Szamos, 1913. november (45. évfolyam, 252-276. szám)
1913-11-09 / 258. szám
4 old»] SZAMOS (ISIS, november 9 ) 258. «»fan. HÍREK Csillámod a porban. A kültelki kabaréinak alighanem bealkonyodott. A jó öreg hajdani virtusos mulatságokból mihamarább kitanulnak majd a hóstánci legények. A még jobb és még öregebb bicskák, a kedélyes bikacsökők, az ártatlan boxerek lassan lassan bevándorolnak az almárium fiókjának meghitt rejtőkébe. Hatalmas ivlámpákat, 3000 gyertyafényt! fényszórókat kap a Szamos túlsó oldala. Ezek a nagy kaliberű lámpások majdan ide is bevonultatják a becsületes, európai közbiztonságot Mindenhol és mindenkor köte lessége a sajtónak a veszendőben lévő romantikát megénekelni. Ismerjük el, nem minthogyha sajnálná az e fajta romantika pusztulását; de, mert hát a pusztulás sajnálása nálunk már amo lyan bevett szokás' Akármennyire is megcsontoso dott és bevett tradíció a romantika pusztulásának elsiratása, nem tesszük meg. Sőt ! Szeretnénk egész Szatmár összes perifériáin hatalmas ivlámpákat lelállittatni, hogy világosodjon már meg egyszer az évszázados sötétségünk. A hóstánci lámpák nemcsak any- nyit jelentenek a haladás szempontjából, hogy ezentúl bátran „haladba tunk“ a hóstánci éjszakában is, hogy ezentúl nem kell a Hóstáncban botorkáló polgárnak minden pillanatban a kátyútól és bicskától féltenie rongyos életét, hanem jelenti azt is, hogy a Hóstánc az ivlámpák vibráló fényé nek hatása alatt mihamarább kénytelen lesz belépni Szatmár civilizáltabb és kulturáltabb életébe. Láttam egyszer egy loncsossá- gáról felette jól ismert fiatalembert, aki mikor az Iparos Otthon dísztermében kigyultak az összes fények, szégyenkezve kisomfordált az előcsarnokba, hogy megfordíthassa piszkos kézelőjét és figyelem szorgalma san a Deák tér fórumát, mint kultur- és civilizálódnak az emberek az uj ivlámpák tiszta fényének hatása alatt. A fény hatása valóságos és elvi- tatlan tény. Szatmárra azonban olyan ivlámpák kellenének, amelyek ne csak a külső élet, hanem a belső gondolkodás megvilágítására is kihatni tud janak. Ehhez azonban 3000 gyertyafény felelte elégtelen. Harmincezerrel sem boldogulnánk. * Már a hurkát is, ezt a hamisítatlanul becsületes magyar ételt is hamisítják. Sőt! A huncutságoknak szűz országában, Szatmáron hamisítják. A városi vegyvizsgáló állomás — szóval hiteles, pozitív forrásból tudjuk a hirt — azt állítja, hogy a virslit, a kolbászt szatmári henteseink egynémelye kátrány nyal hamisítják, semmi másért, csak hogy a virsli szép, piros pozsgás, rózsás legyen. Ezen a híren nem szabad a nyájtalan olvasónak különösképpen megilletődni. Azért csak tessék jóízűen tovább tízóraizni. Az ember sohasem tudhatja — ezt még az öreg Akiba előtt is vallották az emberek — hogy mitől íb hízik. Egyáltalában nem tartom kizártnak, hogy a kátrányban — ez ugyan az orvos urak reszortjába tartozik — nincsenek e olyan elemek, amelyek az emberi szervezet elzsirosodására kü lőnösképpen alkalmasak. Engem az egész hurka kátrány hamisítási ügyben a legjobban az izgat, hogy hogyan jöttek rá erre a kitűnő furfangra a hamisító hentes mesterek. Mert annyi egyszer bizonyos, hogy az öreg apjuktól, az üzletelőd jeiktől semmieaetre sem tanulhatták. A hamisítás speciálisan a XJf~. század tünete és a huszadik században, hála istennek, még csak tizenhárom esztendeje élünk. Ezalatt a tizenhárom esztendő alatt ped.g a bentesmestereink, ha meg is tanulták a marhákat szőröstől, bőröstől, árastól az egekig emelni, — de a magasabb kémiát semmiesetre meg nem tanulhatták. Egyáltalában boszorkányos az az ügyesség, amelyet a szakmák emberei kifejteni tudnak, ha arról van szó, hogy a szakmájuk csalafintaságát a fogyasztóközönség rovására bővíteni tudhassák. Kisütik, hogy kátrány kell a virslihez, hogy ínycsiklandozó virsli legyen belőle. Pont kátrány. Direkt kátrány. Csakis kátrány. Éppen egy kis petróleum kivonat. Az áldóját neki, hát mire akkor a kémiai, ha minden jött ment, a to ciokról, mokkulákról, lúgokról és sa vakról sohasem hallott hentesmesterek kitünően kitudják keresni, hogy mi tői is pusztul tulajdonképpen idő előtt el az ember. A kátránytól a virsliig az anya goknak hihetetlenül hatalmas légiójuk sorakozik és a hentesek éppen kátránynyal párosítják a virslit és erős a gyanúm, hogy semmi másért, csak hogy megbosszantsák a vegyvizsgálót, akinek millió aryag közül kell ki spekulálnia, hogy a kolbász, meg a virsli pirossága nem paprikás vér, nem paprikás lé, hanem — csak azért is — kátrány. De miért nem emelték fel, hiszen enn;,i turpisságuk megérdemelten a piros virslik árát ? Addig vártak vele, mig most a vegyvizsgáló követeli, hogy emeljék a fizetését, mert most ő turkodta ki, hogy nem is piros, hanem — kátrány, (D’or.) Teaestély. A Női Biblia Kör ma délután pontban 5 órakor, a ref. nőiskola uj tornacsarnokában tartja az uj iskolai évben első teaestélyét. Már városunkba érkezett Nagy Béla, a sárospataki ref. theologia dékánja, aki az estély egyik szereplője lesz. Egy koronás részvételi jegyek a teaestély helyén is válthatok fél 5 órától kezdve. A tiszta jövedelmet b ref. tanitónőképző szegénysorsu növendékeinek tandijalapjára adja a maga egészében a rendezőség. Uj doktor. Kolb Lajost, a szatmári kereskedelmi iskola jeles növendékét, a Magyar Általános Hitelbank tisztviselőjét szombaton a kolozsvári tudományegyetemen jogtudorrá avatták Gyászhir. Felsőkubini Meskó Béla dr., Temesvár szab. kir. város árvaszékének elnöke folyó hó 6-án, reggel 10 órakor, életének 58-ik évében rövid szenvedés után meghalt. Az elhunytban dr. Böszörményi Emil sógorát gyászolja. K33 URANIA mozg ófény kép-szinház az „iparos-Otthon“ dísztermében. CSAK MAI i 5 © N M c flj «0 1 10 £k IA *to c o > © 10 E *<o Délután 3 órától nagyszabású mtm\ eltíadh) Rendes helyárak! Kedvezményes jegyek érvényesek. — Terem fűtve van. — Jegyet; az „Uränia“ szomszédságában UVő papiruztetben égisz nap VáttbatóK-