuk — a magyar ember becsüli az érdemet, tiszteli a munkát, elismeréssel adózik a dolgos ember iránt, de undorodik a dologtalanságtól és elfordul a dicsekvőtől. Bizalmatlansági indítvány. Az ellenzék bizalmatlansági indítványának tegnapi képviselőházi tárgyalása minden politikai jelentőség nélküli volt Az indítvány indokolása felölelte mindazon pontokat, melyeket az ellenzék a parlamenti harcok folyamin már több alkalommal felhozott gravaminák nem lettek alaposabbakká az által, hogy őket Mező.-sy bokrétába kő tötle. Igen jó hatást tett, hogy Beöthy Pál elnök ba sem várva Mezössy beszédét, sorra vette az ellenzék állítólagos sérelmeit és konciliáns hangon kimutatta azoknak a!aptalanságát. Tisza István miniszterelnök szintén szolgáltatott néhány argumentumot annak igazolására, hogy az ellenzéknek nincs igaza, mikor a1; elnökséget velük szemben pártatlansággal vádolja meg, sőt a kormányelnök éppen azt igazolta, hogy az elnök igen nagy loyalitással védi a kisebbség szólásszabadságát. Az ellenzék tegnapi akciójának belső jogosultságát zajos jelenetekkel igyekezett pótolni és külömböző személyes természetű felszólalásokkal közel négy órán át foglal koztatta a parlamentet. A személyes tér mószatü vita érdeke? incidense volt Bér zeviczy Albert beszéde, akit egy idő óta ; az ellenzék előszeretettel támad, nyilván azért, mivel nem veti magát a kisebbség karjaiba Berzeviczy tegnap igen energikusan felvilágosította az ellenzéket, hogy na várjanak tőle támogatást azok, akik a mai sajnálatos helyzetet tulajdonképpen felidézték. JönT Jön í Válasz. „A Báthory-utcai taaitó, n)cg a ijebulója“ cim alatt megjelelt közleményre. Szatmár, febr. 19. Mindenek előtt köszönet a cikkírónak, hogy a cikkben tu'ajdonképpen cim- teiennek jelzett, de mégis a fenti címet viselő riporttal bizonyítékát adta annife, hogy még a 45 éves emberben is megvan a hajlandóság a tanulásra és ezáltal a művelődésre. — Ha akad, aki ily korban az irás tanulására rászánja magát, akadna nagyon sok, aki a Népművelő Egyesület felolvasásait is meghalgatná. Azt meg nem tudom megérteni, hogy az ács és fia esete hogy szolgálhat „a nép- ruüveós szatmári illetékeseinek buzdító és intő példa gyanánt“ ? Ugyanegy eset, hogy lehet buzdító és egyúttal intő, tehát visz- szaíartó is? De hogy a felvetett kérdésekre is válaszoljak : Hogy ki törődik a 45 éves ácsmesterrel, hogy az Írni akar tanulni ? Aki a mások boldogulását szivén viseli, annak törődnie kell s ez nekünk néptanítóknak hivatásunkkal járó kötelességünk is. Hogy hol tanulja meg a szegény nemcsak a betűket, de az élhetós előfeltételeit is. A Népművelő Egyesületben megtanulhatná mindkettőt — Ugyanis, ha megalakulna az egyesület, oda vonatnék az analfabéták oktatása is. Hogy meg a tudás megkönnyíti a megélhetést is, az is elvitathatatlan. — Vájjon nem könnyebben él meg az, aki okszerű műveléssel egy kis területű kertben sokat tud termelni eladásra? Nem a tudása szerzi neki a pénzt ? Hát aki idejében fordul orvoshoz s nem próbálkozik holmi babonás gyógyszerekei, yem hamarább szorzi-o vissza egészségét, megélhetésének fő feltételét ? Végül a tanszékek feleailitóséböl azt vészé n ki, hogy ha a Népművelő Egyesületben valóban lennének tanszékek, még pedig nem csekély díjazással egybekötve, akkor akadna reájuk pályázó, de igy díjazás és elismerés reménye nélküli munkától mindenki húzódozik. Pedig nemcsak az elismerés pálmájáért kell futkosnunk, hanem jót is kell tennünk; már pedig ha a tudásunkból mindrn ellenszolgáltatás nélkül juttatunk a tudatlanoknak, az éppen olyan irgalmassági cselekedet, mintha az anyagiakban szüköiködökat anyagi dolgokkal segítjük. Janlcovics Zoltán áll. tanító. * A minapi cikkünkre ez a válasz csak látszólagos feleletet ad tt és ez a felelet, melyet ide alább iktatunk szintén csak relativ értékű viszonválasznak minősíthető. Ki törődik a 45 éves analfabéta ács- mestei ember tanulni vágyásával és hova Kudarcok. Ha csak úgy néhanapján vallana kudarcot az ellenzék, hát nem szólnánk egy szót sem, mert hiszen hibája mindenkinek van, tévedésbe bárki is eshetik. Ámde a mi ellenzékünk kudarcai szakadatlan láncolatot képeznek és most már akármibe fogjon is, bátran megjósolhatjuk, hogy annak kudarc lesz a vége. S az a legszebb, hogy minden kudarc után azzal a stereotip válasszal zárja le aktáit az ellenzék, hogy az uj választások majd igazságot szolgáltatnak neki. Innen-onnan már három esztendeje, hogy ellenzékünk pihen, vagyis törvényhozói kötelességét egyáltalán nem teljesiti. Ez a cselekvése még eddig nem végződött kudarccal, nem is végződhetett, mert hiszen befejezést nem nyert Befejezéshez — ugylátszik — akkor ér, amikor a Házat feloszlatják. És akkor fog csak majd kitűnni a legnagyobb kudarc, mert az holt bizonyos, hogy nemcsak megfogyva, de meg is törve tér vissza az uj országgyűlésbe. Nem hihetjük ugyanis, hogy a magyar nép a hosszú semmittevést, az örökös botránycsinálást azzal honorálná, hogy többséggé tegye azt a kisebbséget, amely a hatalomból történt kibukása után, csupa önzésből megingatta a parlamentárizmus tartó oszlopait s a legválságosabb időkben hol sztrájkkal, hol meg üres deklarációkkal igyekezett az állami organizmust megbénítani Elhisszük, hogy ezt az eljárást az ellenzék önmagának érdemül tudja be, de az ellen már a leghatározottabban tiltakozunk, hogy az ország józan gondolkodású népe ebben a kérdésben egy véleményen lenne a sztrájkolókkal. Nem, idáig még nem értünk el. Az ellenzéki körutazások és búcsú járások nem szédítették el a népet. A nép a munkát becsüli és elítéli a do- Jogtalanságot. S legyen bárki is dolog tálán, az a magyar nép rokonszenvére nem számíthat. Itt megtörténik az a nimbusz, mely egynéhány ellenzéki vezéralakját körülvette, itt eltűnnek azok a bizonyos érdemek, amelyekkel egypáran állandóan dicsekszenek. Három évi botrányhajháŐfensége inkognitóban Jön! Jön! Dr. Mák István ügyvédi irodáját Németiben, Kazinczy-utca 23. sz. a. nyitotta meg. Február PÉNTEK Eleutór } k. Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által Hájtájer Pi mhafestő és gőzmosé = gyárában = Szatmár. Lapunk mai száma 6 oldal.
