Szamos, 1914. február (46. évfolyam, 26-48. szám)
1914-02-01 / 26. szám
Negyvenhatodik évfolyam. Szatmár, 1914. 26 szám m í POLITIKAI NAPILAP A választókerületek uj beosztása. Szatrrjáror* pilács Változás. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, jan. 31. Sándor János belügyminiszter ma nyújtotta be a képviselőházban a választókerületek számának és székhelyeinek megállapításáról szóló törvény- javaslatot, mely junk- timban van a választójogról szóló a múlt évben szentesitett törvény___ _ nyel, amennyiben ez a tö rvény a kerületi beosztás életbelépte tése után lép hatályba. Februar VASÁRNAP Ignáo pk. A ina benyújtott törvényjavaslat a magyar országgyűlés számára (a horvát képviselők csoportján kívül) 435 választókerületet állapit meg, amely szám 22-vel nagyobb az eddiginél. A többlet különösen a városok és a gazdasági és kulturális fejlődés szempontjából előrehaladottabb vidékek javára esik. A városi jellegű kerületek száma 85-ról 105 re emelkedik, s ez az emelkedés annál teljesebben érvényesül a fejlődő városok javára, mert mig a javaslat egyfelől szaporítja a fejlődő városi élet gócpontjain a kerületeket, több olyan kis városnak eddigi kópviselőküldési jogát szünteti meg, amelynek sem városi jellege, sem gazdasági, kulturális, vagy nemzetfentartó jelentősége nem olyan, hogy a külön képviselet indokolttá tenné. De másfelől arról is gondoskodik a javaslat, amikor Budapest nek csak huszonkét kerületet ad, noha a javaslatban alkalmazott kulcs szerint a fővárosnak ennél több kerület jutna, hogy bár érvényre juttatja a főváros nagy jelentőségét, ne szállítsa le túlságosan a vidék politikai súlyát. És e tekintetben a belügyminiszter a javaslat indokolásában rámutat arra, hogy a vidékkel szemben annál kevésbbé szabad méltánytalannak lenni, mert Budapest mai nagyságát, hatalmas fellendülését nemcsak saját magának, hanem a vidéknek is köszönheti: onnan vonzotta magához, onnan szitia magaba erejének, népességének legnagyobb részét. A javaslat tehát ezt a Budapestnek juttatott erőtöbbletet most politikai jogok alakjában, részben visszaadja a vidéknek. Különben annál inkább lehet Budapest kerületeinek számát csak tizenhárommal szaporítani, mert a főváros lakosságának a sajtóban, népgyüléseken és különféle szervezetekben amúgy is több alkalma nyílik arra, hogy a közügyek viteléhez hozzászóljon, mint a vidéken lakóknak. A törvényjavaslat a kerületek összes számán kívül csak azt határozza meg, hogy az egyes törvényhatóságokra hány választókerület jut, s azok székhelye hol lesz. Részleteiben a kerületi beosztást a belügyminiszter rendelettel fogja megállapítani s azt jövőben csak a törvény- hozás módosíthatja. Ezt a törvényi felhatalmazást, amelyet a belügyminiszter a javaslat szerint nyer, az indokolás azzal okolja meg, hogy a kerületek beosztásánál annyiféle fontos szempontra, adatra és körülményre kell figyelemmel lenni, hogy mindezeknek az adatoknak felkutatására és feldolgozására, egyáltalában mindezeknek a legapróbb részletekig szakszerű mérlegelést igénylő kérdéseknek tárgyilagos elbírálására olyan nagyobb számú tagból álló testületek, mint aminők a törvényhatósági bizottságok, nem alkalmasak, vagy a munkájuk beláthatatlan ideig tartana. A törvényhozás azonban azzal, hogy az egyes törvényhatóságokat megillető kerületek számát és székhelyét megállapítja, a kerületek részletes beosztásánál érvényesíthető szempontokat lényegesen prejudikál. A javaslat megalkotói csak az egyes területek gazdasági és kulturális jelentőségét, szociális viszonyait, néhol mint méltányossági szempontot, a történelmi fejlő lést vették figyelembe, s a belügyminiszter a javaslat indokolásában kijelenti, hogy a részletes beosztás elkészítésénél is ugyanez a szempont lesz mérvadó. Arra is fog igyekezni a belügyminiszter, hogy a választókerületek területileg összefüggő egészet alkossanak Ez ugyan a szavazás decentralizálása mellett kevésbbé fontos, mint a múltban, de mindenesetre helyes arra törekedni, hogy egy-egy választókerületben minél inkább homogén elemek kerüljenek ösz- sze, lehetőleg olyanok, akik részben eddig is együtt gyakorolták választói jogukat. Már előbb is emlittetett, hogy a városi kerületek kisebbek, a vidékiek népesebbek. A kizárólagos városi érdek minél több külön városi kerület alakítását követelné meg, viszont jelentős közérdek az is, hogy a falusi községek ne maradjanak egészen elszigetelve, s hogy a nagyobb kulturális és gazdasági fejlettséggel rendelkező városok vezető hatását ne nélkülözzék egészen. A javaslat indokolása kiemeli, hogy ebből a szempontból akkép haladunk a középutón, ha a törvényhatósági városok kerületeinek számát jelentékenyen szaporítjuk, a nagyobb rendezett tanácsú városokat — tekintet nélkül a status - quora — külön városi kerületekké tesz- szük, vagy ilyenekül meghagyjuk, kivételesen ugyanazon vármegye területén fekvő kisebb rendezett tanácsú városokat külön városi kerületekké egyesitjük, végül, ahol vegyes (városi, falusi) kerületeket alkotunk, lehetőleg ügyelünk arra, hogy a városhoz csak annyi falusi községek csatoltassék, amennyi a városi elem uralkodó helyzetét nem veszélyezteti. Az idegen ajkú állampolgárok által lakott vidékeknek is az igazság mértékével mérve, minden megkülönböztetés nélkül ad a javaslat annyi kerületet, amennyi az illető területet a gazdasági és kulturális te.lődes mértéke szerint megilleti. Az erdélyi részeknek a javaslat aránylag több kér Jetet juttat, mint amennyi a javaslat kulcsa szeánt esnék azokra a törvényhatóságokra, de ezt — szemben a számtani miveletekből levezethető rideg következtetésekkel — Erdély történelmi múltja és mostani jelentősége egyaránt indokolttá teszi. Az uj beosztás Szatmármegyére és Szatmár városára nézve nem hoz változást. Szatmármegyének eddig volt nyolc választókerülete, ezután is ugyanannyi marad, Szatmár városa pedig a jövőben szintén csak egy képviselőt választ. A körülöttünk fekvő vármegyékben és városokban szintén alig okoz valami változást az uj beosztás, amint a kimutatásból összeállított alábbi kivonat mutatja. Ung megyében jelenleg van 4 kerület, jövőben 3 lesz. Zemplén megyében jelenleg van 8 kerület, jövőben lesz 8. Bihar megyében jelenleg van 12 kerület, jövőben lesz 12. Nagyváradon jelenleg van l kerület, jövőben lesz 2. Hajdú megyében jelenleg van 4 kerület, jövőben lesz 4. Debrecenben jelenleg van 3 kerület, jövőben lesz 3 Máramaros megyében jelenleg van 6 kerület, jövőben lesz 6. Szabolcs megyében jelenleg van 6 kerület, jövőben lesz 6. Szilágy megyében jelenleg van 5 kerület, jövőben lesz 4. Ugocsa megyében jelenleg van 2 kerület, jövőben lesz 2. Szatmár megyében jelenleg van 8 kerület, jövőben lesz 8. Szatmáron jelenleg van 1 kerület, jövőben lesz 1. Jelen számunk la oldal.
