Szamos, 1914. január (46. évfolyam, 1-25. szám)
1914-01-27 / 21. szám
S2AMÖS 8. oldal. (1014. január 87.) 21. Baranyi János szerelmi tragédiája. Fúv festőid súlyosan uiegsebesltette, — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, jan. 26. Fővárosi tudósítunk szűkszavú táv irata jelenti, hogy Baranyi Jánost, Baranyi Gyula szatmári felmérési felügyelő fiát Orubita Mariska festőnövendók Berlin egyik penziójában két revolverlövéssel súlyosan megsebesítette. A merénylet után a leány szájon lőtte magát és holtan terült el. A fiatal, szimpatikus zongoraművész, Baranyi János tragédiájának előzményei a következők: Baranyi János még másodéves zeneakadémiai növendék korában ismerkedett meg Budapesten, a Szappanos féle penzióban Orubita Mariskával, Nagykikinda egyik legtekintélyesebb ügyvédjének leányával, aki abban az időben Frischauff- mester mü termében dolgozott. A leány — téves a ma esti fővárosi lapok közlése — aki alig egy félévvel volt fiatalabb Baranyinál, heves szerelemre lobbant a szép fiatal ember iránt, aki a leány szerelmét viszo nozta is. A platói viszony teljesen lefoglalta Baranyi János idejét, úgy, hogy tanulmányi kötelezettségeinek nem tett kellő mértékben eleget. A fiú szülei tudomást szereztek a fiatalember időtrabló szórakozásáról és jövőjének érdekében eleinte szép szóval kérlelték, majd összes szülői hatalmukat érvényesítették, hogy tegyen le szerelméről, felejtse el ideálját. Baranyi János a folytonos kérlelés hatása alatt meg is ígérte szüleinek, hogy elfelejti Orubita Mariskát. Baranyi János ugyanis a múlt év októberében Berlinbe ment, hogy tanulmányait a világhírű mesternél, Dohnányi Ernőnél, a berlini zeneakadémia igazgató jánál folytathassa. A felvételi vizgát ki tűnő sikerrel letette és rövid időn be ül — mint szüleihez írott levelei bizonyítják — a mestere kedvenee lett. Ugylátszik Orubita Mariska is Bér linbe került, hogy a berlini iparművészeti iskolában tökéletesítse nagyszerű quaiitá- sait és valahogyan a fiatalok igy ismét összekerülhettek. A tragédia közvetlen okáról eddig fővárosi tudósítónk semmi közelebbit adni nem tud. Annyi azonban tény, hogy va sárnap reggel Grubits Mariska meglátó gáttá Baranyit penzióbeli lakásán, ahol is heves szóváltás támadt köztük és a leány két revolver golyóval súlyosan megaebe aitette a fiatalembert. Összeszaladt a penzió valamennyi vendége, de a leány hirtelen a szájába vette a fegyver csövét, elsütötte és a következő pillanatban holtan terült el. A fiú állapota súlyos. Baranyi Jánosnak, mai távirati érte sitéstöl mélyen sújtott szülei, az esti gyorsvonattal Búd pestre utaztak. Grubits Mariskának néhány évvel ez előtt Nagykikindán egy Vetter nevű had nagy udvarolt, aki el is jegyezte. A had nagy, miután a házasságból nem lett semmi, rálőtt a leányra, aki súlyosan megsebesült. A wPannónia" étteremben állandóan fries Szent János sor csapolás. A Magjj&r Bank felszámolása. Közgyűlés pofozkodással. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, jan. 26. A Szatmári Magyar Bank felszámolása ügyében a vasárnap tartott közgyűlésen döntöttek a bank részvényesei. Amit a szatmári pénzintézetek és az Osztrák- Magyar Bank helyi fiókjának főnöke nagy áldozatokkal, fáradságos munkával élőké szitettek a szatmári pénzpiac érdekében, ahhoz az egész közgyűlés hozzájárult: elfogadta a Szatmári Termény és Hitelbanknak a felszámolásra vonatkozólag előterjesztett szerződését. Mindenki megnyugvással vette, hogy a bank elkerüli a csődöt, a piac nem lesz kitéve veszedelmes megrázkódtatásnak és mindenki a legnagyobb elösmeréssel adó zott azoknak, akik lehetővé tették a fel számolást. A részvényeseknek csupán két emberből álló töredéke békétlenkedett a közgyűlésen : Róthbárt József, az intézetnek egyidóben volt vezérigazgatója és ennek fia, az intézet volt gyakornoka : Róthbárt Jenő. A két Róihbárt a tárgysorozat egyetlen pontját sem engedte hozzászólás nélkül letárgyalni akár volt ok a felszólalásra, akár nem. A közgyűlés némán tűrte a felszó'a lásokat és a közgyűlést vezető Márkus Pál igazgató tapintatosan igyekezett elsi mit&ni a Róthbárték által felzavarni próbált kedélyeket. És sikerült is egészen az u és végéig. Az ülés végén azonban kínos és kellemetlen botrányt idézett elő a fiatal Róthbárt egyik felszólalása. Róthbárték ugyanis kellő id ben indítványt jelentettek be a közgyűlés tárgy- sorozatára s mikor ennek tárgyalására került a sor, Róthbárt Jenő állott fel szó iáira és a bűncselekmények egész sorozatának elkövetésével vádolta meg az igazgatóságot, azt indítványozván, hogy a közgyűlés tegyen ellenük a kir. ügyészségnél bűnvádi feljelentést és kérje vagyonukra a bűnvádi zárlat el rendelését. Nem kívánunk állást foglalni a bank dolgaiban, nem is bemerhetjük egy pénz intézet belső ügyeit s igy nem védelmezhetjük — nem is akarjuk, nem is hivatásunk — a megvádolt igazgatósági tagokat az elhangzott vádak ellenében. De a közgyűlésen történtekről híven és tárgyilagosan megemlékezvén konsta tálnunk kell, hogy egy pénzintézet fei&zá moiása és a szatmári pénzpiac egy ilyen — úgyszólván — életbevágó eseménye sokkal komolyabb dolog, semhogy egy húszéves fiatalember — legyen az illeiő bármilyen kifogástalan egyébként — a koránál, komolyságánál, belátó képességénél fogva alkalmas legyen arra, hogy azt irányítsa. Hiszen maga a törvény is úgy intézkedik, hogy a kiskorú — még ha részvényes is — jogait csak gyámja utján gyakorolhatja. Különösen általános felháborodást keltett, hogy akkor, mikor az igazgatóságnak olyan köztiszteletben álló tagjai, mint — hogy másokat ne említsünk — dr. Reiser György, Bertha Károly, Milit- zer Lévy, akiknek puritán becsületességé hez ké ség nem férhet s akik nemcsak tekintélyes vagyonokat ve ztettek el a bankban, hanem még 130 ezer korona erejéig további obligóbaa maradnak, — hogy mikor ezek az emberek ott ülnek az asztalnál, akkor szembeálljon velük a voit gyakornokuk, egy fiaial gyermekember és súlyos bűncselekmények vádját olvassa a fejükre. De — bár mindenki felháborodott az eljáráson — a közgyűlés móltóságte!jes nyugalommal hallgatta végig az üju szónok beszédét, csak az intézet egyik tisztviselőjét, Borgida Sándort hagyta el a nyugalma és közbeszólott: megjegyezvén, hogy ne tartson erkölcsi prédikációkat az, aki maga is súlyos szabálytalanságokat követett el, mikor az intézetnek tisztviselője volt, A fiatal szónok erre a közbeszólásra nem volt elkészülve, s amig páratlan flegmával zúdította az igazgatóság tagjaira a legsúlyosabb vádakat, addig az első visszavágásra elhagyta a higgadtsága s magából kikelve kiáltotta Borgida felé : — Maga hazudik, maga mindig hazudik. Eközben támadó mozdulattal közeledett Borgida felé, aki azonban nem várta be a támadást, hanem Róthbárt Jenőt hatalmasan arculvágta. A pofonra általános gabalyodás keletkezett, de a küzdő feleket sikerült szétválasztani. A közgyűlés lefolyásáról részletei tudósításunk a következő : Márkus Pál igazgató megnyitván a gyűlést konstatálja, hogy az szabály.-ze üen meg lett hirdetve, a megjelentek határozatképes számban vannak együtt. Megnyitó beszédében kéri a megjelenteket, hogy a lelkek jeges vagy jogtalan háborgásából támadó hullámok csillapuljanak le a mai gyűlésen és helyezkedjék mindenki a közérdek szempontjára. Ismerteti a két év óta tartó gazdasági és pénzügyi válság romboló hatását, amely a vidékünket kétszeresen sújtotta, mert előbb az eső, utóbb pedig az árvíz mosta el gazd dnk viruló reményei. Ecseteli azt a fájdalmas valóságot, hogy a szemünk láttára lettek szegénnyé gazdálkodóink, kereskedőink, iparosaink közül olyanok, hkik mindezidáig a legbiztosabb hi elalanyul szolgálta.k Megállapítja, hogy az értékek devalvációja folytán jelentékeny külömbözeti károkat szenvedett az intézet és mindezekhez hozzájárult az a lelkiismeretlen, erőszakos hajsza, amelyet egyes részvényesek személyes indokodból inaitotiak az intó et ellen. Számszerű adatokkal igazolja, hogy az egyes részvényeseket ért veszteség teljesen jelentéktelen az igazgatóságéhoz mérten, amely utóbbinak fél milliót meghaladó érdekeltsége van az intézetnél. Meggyőző szavakkal kéri a részvényeseket, hogy uralkodjanak a szenvedély k Minden ruha aj lesz tisztítás és festés által Hájtájer Pál ruhafestő és gőzmosó = gyárában = Szatmár. fcf.49
