Szamos, 1913. november (45. évfolyam, 252-276. szám)
1913-11-16 / 264. szám
(1118 novMaW 16.) 264. juhät». SZAMOP 8 ©íá»í A vámfalusi 245. és 346, számú telekkönyvi betétek szomorú története. Hogy teszik földönfutóvá a magyarokat ? — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, nov. 15 Nem kenyerünk a leleplezés, sőt kerülni szeretjük, hogy egyes embereket — még ha bűnösök is és ha rá is szolgálnak arra, hogy a közerkölcs nevében pellengérre állíttassanak — személyükben megbántsunk. De bármennyire szeretjük is kerülni a riportoknak azt a fajtáját, amely tévesen leleplezésnek néz ki, nem térhetünk ki annaK megírása elől olyan esetben — mint az alábbi is — mikor ügyvéd ember, akinek diplomája és állása bizalmat kelt a törvényben, pereskedésben járatlan emberekben és 6 visszaélve ezzel az együgyü bizalommal, lelketlenül kifosztja, földöní'u- tóvá teszik azokat, akik segítségért fordul nak hozzá. Ott történt rz eset, ahonnan legtömegesebben vándorolnak az emberek Amerika felé, ahol leginkább néptelenedik a vidék, mert a lakosság nem tud meg élni a keresetéből: Szatmármegyenek szegénységéről, ku’turátlanságárő), gyámoltalanságáról hires Avas nevű vidékén. Ott, Vámfalu községben volt egy kis ingatlana Rákos Eleknek, a vámfalusi 346. és 245. s^ámu telekkönyvi betétekben felvéve. Megért a kis birtok vagy tízezer koronát, ami nagy vagyon az Avasban, ahol 100 koronákért házakat, apróbb ösz- szegekért párnákat árvereznek el és teszik földönfutóvá az embereket. A birtokocskát aránylag csekély adós ság terhelte. Ezerháromszáz korona volt rá bekebelezve dr. Székely József, szinér- váraljai ügyvéd neje, szül. Simay Irma javára, 520 K az azó a Amerikába szökött ügyvéd: dr. Tatár János és 245 K Illyés Elek, szatmári fakereskedő javára Ennyi terhe volt Rákos Éleknek, amikor elhatározta, hogy konvertálja és egyúttal megfejeli a kis adósságát és e célból bement SzinérváraÍjára, felkereste dr. Székely József ügyvédet, aki az ottani Gazdasági és Hitelszövetkezetnek az ügyésze és kórt 8200 K kölcsönt azzal, hogy abból az intézet fizesse ki az előző terheket. Megszavazták. A pénzt dr. Szé kely vette fel a Rákos megbízásából és mikor ügyfelével elszámolt, az Illyés féle 245 koronás követelés fedezetére visszatartott 439 koronát azzal, hogy ezt majd ő ki fogja fizetni vagy pedig megindítja Illyés ellen a semroiséeri pert. Mikor ez megtörtént, Székely doktor aláíratott Rákossal, aki vakon és tudatlanul bizott az ügyvédben, még egy 900 koronás kötvényt a szövetkezet javára, ezt is bekebeleztette Rákos birtokára anélkül, hogy Rákos ebből az összegből egy fillért is kapott volna. A bekebelezés megtörténte után az ügyvéd ezt, a szövetkezet által kinem fizetett összeget az intézetnek jobbára tá jókozatlan parasztemberekből álló igazgatóságával magára engedményeztette. Most ugyan, hogy baj van a dolog körül, az igazgatóság azt mondja, hogy Székely nem engedményt, hanem a fiktiv 900 K-ra vo natkozó törlést Íratta alá velük. Időközben történt, hogy Rákos Elek rokonai: Rákos Klára, Mali Julis és Rákos Samu, akik az egyik ingatlannak kö zös tulajdonosai voltak Rákos Elekkel, be poroltók Ráko3 Eleket 763 koronára, amit állítólag érette fizettek. A port dr. Gergely László, ugyancsak szinérváraljai ügyvéd vitte, aki a pert megnyerte és végrehajtási zálogjogot szerzett Rákos Eleknek a vámfalusi 346. sz. tkv. betétben felvett ingatlanura, amelynek közös tulajdonosai voltak Rákos Elek és a felperes rokonok. Hogy a közös ingatlan árverése . a maguk illetőségét, amely a végrehajtási törvény értelmében szintén árverés alá került, megmentsék, ők is elmentek dr. Székely Józsefhez pénzért. Székely, illetve a felesége adott kötelezvényre a Rákos rokonoknak 750 koronát, s a rokonok a Rákos Elek elleni pert, amelyet eddig dr. Gergely László vitt és vezetett egészen a végrehajtási zálogjog megszerzéséig, átadták Székelynek, «ki a tartozásra ismét pert indított a saját kliense, Rákos Elek ellen. Szegény, még mindig hiszékeny Rákos Elek nem védekezett a perben, amelyet a saját ügyvédje indított ellene és igy elmarasztalták ismét ugyanazon összegben másodszor. Amig Gergely a 346. sz. tkvi betétben foglalt ingatlanra mászott rá, addig Székely dr. megterhelte ugyanazon követelésből kifolyólag Rákos Eleknek 245. sz. ingatlanát is. így folyt a két per ugyanazon követelés erejéig Rákos Elek ellen s eljutott az ügy az árverésig. Miután Székely József már nem volt a szövetkezet ügyésze, szerzett magának az ügyben egy 40 koronás képviseletet és megjelent az árverésen, ahol Rákos Elek ingatlanai elkeltek 6023 koronáért. Székely ugyanis azt m;ndta a Rákos rokonoknak, hogy ne verjék fai jobban az árakat, mert ebből az összegből kitelnek az ingatlanra bekebelezett összes követelések. Jött a sorrendi tárgyalás. Itt kiderült, hogy a Rákos rokonok követelése kétszer lett perelve, mire Székely dr. kifizette Gergely ügyvéd költségeit, aki eddig jóhiszeműen vezette a pert s akinek ezzel az ügyben meg is szűnt a szerepe. A költsó gekről ismét kötelezvényt vett a Rákos rokonoktól. A sorrendi tárgyalás előtt Székely dr. rábeszélte Rákos Eleket, hogy ne jelenjék meg és ne védekezzék az ellen a fiktiv 900 K ellen, amely a Váraljai Szövetkezet illetve engedmény utján a Székely dr. javára volt bekebelezve, hagyja ezt az összeget is sorozni, majd ő — Székely — felveszi és kifizeti Rákos Eleknek. Székely tényleg soroztatta is ezt a 900 koronát, egyben nem kifogásolta azt sem, hogy az Illyés Elek javára bekebelezett összeget, amelynek fedezetére ő a szövetkezet által adott kölcsönből 429 koronát tartott vissza, szintén sorozzák és kiutalják Illyés javára. Székely Jó séf doktor igy kezei közé kaparintotta az egész Rákos familiát s mikor a fegyverek a kezében voltak, megindította a vagyonkájuk ellen a hadjáratot. Pert indított a Rákos rokonok ellen a Gergely ügyvéd költségeinek kifizetésére adott 319 K, a Székely Józsefnó által kölcsönadott 750 K erejéig Ó3 a hiszékeny, törvényben nem jáitas embereket rávette arra, hogy ne jelenjenek meg a tárgyaláson, hanem hagyják magukat elmakacsolni. így is történt. Az ügyvéd szorgalmasan folytatta az eljárást, bekebelezett minden követelést a R kosók ingatlanaira és hajtotta a, dolgot az árverés felé. Legérdekesebb az a trükk, amit ezután csinált dr. Székely József. A RákosA rossz tanács drága! Ne kövesse azon rossz tanácsokat, melyek Önt OLCSÓ s külsőleg a SCHICHT-„SZARVAS“ MOSÓSZAPPANHOZ hasonló mosószerek vásárlására akarják birni. Az olcsó mór :: erek a legdrágábbak és mindenki óvnánk kell az ilyenek használatától, mert ezek a legtöbb esetben tisztátlanok, inkább a ruhát és a kezedet támadják meg, mint szeny- nyet és a ruhának kellemetlen szagot adnak. A ruha beáztatására a legjobb szer az „Asszonydicséret“ mosópor. á. jó tanács olcsó! Vásároljon csakis jó mosószereket, mert csakis ezek olcsók a használatban, mivel kiadósak és a ruhát kímélik. Kérjük, hogy a bevásárlásnál figyeljen a „SCHICHT“ névre és a SZARVAS védjegyre, mert ezek védik meg ruhaneműjét csekély értékű mosószerek által okozott rongálástól. Ezen védjegyek szavatolnak a tökéletes tisztaságért! A ruha beáztatására a legjobb szer az „Asszonydicséret“ mosópor.
