Szamos, 1913. december (45. évfolyam, 277-299. szám)
1913-12-11 / 284. szám
Negyvenötödik évfolyam. Szatmár, 1913. ÍSI«I1»I1*IIbubbsrhban«ssiKit aK»eabiüii «nan 284 szám a ............................ PO LITIKAI NAPILAP § tisztviselők függetlensége. Az ellenzék már megint talált magának egy uj témát, melyet alkalmasnak "nrrinm : a közvélemény beiGEMBER 1 folyásolására és arra, U : hogy a kormányt terro! rizáija vele. Újabban \ minden tisztviselőről, akit eddigi állomáshelyéről áthelyeznek, sürgősen felderítik, hogy volt, aki csupán poli- lett szerencsétlen áleSÜTÖRTÖK Damaz elkes ellenzéki tikai felfogásának dozata. Megállapíthatjuk, hogy a konkrét esetek, melyeket az ellenzék ennek a témának megvilágítására képviselőházi interpellációban felhozott, csöppet sem igazolták ezt az ellenzéki vádat. Sőt inkább az derült ki, hogy az egyik áthelyezett tisztviselőt, aki csakugyan ellenzéki volt, rosszabb állásából jobb pozícióba „üldözte“ át a hatalom. Az is bebizonyult, hogy akinek az áthelyezése miatt az ellenzék vádat emelt, nem is mind ellenzékiek, hanem bizony vannak kormánypárti tisztviselők is azok között, akiket a szolgálati érdek lakhelyüknek megváltoztatására kénysze- ritett. Szóval ez az uj téma sem bizonyult hálásabbnak, mint a többi régiek. Nem sikerült bebizonyítani, hogy a kormány az áthelyezésekből „politikai üldözést “ csinál. Hanem legföljebb annyi derült ki az ellenzéki interpellációkra adott miniszteri válaszok során, hogy a kormány sem a tisztviselők ellen, sem egyes tisztviselők érdekében magát terrorizálni nem hagyja, hanem megtorolja a hivatali mulasztást még a kormánypárti érzelmű emberekkel szemben is és másrészt megjutalmazza a hivataii erényeket még akkor is, ha a megjutalmazandó esetleg ellenzéki lenne. Az egész akció pedig éppúgy, mint a kormányra, a közvéleményre is el fogja téveszteni hatását. Hiszen már eredetileg is mulatságos, ha a mai kormányt vagy akárkit részrehajlással vá dől az a koalíció, mely mihelyt a hatalomra jutott, „sétálni küldte“ a más párton levő tisztviselőket és az összes hivatali állásokat a saját embereivel töltötte be. És ha most ez az ellenzék hibát lát abban, ha a jelenlegi rendszer nem tagadja meg az elismerést arra érdemes híveitől, akkor a közvélemény viszont abban látná az igazi hibát, ha bármely kormányrendszer az ellenzéki terrorizmus hatása alatt azt az elvet állítaná fel, hogy aki tisztviselő ellenzéki, annak — hogy az üldözés vádja ürügyet se találjon — minden szabad. Nem. A tisztviselői függetlenség addig terjed, amig a tisziviselő jól teljesíti a kötelességét. Ez a függetlenség nem privilégiuma annak, aki kormány- párti. De akármit találjon ki és fedezzen fel a tisztelt koal’oió, a függetlenség azt sem jelentheti, hogy akiért a korteserények jutalmazásául valamelyik ellenzéki honatya interpellálni kész, az ezen az alapon tu teheti magát a kötelesség, a kollegialitás és a fegyelem követelményein. A miniszterelnök beszédének hatása. Budapest, de#. 10. Politikai körökbem igen nagy hatást tett az a beszéd, melyet Tisza István gróf miniszterelnök tegnap a külügyi politika védelmében elmondott. A miniszterelnök úszta kópét nyújtotta a monarchia külpolitikájának és az ő észhez szóló tiszta logikájával beigazolta, hogy az adott helyzetben a legjobb politikát követtük, azt, amely a kritikus viszonyok között egyedül volt lehetséges. A miniszterelnöknek államférfiul tekintélyét tegnapi beszéde Európaszerte bizonyára csak emelte, aminthogy az egész külügyi vitát szívesen fogja olvasni az egész ország, mert annak szin • vonala — egy-két kisiklástól eltekintve — örvendetesen felette áll annak a nívónak, melyet a magyar parlament tárgyalásai az ellenzék jóvoltából, sajnos, hellyel-közzel mutatnak. A delegáció ülése. Bócs, dec. 10. Láng Lajos báró délelőtt tiz órakor nyitotta meg az ülést. A külügyminiszter tegnapi expozéjához legelőször Lukács György szólalt fel és kijelentette, hogy teljes bizalommal viseltetik Berchtold gróf politikája iránt. Maga Rakovszky Béla kritizálta a külügyminiszter beszédét. — Rakovszky fölszólalását Rakovszky István folytonos közbeszólásai zavarták, amiért az elnök utóbbit rendreutasitotta. Rakovszky után Lánezy Leó beszólt és arra kérte a külügyminisztert, hogy a Balkán államokkal való közgazdasági szerződések megkötése alkalmával vegye figyelembe a magyar érdekeket is. Elnök ezután a következő ülés határidejét holnap délelőtt tiz órára tűzte ki. — Délután fél négy órakor a tengerészeti albizottság tartott ülést, amelyen a költségvetés került tárgyalás alá. A javaslatot Molnár Viktor ismertette és ajánloita elfogadásra. Chorin Ferenc volt az első fölszólaló és k jelen'ette, hogy soha hadügyi költségvetés olyan hatalmas arányokat nem mutatott, mint az 1914. évi első félévi tengerészeti költségvetés. Ez már elérte azt a fokot, amin túl menni nem lehet. Okolicsányi László Chorinnai polemizál és azt mondja, ha azt akarjuk, hogy a monarchia hadereje a többi hatalom hadereje mellé kerüljön, úgy áldoznunk kell. Teleszky József pénzügyminiszter válaszolt Chorin azon kijelentésére, hogy a jelenlegi költségvetés a költekezés határa. Teleszky elsősoiban is megállapítja, hogy ennek elbírálására a parlamentek hivatottak, nem pedig a delegáció. Ady Endre és Tisza István latin fordítója. Nagyváradról jelenti levelezőnk : Áb- rándi István 67 éves ős/becsavarodott magyar ember régi alakja a nagyváradi társadalomnak. — Áll ndó tartózkodási helye ugyan Becs, tiz év óta ott lakik, de igen gyakran lerándul Nagyváradra. Ezelőtt 20 évvel a vármegyei törvényhatósági életben nagy szerepet játszott. Kálvin után ő a legnyakasabb református. Annyira református az öreg ur, hogy csak magafajtáju emberrel állott szóba. Nem történt még meg, hogy Abrándi István leült volna olyan emberrel iddogálni, aki ne lett volna református. De Abrándi István jelentősége nem ebben állott, hanem abban, hogy annak idején hót vármegyében ő tudta összeesz- kábátni a. legszebb latin rigmusokat. Volt egy nagy szenvedélye. Föltette magában, hogy a világirodalom legértékesebb dolgait lefordítja latin nyelvre. Ezelőtt tizenöt évvel kezdte meg a fordításokat és először Kálvin egy értekezését fordította le latin nyelvre, melyet megküldött X. Leó pápának is, hogy olvassa el. — Persze választ nem kapott a pápától és a könyvet szó nélkül visszaküldték neki. Azután Moore Tamás Lalla Ronkját fordította le angolból latinra, prózában. De Abrándi István nemcsak latinra fordít, hanem latinból németre, angolra, franciára. A tizenöt óv alatt mintegy 150 teológiai munkát fordított le különböző nyelvekre. ezelőtt „Moskovits cipőgyár r.-t *' ajánlja női, férfi és gyermek cipő különlegességeit a legjobb minőségben. Vízhatlan halina és bőrcsizmák. Talpba végett szabott ár! Szatmár, Deák-tér 7. Jelen számunk 6 oldal.
