Szamos, 1914. január (46. évfolyam, 1-25. szám)
1914-01-13 / 9. szám
{1914 január IB ) 9. «'/ám. SZAMOS B oldal. 6 százalék mellett, amely előleg 1918 január 1-ig vis?zafizetr-ndő A közgyűlésen Ilosvay Aladár, vár megyei alispán elnökölt, ki a ihídí zter leirat értelmében a kö/gyülóst összehívta. A közgyűlés megnyitása és a ini niszíeri leirat elolvasása után Kende Z-i<?mond emelkedett szólásra és előadta, hogy az érdekeltek kérelmét, a kamat nélküli kölcsön kivételével, a ko-mány tel - jesite te. Tekintve azonban azon körülményt, hogy a töltések védelmére szüksé ges partbiztositásokat, melyekre a számos jobb- és tiszabalparíi töltésfentartó érd kéltség az 1913 évben, tehát egy év alatt 40,000 koronát kö tött, a földmivelés ügyi miniszter állam munkálatnak nyilvánította, ezen az utón a 6.5 millió korona kamat meg fog térülni. Ezek után a következő határozati javaslatot terjesz tette be : Határozati javallat. A közgyűlés a m. kir. földmivelós- ügyi miniszter ur 109,853—913. számú le iratát tudomásul veszi, a földmivelésügyi minisztert üdvözli és az alakuló társulat nak biztosított kedvezményekért hálás kö szönetét nyilvánítja. Határozatiig kimondj , hogy a Tisza—Szamosköz egységes ármentesité- sére, az ártérre ömlő külvizekn-'k: a Túr, Batár, Tu e stb folyók szabályozására, és a belvizek levezetésére a szatmári m. kir. folyammérnöki hivatal által készített, a m. kir. földmivelésügyi » inisz’er 66 616 — 912. számú rendel tével elbírált azon terv alap ján, mely szerint az ártérre ömlő összes külvizek egy csatornán a Tiszába vezet lessenek, „Tisza—S. amos közi árrnentesitő és beivizszabályozó társulat" címen viz rendező társulattá alakul és 10 millió ko róna kölcsönt megszavaz A kölcsönt leg később 1917. év végéig, ha a pénzügyi vi szonyok kedvezőbbé akkuinak, esetleg előbb is fel vés i. Kimondja a közgyűlés, hogy a társulat elő rendű feladatának tekimi neca csak a külvizet elvezető Túr, Batár csator nának, a tiszai és szamosi védtölté eknek, hanem a belvizlevezető főcsatornáknak a kiépítését is, és ezzel kapcsolatban elhatároz u, hogy a Tisza — Szamoszugi főcsatorna torkolatánál, Olcsvaapátinál szivaty- tyutelepet létesít, tehát ezen csatorna vizeinek feltétlen való levezetéséről is gondoskodik. Elhatározza a közgyűlés, hogy a fent említett elsőrendű feladatok közé so ózza az ártérfejlesztós végrehajtását és az elsőrendű munkálatokat 1917. év vó géig befejezi. Határozatiig kimondja a közgyűlés, hogy az ártérfejlesztós befejezése és a főcsatornák kiépítése után azonnal megkezdi a II od rendű belvizlevezető csatornák építését is, azonban azokat csak ott épiti ki, ahol a tulajdonosok a csatornákhoz szükséges területeket a társulatnak díjtalanul rendelkezésre bocsátják. Elfogadja az érdekeltekkel előzőleg ? ismertetett és a jegyzőkönyvhöz 3 pól dányban csatolt alapszabályokat és jóváhagyás végett a m. kir. földmivelésügyi miniszter elé terjeszti. Kimondja határozatiig a közgyűlés, hogy a társulat Szamos jobb- és Tisza- balparti töltés fenntartó érdekeltségnek jogutóda. Elhatározza végül, hogy a Szamosi Túr csatorna nyomán felfogó belviz csatornát létesít az ártérfelöl védtöltéssel. Kimondja azt is, hogy a munkálat befe jezóséig ;öbbet, mint a kamat és igazgatási s fentartási költség, kivetni nem fog. Osztroviczky István, Cholnoky Imre, dr. Ujfalus y Dezső, Rácz Elemér, majd Hadik Baikóczy Endre g óf képviseletében Kéreszy Gyula főmérnök hozzászólása után az alispán a szavazást rend lte el, s annak eredményeképpen kihirdette, hogy az érdekeltek 8173 hold többséggel társu lattá alakulás mellett döntöttek A', összesen 205,321 hoidd-1 előirányzott árterületből jelen volt a közgyűlésen 183,821 hold, ebből 110 833 hold a társulat mellett, 72,988 hold a társulat ellen szavazott, távol maradt 21,499 hold. Nagy Béla földbirtokos kelt ezután szólásra s meleg hangon méltányolva Kende Zsigmondnak eddig úgy az érdé kéltség ÜL'yei, mint legutóbb a társulat megalakítása körül kifejtett önzetlen tevékenységét, őt a társulat elnökéül ajánlj >. A közgyűlés nme fel-zólalást kitörő lelkesedéssel fogadva, Kende Zsigmondot egyhangúlag elnökének választotta meg. Csak szerencsét kívánhatunk e választáshoz, mert Kende Zsigmond egyéni sége biztosíték arra, hogy a tervezett munkáitok úgy fognak vóg-eh jtatni, amint azt az elnöki szók elfoglalása után az elnök működésének vezérmotivumaként hangoztatta: „Jól, gyorsan ós olcsón!“ A társulat ezután már Kende Zsigmond c-s. és kir. kamarás elnöksége alatt folytatta mu i k áj át s köszönetét mondva az alispánnak a on működéséért, melyet mint az érdekeltség eddigi vezetője kifejtett, az alap zabái vokát, melyek általános ságban már el ogadtattak részletesen, szakaszonként le á gyalta s némely módosítások után elfogadta. Ezután ailnökkó választotta dr. Uj- falussy Dezsőt. Csaba Adorjánt és dr. Yajay Károlyt. Választmányi tagok lettek: gróf Hadik Barkóczy Endre, gróf Károlyi László megbizoUja: Csikós Mihály, báró Vócsey László, báró Vécsey Aurái megbízottja : Pethő Gvírgy, gróf Vay Ádárn örökösei megbízottja : gróf Vay Gábo\ Daák Elemér, Jékey Sándor, Nagy Béla, Bartha Kálmán, Kossuth István, Luby Béla, Rátz Elemér, Szegedy Antal, Thury Zsigmond, Medve Zollá >, Fried Dezső, Kováts Mik lés, Christoph Frigyes, Sáutha Kálmán, dr. Damokos Andor, Kovász my Zsigmond, Galgóczy István, Köles y Gábor, dr. Jhmv Béla, Jármy Menyhért, Kis Mayer, Kor mány Lajos, dr. Barabas Ferenc, Kánya Gábor, Klein Andor, Diener Pál, Morvay Zsigmond, Décse Károly, Baranyi Miklós, Kende György, Kun Károly. Igazi és őszinte örömmel üdvözöljük az uj társulat megalakulását a város polgárságának nevében is, mert Szatmárra ós Szatmár környékére igazán mély ós jelentős gazdasági kihatásokat várhatunk tőle. Es amikor ezt tesszük, nem mulaszthatjuk el leszögezni azokat az érdemeket sem, amelyeket a társulat megalakítása körül Kende Zsigmond kir. kamarás szerzet*. A társulat megalakítását egyesek kezdetben idegenkedéssel fogadták ós szinte elhárithatlan nehézségnek látszott a kormány hozzájárulásának is az olyan mértékben való megnyerése, amely a m g alakulást lehetővé tegye. Mindkét akadály elhárítása, tehát h társu at megalakítása s igy a nagyjelentőségű ós hatalmas gazdasági fejlődést je lentő alakulás megteremtése Kende Zsigmond nevéhez fűződik. viert amig az ő szurgesztiv erejű agilációja meggyőz e az idegenkedőket az alakulás helyességéről viszont a kormány nál csak az ő tekintélye ós befolyása érhet’e el, h gy a hozzájárulás olyan ősz szeggel törté (jók meg, amely az érdekeltség helyzetet a megalakulással szemben lényegesen megkönnyíti. A közigazgatás reformja. Irta : Péchy Péter, az avasi járás főszolgabírója. III. Olyan közigazgatási rendszert kell tehát teremtenünk a mely ezen . feladatoknak megfelel, a mely ezt a nagy hivatást betölteni képes, a mely a hagyományokon fejlődött és ahhoz önkénytelen ragaszkodó gondolatvilágával a társadalom óletirányával nem ellentétes, azért meg kell vizsgálnunk alkalmas-e arra mai közigazgatási rendszerünk. Mai közigazgatási rendszerünk formáiban századok óta változatlan, pedig: forma dat esse rei. Mig a ti-ztviselő kötelességet nobile officiumként teljesítette, mig az adó alapok kijelölése és számon tartásán kívül a táblabirákkal az egész judicatura ellátása volt a teendője egy vármegye szerint eltagozott társadalom keretében, mig a tisztviselők által kiállított vármegyei haderő lényeges erőt képezett egy ellenséges uralkodói irányzattal szemben való fellépésére, mig a magyar politikai élet á gravamenekben csúcsosodott ki, a hol a tanultabb elem egyik részét képező tisztviselők közgyűlési szereplésükkel az országos hangalat kialakulásának voltak hatalmas „ényezői s igy a vármegyei élet az országos politikai életnek volt előkészítő iskolája, addig a mai közigazgatási szervezet a követelményeknek nemcsak megfelelt, hanem a lehető legjobb volt a mit alkotni lehetett s talán a pusztulástól mentette meg ezt a nemzetet. S valóban a 30—40-es óvek diétáinak hatalmas agyvelejű szónokai, Wesselényi, Kölcsey, Felsőbükki-Nagy Pál, a Vayak, Péchy Imre, Szentkirályi, Bezerédy, Lukácsy, a Dessewffyek stb. mind a vármegyei élet talajából nőttek ki s typusai voltak annak a mély gondolkozásnak a mely Madách „ Ember tragédiájában“ világszerte tisztelttó tette a turáni koponyát. (Folyt, köv.) Gyógyithatók-e a iüdöbajok? Ezen reftd kívül fontos kérdés i jglalkcztfitja mindazokat, akik asthmában, tüdő- és torokbeli gü műkor ban, sorvadásban, tüdőosucshurutban, idült köhögésben, elnyáikásodás'o-r, hosszas rekedtségboa szenvednek ós eddig gyógyulást nem találtak. Minden ily beteg kap tőlünk (W teljesen ingyen és bérmentve ogy ábrákkal ellátott könyvet 'W irta Dr. med. G. Guttmann, a Finsengyógyintézet főorvosa ós a könyv e kérdést tárgyalja: „Gyógyíthat6k-e a tüdőbajok?“ Azonkívül küldünk egy mintát, a mi bevált világhírű diótikus teánkból. Sok ezren dicsérik, akik eddig használták. Gyakorló orvosok e teát, mint kiváló diétikumot használták és dicsérik tüdőgümőkóruál (sorvadásnál), asthma, bronchitis és torokhurut eseteibeu Ez a Tea nem titkos szer, Lieber-füvekből van összeállítva, melyek császári rendelet folytán a szabad forgalomnak vannak átengedve. Az ára oly jutányos, hogy a vagyontalanok is megszerezhetik. De hogy minden betegnek alkalmat adjunk, hogy e teát minden kockázat nélaül kipróbálhassa és bajának minemüsége iránt tájékozódhassák, elhatároztak, hogy minden betegnek megküldjük a „Gyógyithatók-e a tiidóbajok ?“ cimü könyvet és egy próbát a teánkból és pedig teljesen ingyen és bérmentve. Csak tessék egy levelezőlapot imi pontos címével az alábbi cégnek: PUHLMANN & Co., Berlin 855. Müggelstrasse 25.
