Szamos, 1913. október (45. évfolyam, 225-251. szám)

1913-10-10 / 233. szám

(1913. október 10.) 233. szám. S'Z A M 0 S 3. oldal. A vármegye őszi közgyűlése. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, okt. 9. Csendes, egyhangú mederben folyt le a vármegye tegnapi őszi rendes közgyű­lése. Dacára annak, hogy bizottsági vá­lasztások voltak napirenden, általános volt a részvétlenség, ami annak tulajdonítható, hogy az úgynevezett mezei hadak többre becsülnek egy gyönyörűségesen szép őszi napot, amelylyel a nyárnak sok mulasz­tását lehet pótolni, mint a vármegye dol­gainak sorsát. A közgyűlést Csaba Adorján fő­ispán nyitotta meg s abból az alkalomból, hogy a mai közgyűlés utolsó összejövete ebben az évben a vármegye törvényható­ságának és mert az idén esedékes trízt- viselőválasztások a kormány intézkedése alapján elmaradnak, megemlékezett a köz- igazgatás államosításának tervéről. — A vármegye szervezetének — mon­dotta a főispán — tovább kell élni, sőt még szélesebb hatáskörre van tervezve a működése, amely tisztán a törvényhatóság ama jogkörében lesz megszorítva, hogy tisztviselőit nem maga választja. Sokan sajnálni fogják, hogy most már elmarad­nak a hagyományos re taurációk, de ezt a fájdalmat el kell nyomni ama magasabb érdekek előtt, amelyek az államosítást szükségessé teszik. A jövőben sz.bad lesz a közigazgatási tisztviselők útja a legma gasabb polcig, még a minisztériumi hiva talok ajtaja is nyitva fog állani részükre, mert a tervezet ilyen szellemben intózke kedik. Ezáltal a tisztviselői kar ambíciója feltámadván, a közigazgatás magas szín­vonalra fog emelkedni. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a főispán gróf Teleky Géza v. b. t. t., volt belügyminiszter haláláról. Az elhunytnak páratlan modora, áldott jó szive és köz- éleii tevékenysége nem engedik emlékét elmúlni. Mivel a megboldogult jó lelkülete nyilvánult meg abban is, hogy utolsó in­tézkedésében azt kérte, hogy a koporsó­jára szánt koszorúk árát adják az oltalma alatt álló valamelyik jótékony intézetnek, a főispán indítványozza hogy a vármegye adjon a Fehér Kereszt Lelenc Egyesület­nek 100 koronát és a család előtt jegyző könyvi kivonatban fejezze ki részvétét. 11 o s v a y Aladár alispán jelenti, hogy a halálozás alkalmából rószvéttávira- tot intézett a gyászoló családhoz a vár­megye nevében, amit az elhunyt fia, gróf Teleky Pál meleghangú válaszban köszönt meg. F a 1 u s s y Árpád dr. napirend előtt a főispáni megnyitóhoz szól és időelőttinek tartja a közigazgatás elparentálását akkor, amikor erre vonatkozólag a törvényhozás nem intézkedett. Csaba Adorján főispán válaszában kijelenti, hogy ő nem parentáita el a köz ■ igazgatást, csupán az államosítás terveze­téről emlékezett meg annak kapcsán, hogy az idei tisztujitások már elmaradnak. Ezután áttértek a napirend tárgyalá­sára és egyhangúlag, hozzászólás nélkül elfogadták az alispán félévi jelentését és a törvényhatóság 1914. évi költségelőirány zatát, máj betöltötték az egyes bi ottsá- gokban a mandátumok lejártával megüre­sedett helyeket. A közigazgatási bizottságban meg üresedett helyekre megválasztották a régi tagokat: D o m a h i d y Viktort, J ó k e y Zsigmondot, Szuhányi Ferencet, T ó t h Mórt és N. Szabó Antalt. Az igazoló választmányba a főis­pán kinevezte : elnökül Debreczeni Istvánt, tagokul Madarassy Gyulát, Róth Károlyt és Kaufmann Jenőt. A közgyűlés által megválasztattak: Reök Gyula, dr. Adler 1 Adolf, Nonn Gyula, Kovács Dezső, Bau- disz Jenő. Ezután megszavazott a törvényható­ság: háromnegyed %'os pótadót közmű­velődési célokra másfél százalék pótadót a h. é. vasutak segélyezésére felvett kölcsön törlesztésére, másfél százalék pótadót a különféle célokra felvett kölcsönök tör­lesztésére, másfél százalék pótadót a tiszt­viselői nyugdíjalapra, 3 jzázilék rendkí­vüli pótadót ugyanezen célra, 1 sz zalék pótadót az elhagyott gyermekek segély­alapjára. Dr. Képessy László csengeri főszolga­bírót és Ga'góczy József árvaszéki ülnö­köt előléptette a törvényhatóság a Yll. fizetési osztályba. A nagybányai festőiskola részére megszavazott a törvényhatóság 600 kor. segélyt, mely összeg a vezető művészek előterjesztése alapján egy fóstőnövendók nek lesz kiadandó. A vármegyei jegyzői nyugdíjalap 1912. évi zárszámadása elfogadtatott. Nagybánya város takarékpénztárának az iránti kérelmét, hogy a gyámpénztári tőkék elhelyezésére kijelöltessék, a tör­vényhatóság elutasította. Szatmár város kérelme a th. vogy- vizsgáló állomás felszerelésének hozzá­járulása iránt, — eluttasittatott. ... NJenne^ a maggarok... honnal) n)és| az elöljáróság is kivándorol. Szakácsnő, n)ii)t kivándorlási ügynök. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, október 9. Végé-hossza nincs azoknak a siral­maknak, amelyeket a kivándorlás rettene­tes terjedéséről a, közérdek, ez ország el nóptelenedóse érdekében irhát iának ajlapok. Egyre másra kapjuk a megdöbbentő jelentéseket, amelyek mind arról szólnak, hogy idestova több magyar munkás lesz a tengeren túl, mint bent, Magyarországon. Egy feltűnően szomorú adatot kaptunk ma a Szatmárvármegyci kivándorlók statisz tikájához, anely azt jelenti, hogy a nagy­károlyi járás egy kisebb községéből, Esz tróról, amelyet a gróf Károlyi birtokok ha - tárolnak, olyan óriási mértékben vándorol­nak az emberek, hogy az itthon maradiak­ból a községi képviselőtestületet sem lehet megalakítani. Esztrót jobbára oláhok lakják, igen szegény emberek, akiknek az elmúlt rossz gazdasági esztendő a betevő falatjukat tá­madta meg. A lakosság munka és minden nVs megoldás hiányában kimentek Amerikába. Kivándoroltak a képviselőtestület tagjai, kivándorolt a falu bírája is és ma Eszi trónak ninc3 elöljárósága. Ugyancsak a kivándorlás elszomorító adatai közzé kell sorolnunk az alábi ese­tet is. Hebda Anna neve régóta ismeretes az ugocsai hatóságok előtt. Ez a veszedelmes nő Halmiban született, egy odavaló hentes mester leánya, aki Fiúméban szakácsnő. Hebda Anna egyike a legveszedel­mesebb kivándorlási ügynököknek. Időnként felkeresi fauját, összeszedi az útlevél nélkül kivándorolni készülő em­bereket, akiket fejenként 50 koronáért Fiúmén keresztül kicsempész. Hebda Anna eddig mintegy 300 em bért szállított ki szülőfalujából Ameri kába. A csempészésben segítségére van egy testvére, aki Fiúm ében matróz. Ennek a segítségével matrózruhát szerez a ki­vándorlóknak, akiket igy matrózruhában könnyén átcsempész a határon. Ha a hatóságok keresik, ügyesen el­tűnik a szemük elől Most azonban sikerült elcsípni a veszedelmes szakácsnőt, aki ép­pen két halmii embert akart átcsempészni a határon. Ezúttal Bécs felé próbált szerencsét, de a pozsonyi határrendőrség rajtaütött, elfogta és 15 napi elzárásra s 100 korona pénzbüntetésre ítélte. Letört karrier, Hivatalitokból pénzhamisító. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, okt. 9. Egy viharos múltú ember került teg­nap Szinérváralján csendőrkézre pénzha­misítás miatt, aki évekkel ezelőtt igen jó szituációju hivatalnokember volt. Bogya Demeter adóhivatali tisztviselő volt busz évvel ezelőtt Temesmegyében, ahol szülei laktak. Ott azonban egy. kis visszaélésre jöttek rá ős elbocsátották az állam szolgálatából. Bogya ugyanis egy színésznőnek udvarolt, mint adóhivatali tisztviselő és arra igen sok pénzre volt szüksége, úgy, hogy ez a szerelem az ál­lásába került. Végigbarangolta az országot, mig végre rokonai támogatásával Szinérváralján vegyeskereskedóst nyitott. Üzlete tiz éven át virágzott és csakhamar vagyonos em­ber lett belőle. Minden gazdag embernek vannak irigyei s igy azután akadtak em­berek, akik azt állították, hogy Bogya bű­nös utón szerzi a pénzt. A sugdolózás révén a szinórváraljai csendőrsóg is érdeklődni kezdett Bogya ügyei iránt és két hónapi megfigyelés után szenzációs felfedezésre jöttek. Megállapí­tották ugyanis, hogy Bogya notórius pénz­hamisító és hamis pénzeivel elárasztotta az egész országot. Tegnap délután, mikor nem volt la­kásán, házkutatást tartottak nála, melynek során egy kétkoronás és egy ötkoronás emsípénz készítéséhez szükséges gépet ta­láltak ott. A csendőrök megvárták mig Bogya hazajött és ekkor vallatóra fogták. A meg­lepődött ember eleinte ötölt-hatolt, de ké­sőbb vakmerő mesével karta kivágni ma­gát a csávából. Elmondotta ugyanis, hogy a gépeket nemrégen szerezte be. Az volt a célja a gépekkel — mint mondotta — hogy Ame­rikába szökik és annak az embernek, aki őt keresztül kalauzolta volna a határon, föl­mutatta volna a gépet, azzal az ígérettel, hogy majd ezzel külföldön hamisít magyar pénzt és busásan megfizet neki. Természetesen ennek az erőltetett me­sének a esendőrség nem ült fel, hanem le­tartóztatta Bogya Demetert, aki már csa­lásért kétszer volt büntetve. A nyomozás tovább folyik, mert való­színűnek tartják, hogy Bogyónak társai is voltak, akik a hamis pénzt forgalomba hoz­ták. Megállapították, hogy utóbbi időkben Bogya igen sűrűn megfordult Budapesten, tehát tettestársainak is a fővárosban kel! lenni. A nyomozást most ezirányban foly­tatják. A „HUNGÁRIA“ fehérnemű tisztitó-intézet elsőrendű munkát készít (fényes ing, gallér és kézelő). Hiány nincs! Felvételi hely: Petőfi-köz (dr.------ Frieder-ház). ===== Tis ztelettel Botos Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom