Szamos, 1913. december (45. évfolyam, 277-299. szám)
1913-12-13 / 286. szám
/ Negyvenötödik évfolyam. Szatmár, 1913. POLITIKAI NAPILAP j kiinj fogja ’ kát, az A jzstiTiópi olaszok. (£$) Útilaput kötnek tizenöt szatmári olasz munkás talpára. A munkatalpu- éhség tartja a laput és a nyomor köti rájuk. Éppen csak hogy a motyójukat tudják összeszedhetni, éppen csak, hogy letehetik a j csákányt és már menniük kell a semmiből a semmibe, a kövér mezős Magyarországból a verőfónyes Itáliába. Itt dolgozott a tizenöt olasz az államvasutak szatmári vonalán, vígan, békésen, szakértelemmel és odaadással. És itt éhezik ötszáznál több munka- nélküli iparos busán, szárnyszegetten, remónytvesztetten és zúgolódva. A szak- szervezet interveniált, a polgármester átirt a debreceni üzletvezetőséghez, ahonnan most indítják útnak a tizenöt olasz részére a nyomorkeretes obsitot, a kéretlen útlevelet. Megnyílik végre tizenöt munka- alkalom. Egy szemernyi fóka tengernyi embernek „Ha Isten vagy — zokognak az éhezők — tegyed, könyörgök, hogy kevesebb ember legyen s több fóka.“ A fókák faja azonban kiveszőben, az éhesek, dolognélküliek és munkában reménykedők száma meg egyre nő. Madách evangéliumának már igaza van. Ha sokáig igy tart ez még, úgy Malthus evangéliumát is igazolni fogják az idők. A Báthory-utcán jégvermet építenek. Hihetetlen, de úgy van — a ruhájukról ítélve — kitanult iparosok hordják á téglát. Most állítják fel a városi hirdető oszlopokat és a facérán lődörgők, hogy ne legyenek facérak és ne iődörögjenek — csak el kell nézni — ingyen segédkeznek. A százányi koldus, ki ellepi az utcát, krajcárért nyúl, mig a tekintete munkáért könyörög. Munkát adjatok, munkát, munkát! — ordítja kétségbeesetten ezernyi torok és mi gyáván bujunk el a tekintetök elől, mert eszünkbe ötlik holmi hajdani, véreskezü sans-culotte. Megreformálják a városok administráclóját — Szamos tudósítójától. — Szatmár, dee 12. A belügyminisztériumban érdekes re- fcrm készül a vidéki városok pénzügyeinek egységes szanálása érdekében. Égy beavatott miniszteri tisztviselő a reformról a következőket mondotta: — A vidéki városok financiális helyzete súlyosan megrendült. A vidéki városok erejükön felü' költekeztek, a beruhá zásokat gyors tempóban végezték és any nyira megterhelték a költségvetésüket, hogy az egyensúlyt csak kölcsönökkel képesek fentart ni. Azt látjuk mindenütt, hogy ;■ bévé teleket, vagyis jobban mondja az adókat, vagy egyáltalán nem, vagy pedig csak igen csekély mérvban emelték. Ez azért van igy. mert a közterheket nem is lehe tett felemelni. A lakosság jólété nem szaporodót', vagyis az általános vagyono^odás nem tartott lépést a város vezetőségének tevékenységével. A magyar városoknak nemcsak a finaneiái, de a számadásai is a legrende- zettebb állapotban vannak. Amig egy m gánvállalat minden év- . í ben vagy félévben közzéteszi vagyoni státuszát és zárszámadásait, addig a városok ilyen dolgokkal nem törődnek. Nin csen olyan matematikus a világon, aki egynémely magyar város összevisszaku- szált ízámadás*iban rendet tudna te 1 remtsni. Ez r visszás állapot már a kormány nak is szemet szúrt és a belügyminisztériumban foglalkoznak is a városok adminisztrációjának a reformjával. — Ez a reform szintén az államosítás jegyében született és az a mottója, hogy az egyes pónzügyígazgatóságok te rületén fekvő városok financiális ügykezelőiére ellenőrző joga lesz a pénzügy- igazgatóságnak ; igy tehát a pónzügyigaz- gatóság a reform után mintegy feülö it- ménye lesz majd a városi főszámvevőség és a pénztár, de anélkül mégis, hogy ki vonatnék a város rendelkezése alól. A kormány előtt az volt a kérdés, mit kell tenni, hogy a városok autonómiája korlátozandó volna. Lassúbb tempóban kell végezni a beruházásokat s az adminisztráció minden Rgába a legszigo rubb takarékosságot kell belevinni. Egyszóval a város is azt tegye, amit minden jóravaló kereskedő és iparos tesz : ne költsön többet, mint amennyi a jövedelme. Ez snnál is szükségesebb, mint hogy mostanában nagyon rossz idő jár a városi kölcsönökre. A VdPos és a munkanélküliek. ör.Vajay Karoly polgármester nyilatkozik a „Szamosnak.“ — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, dec. IS. A „Szamos hirt adott már arról, hogy a szocialisták szakszervezete húszezer korona segélyt kért a várostól Szatmár munkanélküliéinek számára. A városi tanács leirt a szakszervezethez és a munkanélküliek pontos statisztikáját kérte. A szakszervezet egy bizottsága hétfő óta dolgozik a statisztika összeállításán és a mai napig több mint ötszáz, munkanélkülit vett fel a segélyt kérő ivre. A „Szamos“ olvasóit a város által nyújtandó segély nagyságáról tájékoztatni akarván, munkatársunk felkereste dr. Vajay Károly kir. tanácsos polgár- mestert, aki is a következőkben volt szives fentebbi kérdésünkre válaszolni: — Magam is jól tudom, hogy ijjesztően nagy Szatmár munkanélküliéinek száma és a város amennyire anyagi ereje engedi, a közel jövőben támogatni és segélyezni is akarja őket. — Ezideig még nem ismerem a munkanélküliek számát, úgyszintén azt sem tudom a szakszervezet által összeállítandó statisztika ismerete nélkül, hogy kit keli legelsősorban is munkához juttatni, természetbeni vagy pénzbeli segedelemmel ellátni. Mihelyt azonban a statisztika beérkezik, a városi tanács azonnal tanulmány tárgyává fogja tnnni a kérdést. — Az én felfogásom szerint három féle koppén kellene a munka- nélkülieket támogatni. A tényleg éhezőknek elsősorban is élelmiszert és tüzelőanyagot fogunk kiosztani, akiket pedig városi munkához juttatni nem tudunk, azoknak pénzbeli segedelemmel próbálunk sorsukon enyhíteni. A fő törekvésünk azonban az lesz, hogy a munkanélkülieknek városi és egyéb munkaalkalmakat szerezzünk, mert hiszen a pénzbeli segedelemmel ideig-óráig enyhítünk a nyomoron, mig ellenben munkaalkalHungár 5*5 ezelőtt „Moskovits cipőgyár r.-t" ajánlja női, férfi és gyermek cipő különlegességeit a legjobb minőségben. Vízhatlan t halina és bőrcsizmák. Talpba védett szabod ár! Szatmár, Deák-tér 7. '•i-tC ■ •¥ t r.’frs Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által Hájíajer Pál ruhafestő és gőzmosö gyárában = Ocaí* i «Ol . I—lllllllll' II ■—■III HI mil llipii 111 Jelem siaámttsk 6 oldal.
