Szamos, 1913. december (45. évfolyam, 277-299. szám)

1913-12-13 / 286. szám

<1913. december 13.) 266, szám. i. «Wal vártuk, hogy hozzánk is eljön a kolera. Akkor kevesebben éheznénk ma. Mint az üregéből kiöntött ürge, ván­szorog ki viskójából a máramarosi orosz, szégyenkezve, pironkodva nyújtja kezét ala­mizsnáért ; — ne uszítsuk reájuk a koldus- üző kutyáinkat! Színház. Műsor. Szombaton: ,.Diák hercegnő*', ope- reite (B. bérlet.) Újdonság. Vasárnap délután: „Csókszanatórium“, operette (Bérletszünef) Vasárnap este: „Diák hercegnő", operette (C. bérlet). A titok. Asszonyok között igaz, őszinte barátság nincs. Talán erre építette fel Bernstein „A titkot“. A nők egymás nak elmondják bűneiket, ez ami legmé­lyebben a szivükön fekszik, kicserélik köl­csönösen rejtett gondolataikat. Ezekhez hozzácsatolta még, természetesen erősen pregnáltan a soha meg nem szűnő félté­keny irigységet. Gabriella talán az életben el nem képzelhető rosszat Ó3 jót egyesítő nő, aki veleszületett szenvedélyből irigyíi barátnője boldogságát. Intrikáján mozog az egész darab, amelynek a magva egy asszonyi ballóp s. Csupa intim, finom megfigyelés, az asszonyi raffinéria legap róbb részletének alapos ismerete és fel­tárása kerül a színpadra. Sokat magyarázó mozdulatokon és lélektani megfigyeléseken halad a darab. A legpompásabban fogta fel szerepét Heinriette ét Füzes Anna. Oly finom és közvetlenséggel játszott, amit ritkán van alkalmunk látni a szinpadun kon. Partnere Gaál Béla (Denis) nehéz szerepét a maga szeglotessógóben és ér zósteli világában osztatlan e ismeréssel ol dotta meg. Boros Emil, mint Poula Túli, hozzájárná a darab teljes sikeréhez. Hahnel Aranka, Kemény Lajos szintén igyekez­tek, hogy kiváltsák azt az óriási elismerést, amelyet a darab a színpadunkon az első bemutatón elért. A színházat a közönség teljesen megtöltötte és a s eraplöket spon­tán megnyilatkozó tapsviharral gyakran jutalmazta. kg. A színházi iroda közleményei. Diák hercegnő. Kedvesen emlék szünk vissza azokra a meleg, hol zajos hol intim históriákra, melyek boldog diák­korunkban történtek velünk, a mely szép idők reminiszcenciáit oly meghatóan jut­tatja eszünkbe, akár a Heidalbergi diák­élet, akár az „Iglói diákok“. Éhez a két romantikus diák históriához csatolódig egy harmadik, kissé könyebb, kissé lé hább, szentimentálizmusa Jinkftbb mulatsá gos, mert hát operett. Szintén diákhistória, leánnyal, borral, diáknótákkal, csintalan­kodással, pajkos, diákos jókedvvel. Egy csomó fiatal diák kalandos vére pezsdül felénk a színpadról, s egy szövevényes kaland egy uralkodó hercegnő felől. A hereegnőt Bállá Mariska játsza s róla igazán elfogják hinni, hogy hercegnő. Tele komo'y méltósággal, mikor reprezen­táns látogatást tesz a diákok közt s tele diákos csínnyel, mikor a pajtásuk lesz. Csodálva fogja tapsolni, aki csak látja. Egy pajkos kisdiák Max szerepében, először fog igazán elsőrangú szubrett sze repben bemutatkozni Lakatos Ilonka. A férfiak közül Sugár Gyula, egy elegáns bonvivant szerepet, Lónyai Oszkár pedig egy minden lében kanál zsidó diákot ját­szik. A többi szerepekben Borbély Sán­dor, Várnay László, Komor Emma, Virág Lajos és Gerő János produkálhat első­rangút. Az Urániából. Egy sikerült est. Igazán meglep bennünket az a hozzáértés és finom ízlés, amivel az Uránia igazgatósága összeválo­gatja műsorát. Nivósabbnál nivósabb, szen- zációsnál-szenzációsabb filmekkel lepi meg az Uránia a város közönségét s igy azu­tán nem csodálkozunk rajta, hogy dacára a szini évadnak, az érdeklődést sikerül állandóan és egyenletesen fmntaríani. Különösen e hóban tapasztaltuk, hogy nap nap után, szünet nélkül olyan nívós képekből van összeállítva az Uránia mű­sora, hogy bármelyik fővárosi mozival ki­állja a versenyt. Csak tegnap tartotta az egész város közönségét izgalomban a Fantomas Ill-ík része, ma már egy szen­zációi No. disk képpel, a hatosban utólór- hetetlen „Apacsok virág i“-val láp a vá szonra. Ez a mindvégig érdekfeszitn dráma két müvészfejedelem, Vanda Tramann és Viggo Larzen alakitásaval oly hatást ér. el, aminél többet kívánni sem lehet. A két zsúfolt est dacára sem gyérült meg a mozi közönsége, az „Apacsok virága“ közel négyszáz ember előtt játszódott le ma este. A mozi közönsége már igen jól ismeri a Nordisk képeket és annak világ­hírű művészeit s ezért a remek dráma nem is szorul méltatásra. Nem hagyhat juk azonban emiités nélkül a műsor többi számait. A „Vight szigete“ oly «sodás fel vétel, hogy kiváló festőművészek ecsetétől sem várhatunk többet. Két hatalmas hu moros kép nevettette meg a közönséget s bebizonyította a ma esti hatás is, hogy a legjobb humoros képek az amerikai film­gyárakból kerülnek ki. A Vitograph ame rikai filmgyár remeke volt a tegnap esti kép is és a közönség nagyon mulatott. Ál­talában igen sikerült műsor volt a tegnap esii és már csak ma kerül vászonra, elő reláthatólag telt ház előtt, miután vasár­nap nem lesz előadás. Ejgakofllolti ggors- ás gépíró azonnali alkalmazást nyer helybeli Mgy kereskedelmi irodában ^jármiatokat a kiadó továbbit. fl gügyögő gyermek kétségtelenül a legkedvesebb jelen­sége a teremtett világnak Mikor az óbégatása, kedves nyőgdiosélése, ék télén sivitása artikulált hanggá, él­vezhető szóvá formálódik a legpom­pásabb példánya az emberek sere­gének. A szatmári művészet és a kő zönség, szülő és gyermeki viszonyban élnek egymással. A közönség a gyer­mek most eszmél, most hallat először artikulált hangot, érthető szót. Mint minden gyermek, úgy a szatmári kö­zönség is boldog és féktelen uj tudo­mányának birtokában. Nem törődik azzal, hogy értelmes, logikus, élvez­hető-e, csak Beszél, beszél, beszél Mübirálat. Tárlatot — kritizál. Művészetet — nyilatkozik. Egy pár „megnyilatkozást* ki­hallgattam és elhallgattam. Gondosan felcicomázva itt adom a javát. Ax ugorkás csendélet. A vernissageon történt a Papp Aurél műtermében. A hires piac rész let alatt egy csendélet lóg. Ugorkával teli üvegek. Két öreg néni megáll a kép előtt. Nézik a képet, hosszan, csendben, áhítattal. — Nem jó ez a kép, szivem . . . — Dehogy nem jó, hiszen olyan szép az üregben az ugorka. —- De nem jó biz‘ a, — erősít- geti a másik — szorosabban rakjuk mi már az üvegbe, leeelkem az ugorkát A próba-vevő. Ami azt illeti, még mindig van publikuma a tárlatnak, csak éppen, hogy vevő nem akad közöttük. Lega­lább is nagyon ritkán Hiába magyarázta a „Szamos“ hosszú cikkekben, bőgj a kiállító művészektől bon és város polgári kötelessége a publikumnak képeket vásárolni a publikum bizony nem na­gyon engedelmeskedik. A tegnapelőtt akadt egy vevő mégis. Litteczky Endre két képére fájt a foga. Meg is alkudott. Már mint csak ő alkudott és éppen a fizetésre került volna a sor. A vevő a pénztárcájához nyúl, aztán vissza veszi a kezét, aztán me­gint úgy tesz, mintha fizetni akarna és mégis meggondolta a dolgot és nem fizet. Végre nagy nehezen megszólal : — Nézze Litteczky ur, nem lenne szives ezt a képet haza küldetni . . . SIBOLII „R0CHE“-t használjunk légzőszerveink védelmére­NI i SMh JMi8“7 KI használja a Sirolln„Rechs-t“? Ni a Sirolin „Rocltef“ hatása ? oiy alapon (61 i O—tannleaapadMUxM ÜUHaUk eló és Jótékony kann alkat- Csélmert Összetétele meUéktnlaJdanséga naUett, ki és étvégygerjeut6 la lévén, az megnyerte. Mindenki mint óvatossági karát a légzó­szervek megbetegedése ellen. Köhögések és olyanok, akik krónikus tüdóhurntban szenvednek. TIBcBobaJosok és asthmatikusok megköny- nyebbülésül és étvágygerjesztésül. BnfSuenzäsok javulás és erősödés czéljából SkrcrfuSások, mlrlgydaganatos gyermekek szem- és orrhurutusok, hörghurutosok si­kerrel használhatják. A Slrolln »Roche« megrövidíti a gyógyulást elősegíti a váladék eltávozást, megszünt et köhögésingert, éjjeli izadást és lázt, a légző­szerveknek ellenálló erőt ad. Fenti tulaj­donságai folytán óvatossági kúrákra van predestinúlva. A Slrolln »Roche« elősegíti 3Z emésztést és ezzel javítja az erőállapotot, gyarapítja a testsúlyt és a Jó közérzést* A gyógytárban határozottan Sirolin „Roche“-t kérjünk és gondunk legyen arra, hogy házigyógytárunkból sohasem hiányozzék egy üveg Sirolin „Roche“.

Next

/
Oldalképek
Tartalom