Szamos, 1913. november (45. évfolyam, 252-276. szám)

1913-11-18 / 265. szám

(1913 ■•veaabar 18.) 265. szám. SZAMOS 3 oldal. legtörpébb bank is — arra, hogy mikép­pen kell a pénzzel bánni, hogy az emberi okokon kívül fekvő válságok sem legyenek képesek a pénzkereskedőket ruoszerüen tönkretenni. A „Magyar pénzintézetek országos szövetségének“ nagyváradi körzete a múlt napokban ülést tartott, ahol is az Osztrák - Magyar Bank nagyváradi fiókjának fő­nöke, Hiemesch Frigyes, érdekes előadást tartott arról a pénzügyi politikáról, amelyet a vidéki bankoknak a fellendülés és meg­könnyebbülés jövőjében követni kell. Az előadás rövid kivonatát, hogy a szatmári pénzintézetek vezetőinek okulá­sára, azoknak a válság tapasztalatainak kiegészítésére szolgáljon, ide iktatjuk. — Ezer szerencse reánk nézve, hogy a válság nem egy későbbi időben tört ki. Mert — nyíltan kimondom — egészségtelen fejlődésben voltunk és igy a válság kitörése épp a tizenkettedik órában megálljt parancsolt és tévedé­sünkből felrettenve, még sok mindent megmenthettünk. — A krízis beállta óta uj hitelek «sak kivételesen, leggyakrabban csak exisztenciák megmentését célozva, enge délyeztettek. A lehetőség szerint rész- törlesztések követeltelek és a távol vidéken fekvő intézeteknek a hitel fel­mondatott. — Ezen az utón kell haladnunk tovább is, kihelyezéseinket összhangba kell hozni saját erőnkkel, sz goruan őrizkedni kell a vissz'eszámitolás erős igénybevételétől és rnindenekfelett meg kell szál aditani magunkat miság s im­mobil üzleteinktől. — És hogy ezt elérhessük, nem tudok és nem ajánlhatok más módot intézeteinknek, — még a legnagyobbak­nak is — mint az első helyen betáblá zott követeléseiknek átruházását a n«gy záloglevólkibocsátó intézetekre, még ab ban az esetben is, ha ez súlyos és kevés hasznot hozó feltételek mellett köttet­nének is. — Kell, hogy az intézetek állo­mányaikat kisebbi sék és miután egy­előre semmi kilátás sincs arra, hogy érdemleges visszafizetések — akár kon­vertálás utján is — történjenek, azért nem marad más mód segítségére, mint bekebelezett követeléseiknek cedálása. — A legközelebbi évekre az előre­látható pőnzdrágaság miatt, biztosítva lesz a pénzintézeteknek tőkéik gazdag kamatoztaLása, tehát tőlük is jogos n elvárható, hogy áldozatot hozzanak. így a cedálás által befolyt pénzek egy ré­szét szolid, uj üzletekbe kellene fektetni, miáltal fel lehetne rázni lethargiájából teljes tétlenségre kárhoztatott iparunkat és kereskedelmünket is. Egész gazdasági életünk megakadt, mert hiszen nem le­het uj pénzt szerezni. Jelzálogkölcsö neink továbbadásával itt lehet segíteni és teljesen pangó építőiparunkat is tá­mogatni tudhatnánk. Természetesen min­denütt és mindent csak a legszolidabb alapon. Remélhetőleg javulni fog a záloglevél piac is miáltal a cedálás is könnyebb és jövedelmezőbb lesz. Egyet mindenesetre elérnénk általa, hogy tudniillik intézeteink mobilabb mérleget produkálhatnának. Fűszer szagtól mentes teasütemények és bonbonok naponta frissen készítve Gindl- nél. Délelőtt friss Hacbé, délután sendvichek. Mórán János műbútorasztalos Deák­tér 5. Gindl udvar. Elvállal teljes lakásberen­dezéseket, fényezéseket és javításokat A kivándorlás előnyei és hátrányai. Az Urániából. Szenzációk az Urániában. •Amerika az esküdtszék előtt. Egylapos esküdtszéki ciklus. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, nov. 17 Érdekes esküdtszéki tárgyalása volt ma a törvényszéknek, amelyen a körül­mények kialakulása folyt m Amerika is szőnyegre került. A vád és védelem ugyan is hosszasan foglalkozott a kivándorlás előnyeivel és hátrányaival A tárgyalt ügy nagyon egyszerű, mondhatni sablonos falusi 63..t, melynek szereplője egy Amerikába vándorolt ember felesége és egy csábitó, aki fegyverrel akaita kietősz-koini a szalmaözvegy asz- szony szerelmét. Az ügyészség vádirata szerint Csen gerujfaluban ez óv julius 15-én éjjel Kecs­kés Péter 60 éves gazdá kodó belopódzott Gmgyán Mihálynó lakására, aki — miután férje kivándorolt Amerikába — két kis gyeimekóvel egyedül lakott a házban. A rokkant lovag — állítólag — szerelmet követelt az asszonytól s amikor ez meg tagadta, revolverrel rá lőtt és a nyakán megsebesítette. Szándékos emberölés kísérletéért emelt az ügyészség vádat Kecskés Péter ellen s igy került az ügy ma az esküdtszék elé. A tárgyalás folyamán kihallgatott tanuk igen elütően vallottak. A tárgyalás legérdekesebb része a vád és védbeszód volt, melynek során az amerikai kivándorlásról beszéltek hossza­sabban. Dr. Fabó Zoltán kir. ügyész igy kezdte vádbeszédét: — Az amerikai kivándorlásnak meg vannak a maga előnyei és hátrányai mé­hen tisztelt esküdt uraim. A gazdasági előnyei a nép által ismerlek, a hátrányai sokszor nye nek itt befejezést a törvény szék tárgyalótermében. Legfőbb biba, hogy a családapák itthonhagyva csaladjaikat, próbálnak boldogulást keresni Amerikában s feledik, hogy az itthon hagyott asszo­nyok mennyi kísértésnek vannak kitéve. A vége rendesen az lesz, hogy az asszony megcsalja férjét s annak hazajövetele u'án, sőt sokszor azelőtt is véres tragédiák ját­szódnak le a fehérre meszelt kis falusi házikókban. Ezut*n rá tért a vád fejtege­tésére. A védelem képviselője dr. Dobossy Endre sem tudott kitérni a vádló ügyész által megpendíted kivándorlási kérdó* elől és a tárgyalás alatt álló esetre hivatkozva felemlíti, hogy az itthonhagyott szalma­özvegy asszonyok mennyi raffinériával rendelkeznek, hogy ott a családjáért tenge­rentúl küzködő, megcsalt férj szemét be­kössék. Az esküdtek a bűnösség tárgyában feltett kérdésre nemmel feleltek, mire a törvényszék a vádlott-t felmentette. Ézzel nemcsak a mai tárgyalás ért véget, hanem befejeződött az összesen egy napig tartott esküdtszéki ciklus is. Üzlet áthelyezés. Van szeren- rencsénk a mélyen tisztelt vásárló közön­ség szives tudomására hozni, hogy vas­üzletünket e hó végén Deák-tér 9. SZ. (volt Lengyel Márton-fóle házba) helyezzük át. Kiváló tisztelettel Braun és László vaskereskedők. Telefon 310. A csodafilm és az „Utolsó kívánság". Utóbbi időkben olyan hangok jutottak az Uránia igazgatóságának füléhez, hogy a különben igen ügyes Gaumont képeket kezdi már unni a közönség. Az Uránia igazgató­sága erre a közönségnél már megszokott elő­zékenységével siet kielégíteni az elégedetlen­kedőket. A Gaumont-cég képei helyett, jól­lehet az az egész világon nagy elterjedtség­nek örvend, a két másik világcég, a Pathé- és Nordisk-gyár szenzációs filmjeivel lepi meg a közönséget. Kedden és szerdán két igazán páratlan film kerül bemutatásra: a Nordisk-gyár szen­zációs drámája .Az utolsó kívánság“ a dán királyi színház világhirü művésznőivel Clara Wieth-el és Else Flörich-el és a Pathó-cég fiimosodája. „Az utolsó kívánság' a legmo­dernebb társadalmi drámák egyike s újszerű­ségével, bizzarságával ámulatba ejti a közön­séget. Éz a film két hónappal ezelőtt lett be­mutatva első ízben, nem kisebb személyiségek, mint az angol Király és királyné előtt. Az angol király mint a londoni lapok beszá­moltak róla — úgy el volt ragadtatva a két dán művésznő játékától, hogy levélben gra­tulált nekik és őszinte köszönetét fejezte ki ezért a meleg estért, amit a filmen szereztek neki. A másik szenzációja a két estnek egy filmcsoda, a cime: „Az elhagyott bosszúja“. Ezen a 400 méteres képen nem emberek, ha­nem állatok játszanak végig egy egész kis vígjátékot. De mig milyen csöpp buta állatok : cserebogarak. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy ilyen esetben kis bogarakkal egy vígjátékot le tudnak játszani, pedig igy van. A kis barna rovarok meglepő precizitással játszanak s ha csodákról egyáltalán beszélhetünk, úgy ez a kép méltán nevezhető csodának. Mennyi fá­radtság, mennyi áldozat volt szükséges ahhoz, hogy ilyen alsóbbrendű állatokkal tudjanak egy rendes darabot végigjátszatni és arról tökéletes filmfelvótelt készíteni. Most érthetjük meg, hogy mi mindent pótol a mozi, amit a színház nem nyújthat, most tudjuk értékelni igazán Edison találmányát s méltán nevezhet­jük a film csodás produkcióit korszakalkotó eseményeknek. A cserebogarak a fővárosban frappáns sikert arattak, úgy hogy a szenzációs sláge­reknél is hosszabb időn keresztül kellett mű­soron tartani. A szenzációs film csak két napon, ma és holnap este kerül vászonra az Urániában. Dr. Zfray Endre Géza ügyvéd, a budapesti kereskedelmi akadémia vég­zett növendéke, ügyvédi irodáját Rákóczi- — utca 46. szám alatt megnyitotta. — Aspirin* tablettáit

Next

/
Oldalképek
Tartalom