Szamos, 1914. január (46. évfolyam, 1-25. szám)
1914-01-28 / 22. szám
2. oldal SZAMOS (1914. január 28 22. szám. alája a község minden alkalmazottját a községi bíróval együtt. Ezekben mondottam el röviden gondolataimat a közig, reformjának egyik szempontjáról, a kinevezési rendszertől várván a kérdés helyes megoldását Egyetlen egy káros hatása lesz esak az, hogy megsemmisítheti a szabad független gondolkozást, a közigazgatást esetleg belegyurja a titkon minősítő felsőbb • ség előtt reszkető bureankratizmusba — s ezzel megronthatja az események és teendők szabad mérlegeléséhez szükséges azon kvalitásokat, a melyek a szabad élettel foglalkozó s azt adminisztrálni hivatott egyéneknél annyira nélkülözhetetlen: mert a ki mindig attól tart, hogy cselekménye vájjon nem-e ütközik bele felsóbbségegondolkodásmódjába, s nem-e kap ezért egy rossz minősítést, vagy nem ébreszt-e fel azzal egy az áthelyezésre vezethető titkos indulatot az bajosan fog gyorsan ée jól adminisztrálni. Hogyan jutott volna ezen vidék közérdekére és fejlődésére annyira fontos Halmi- bikszádi vasút ügye a mai stádiumba — ha nem merek ellenszegülni az akkori főispán akaratának. (Folyt, köv.) A gzegéngljáz kérdése. Szatmár, jan. 27. A „Szamos“ vasárnapi tudósítása, Tankóczi Gyula főkapitány évi jelentése alapján egy szegényház felállítását proponálta Tette ezt pedig azért, mert a főkapitányi jelentés világosan dokumentálta, hogy dacára a város eléggé bőkezű segélyezésének a szegényeink nyomora meg nem enyhült. Az ad hoc segélyezés rendszere, mint mindenütt, úgy Szatmáron is, csődött mondott. Az utcáinkat ellepő szerencsétlenek sorsa pedig a mi lelkiismeretünket terheli. Nem maradhat tehát egyéb hátra, mint a szegények segélyezésének intézményes biztosítása, a városi szegényház sürgős felállítása. A aSzamos“ prepozícióját támogató és helyeslő alábbi cikket kaptuk, amelynek, tekintve értékes és alapos megfigyeléseit, a kérdés még teljesebb megvilágításának érdekében, szívesen adunk helyet: A múltkoriban a Kölcsey-utcán tanúja voltam az alábbi két párbeszédnek, ami engem is arra a gondolatra vezetett, hogy a szegények sorsán jobban lenne segítve egy úgynevezett szegényház felállításával, mint a mostani tűzifa stb.-vel való segélyezéssel. Egy erőteljes, munkaképesnek látszó asszony a várostól kapott fürészgyári hulladékfát cipel az utcán. Egy ismerősének arra a kérdésére, hogy honnan hozza azt, igy válaszolt : — A városházánál kaptam, de csak ennyi jut a szegénynek a 20.000 koronából, a többi kell az uraknak. — Megjegyzendő, hogy az asszony férje favágó s padlós utcai szobában laknak. Odébb egy töpörödött, beteges anyóka tipeg, szintén segélyért igyekeznék a városházára, ha bírna. Megszólít egy leánykát, aki szintén onnan kapott fát visz, hogy ott vannak e még az urak? De már 12 óra lévén, azt a feleletet kapja, hogy mire odaér, már elmennek. Könnyezve fordul vissza s magában ilyenféleképpen beszél : — Istenem, ilyen a szegény sorsa, ba nines senkije; mire ón megtudtam, hogy; kaphatnék valamit s cagynehezen. mert beteg vagyok, kikészülődtem, addigra már mások mindent elhordták. íme két eset, az élelmes, munkaképes — aki valószínűleg esak azon ürügy alatt, hogy nála lakó szegénynek viszi — kapott fát, részesütt segélyben, míg az igazán rászoraló elkésett. Nem azért hoztam fel ezt a két őse tét, hogy bírálat tárgyává tegyem a segélyezésnél való eljárást; az azt végző urak bizonyára a legjobb belátással és tapintattal igyekeznek eljárni, de akadhat, aki kitalált mesével félrevezetheti őket a mások rovására Mennyit változna a helyzet, ha meglenne a dologházzal összekötött szegényház. Akkor az elhagyatott, elaggottak helyet találnának ott s nem lennének kénytelenek holmi kis lukakban hárman-négyen lakni a közegészségügy legnagyobb veszedelmére. Mert bizony ez ő lakásuk nem lehet más, mint bacillustelep, tisztaság, szellőztetés stb. ismeretlen fogalmak. — Megvolna ott minden elaggottnak a maga ágya, télen a közös meleg szobája, meleg étele, nyugodtsága s azért s?ívesen dolgozna erejéhez képest a szegényházzal kapcsolatos dologházban. Nagyon sokféle foglalkoztatási ágat lehetne a dologházba bevezetni. Az említetteken kivül gyermek- játék készítés, kefekötés, seprükötós, toll fosztás, zsákfoltozás mind általuk is végezhető foglalkozás lenne Ha a szegónyházügy megoldást nyerne, eltűnnének az utcákról a szánalmat, — de bizony sokszor undort is — keltő alakok s az arra igazán rászorulókon segítve lenne. Ugyancsak a szegényházzal kapcsolatban állhatna télen a városi népkonyha, melegedő szoba is. A tény, hogy a szegényházban lakók száma kevesebb lenne, mint a most pénzbeli segélyben részesülőké, de legalább csak az igazán arra érdemesek részesülnének annak jótéteményeiben s kizárt dolog lenne a kapott pénzsegélynek nem arra való dolgokra, mint pl. szeszesita lókra való elköltése. Hogy újabb pénzbeli áldozattal nem járna a szegényház megépítésre a városra, az a „Szamos“ f. hó 2»-iki számában meg jelent fenti cim alatti cikkben ki lett fejtve. Ahhoz ón csak azt a szerény megjegyzést fűzöm, hogy az építendő szegényháznak úgy külsőleg, mint belső berendezésében a lehető legegyszerűbbnek kellene lenni s már a tervezésnél annak az elvnek kellene irányadónak lenni — természetesen figyelembe véve az egészségügyi követelményeket — hogy minél több szegény találjon abban nyugodt, egészséges hajlékot és ellátást. Jankovics Zoltán áll. tanitó. A „tí UNGÁRIA“ fehérnemű tisztító-intézet elsőrendű munkát készít (fényes ing, gallér és kézelő). Hiány nincs t Felvételi hely: Petőfi-köz (dr. ===== Frieder-ház). -— Tisztelettel Botos Gyula. TŰZIFA ELADÁS! Kitűnő minőségű hasáb-cserfa 42 K. Elsőrendű bükk-hasábfa . . 3® K, — házhoz szállítva. — MEGRENDELHETŐ: Halász István hentes üzletében, Attila-utca, Szilágyi József borbély üzletében (Iparos-Otthon) és Kiss József tűzifa kereskedőnél, Gvadányi-utca — 5/a szám alatt.i — Uránia mozgó JKa Kedden s holnap szerdán ILebilineselően érdekfasasitő színmű 4 felvonásban ^^^^^^^^^Főszereplő: SUSANNE PRIVAT, a 6 éves csodagyermek. I Rendes helyárak I == Rendes helyárak I
