Szamos, 1913. november (45. évfolyam, 252-276. szám)
1913-11-21 / 268. szám
Negyvenötödik évfolyam. Szatmár, 1913. 268 szám POLITIKAI NAPILAP Az esküdtszék költői igazságszolgáltatása. Irta : Dénes Sándor. Mióta az esküdtszék intézménye fennáll, minden magyar jogász és a lehetetlen — nem egyszer felháboritó — verdiktekről olvasó laikus publikum el volt telve az esküdtszék elleni elégedetlenséggel. Nem akadt védelmezője sohasem a szabad polgárok belátástalan, judicium nélküli ítélkezésének, mikor egy-egy gyilkost a pillanatnyi hangulat hatása alatt felmentettek s akinek az apa vére száradt a kezén meg a lelkén, azt nagylelkűen „visszaadták a társadalomnak.“ Mióta azonban politikai tőke lett az esküdtszék védelméből, azóta mindezok a védők, akik sok ügyvédi „sikert* köszönhetnek a polgárbirák jogi érzéketlenségének, hálából felcsaptak az esküdtszék védőinek és a jogrend érdekeinek mellőzésével egyes jogesetek érdekében a haza sorsának döntő kérdésévé teszik az ésküdtszék negativ „Justizmord“-jainak megszüntetését. Szerencséje azonban a jogrendnek, hogy a nagyhangú, lelkes negotiorum gestorok ellen minduntalan hathatós érveket szolgáltat — maga az esküdtszék. NOVEMBER I PÉNTEK B. A. bem. A legutóbbi napokban az ország legintelligensebbnek tartott polgáraiból alakult esküdtbiróság — a budapesti — vágott ki egy ilyen erős érvet az esküdtszék ellen. Az esetet minden újságolvasó ösmeriBeitgruber Jánosné, egy részeges, durva, dologtalan kocsis felesége páratlan kegyetlenséggel megölte az urát. Láttam, hogy férjem hanyatt fék szik és a gégéje szabadon van, — így j adta elő a rémes tényállást a vádlott. — Kivettem zsebemből a beretvát, fehér házi cérnával a beretva pengéjét, a tok ban lévő végét a tok vegéhez köiöttem, körülcsavartam s többször megpróbáltam, hogy az vágás közben ne csukódjék hátra. Azután csendesen odalopództam férjemhez s miután újra meggyőződtem, hogy alszik, a nehéz tengelyvasat, amelyet már egy hete erre a célra a szobába vittem, csendesen odavonszol tam a férjem lábához. Majd kiegye esi tettem az egyik lábát s a két alsó bbszára közé helyeztem a nehéz tengelyvasat, amelynek közepére előzőleg vastag cukorspárgávol dupla hurkot vetettem olyképpen, hogy a hosszú zsinegnek mind a két vége szabidon lógott. A tengelyvasra kötött zsinegnek megfelelően, sejtve azt, hogy a férjem a hideg vastól való érintkezésre fe'ébredhet s még meghiusithatja a tervemet, egy fej kendőt helyeztem a két lábszára közé s a szabadon lelógó egyik zsineggel a jobb, a másikkal a ballábszárát kötöttem a tengelyvashoz A két kezét, amelyek a mellére voltak téve, a csuklóknál egy hurokkal összekötöztem s a spárgát két szer körülcsavartam, hogy fölébredés esetén ne tudjon ellenszegülni. Gyorsan a beretva után nyúltam s oda'opództam a férjem fejéhez, kigomboltam az ing nyakán lévő córnagombot s állát még jobban hátr<itoltam. Azután megtapo gattam a magam gégéjét, hol esnék biztosan a halálthozó metszés, majd a férjem gégéjét tapogattam meg és úgy találtam, hogy közvetlenül az álla alatt lesz jó elvágni a torkát. Ba kezemmel állának a bőrét kifeszitve meghúz* am és jobb kezemben szilárdan tartott beretva élével elvágtam férjemnek az álla alatt a nyakát. Az első vágásra nem Lttam vért serkenni s ugyanazon a helyen még egyszer belévágtam á nyakába A má sodik metszés után a vér nagy csomó ban bugybo*ékolt a férjem nyakából s_ ő fö'ébredve, rám kiáltott: Megállj! Én ijedtemben az ajtóhoz ugorva, menekülni akartam. Eközben visszafordultam s lát tam, hogy férjem fölemelte a fejét s rám tekint. Attól való félelmemben, hogy megtámad, a takaréktüzhely alól előkap tam a házibaltát s azzal két zer rásuj- tottam férjem fejtre A-s első csapást a tarkójára mértem, a másodikat a feje tetejére. Hátborzongató és rémes még olvasni is azt a páratlanul végrehajtott gyilkosságot, amelyet ez az asszony elkövetett. Felháboritó még akkor is, ha olyan sok körülmény enyhíti a tettet, mint ebben az esetben, hogy a férj iszákos volt, durva, dologtalan, verte az asz- szonyt, a gyerekeit és még az életüket is veszedelemmel fenyegette. A budapesti esküdtbiróság azon- ban, amely a többi polgári igazmondókkal együtt a reális igazság ellen a- költői igazságszolgáltatás javára dolgozik, felmentette a gyilkos asszonyt, aki ezzel kivitte az életbe minden boldogtalan házasságban szenvedő asszonynak a jogi oktatást : hogy a dologtalan, verekedő, részeges férjnek büntetlenül lehet leborotválni a fejét a nyakáról. Ősrégi jogi elv, hogy senki saját ügyének bírája nem lehet Még a jogi tartozást sem lehet olyanmódon követelni az adóstól, hogy ezzel az adós „önézete sérelmet szenvedjen. Aki hírlapikig kéri a követelését, — azt zsarolásért büntetik meg, aki maga viszi el az adós házából a fedezetet, — az magánlakot sért, zsarol, személyes szabadságot sért, szóval megbüntetik. A pesti kocsisné, aki — mint a gyilkosság végrehajtása mutatja —- ugyancsak önhatalmúlag végzett a saját ügyében. Kiszabta, végrehajtotta a halálos ítéletet az ura ellen, aki bűnös volt ugyan, de ha a bűnével bíróság elé kerül, bizonyára nem ítélik érte halálra. Az esküdtszék pedig szankcionálta, hogy az asszony jogosan ítélte halálra a férjet, akit ugyanazon bűnért a bíróság sokkal enyhébben sújtott volna. Ezzel szemben azt látjuk — láttuk nemrégen Szatmáron, mikor a rabló- gyilkos szabólegéuy borzalmas bűnügyét tárgyalták — hogy a bíróság milyen alaposan megfontolja, mig valakit halálra ítél. A szakbirák valósággal keresik az enyhítő körülményeket és ha van rá törvényes lehetőség, megmentik a legelvetemedettebb gyilkost a kötéltől. Amig a bíróság a gyilkosokkal szemben is a humanizmus álláspontjára helyezkedik ós a halálbüntetés ellenes irányzatot kultiválja, addig a józan polgárok nyakra-főre szankcionálják azt az elvet, hogy az ítélkezési joggal nem biró érdekeltek büntetlenül megölhetik azt, akitől szabadulni akarnak. Ezzel aztán átalakítják az igazságszolgáltatást érdekfeszitő bűnügyi regónynyé, amelynek befejezésében a gonosz elesik, az elnyomott pedig diadalmaskodik. Az igazságszolgáltatás azonban nem lehet berendezve költői hangulatokra s ha az esküdtszék igy gyilkolja az igazságot, akkor neki is el kell vennie méltó büntetését. 'pá Vicát, telefon. A hadügyi expozé. Bécs, nov. 20. Lovag Krobatin hadügyminiszter ma mondotta el hadügyi expozéját. Krobatin röviden vázolta a múlt óv végi ós ez évi hadügyi intézkedéseket ós szükségesnek mondotta mindezekért a beruházásokat és intézkedéseket, amelyeket a hadügyi korMinden ruha uj lesz tisztítás és festés által Hájtájer Pál ruhafestő és gőzmosó = gyárában = Szatmár. 6 ml&*L
