Szamos, 1913. október (45. évfolyam, 225-251. szám)
1913-10-09 / 232. szám
4. oldal. SZAMOS (1913. ektóber 9.) 232. szám. A tárgyalásokat a háztulajdonossal már a múlt hónapban megkezdték és ma meg is kötötték a szerződést. Mint értesülünk, a dandárbiróság jövő év januárjában fog beköltözni uj helyiségébe és megkezdi Szatmáron működését. Lehívásra megrendelt temetés. Koporsó és gyászjelentés — halott nélkül. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, okt. 8. Szomorúnak indult, de komikusán végződő ügy került a napokban Koós György szatmári járásbiró elé. Az ügyben Láday temetkezési vállalkozó a felperes, az alperes pedig a szatmári törvényszéknek egy évek előtt nyugalomba vonult bírája, aki vidéki birtokán élvezi a jól megérdemelt nyugalmat. Családja nincsen az öreg urnák, hozzáöregedett feleségével éldegélik a vidéki kis birtokon öreg napjaikat, amelyeket azonban sokszor elkeserít a nyugalmazott bíró feleségének gyakori gyöngélkedése. Még a télen történt, hogy a biró be jött Szatmárra és szomorú arccal, meg- hatottan állított ba Láday üzletébe. Koporsót kért a felesége számára és egyben megrendelést tett egy temetésre, amelynek határidejéről — úgymond — majd sürgönyileg fogja értesíteni a temetkezési intézetet. — Talán a nagyságos asszony halt meg ? kérdezte illő meghatottsággal a temetkezési vállalkozó. — Még nem halt meg, — felelte a biró szomorúan — de minden percben várom a halálát. Maga csak készítse el a koporsót, készítsen elő mindent a temetésre és rövidesen megsürgönyzöm a lehívásra megrendelt temetés időpontját. Megalkudtak 600 koronában és a biró erre elment egyik szatmári nyomdába, ahol megcsináltatta a felesége gyászjelentését is, amelyben azonban a halálozás időpontját nyitva hagyta azzal, hogy ő maga fogja beírni. Telt-mult az idő, eltelt egy hómp, eltelt a nyár is, mindjárt az ősznek is végén vagyunk, a koporsó várta a sürgönyt, amely azonban csak nem jött, mert a biró felesége — hála istennek — egészséges és eszében sincs meghalni. Láday azonban nem győzte bevárni, mig a lehívás megtörténik és mivel ő a koporsót már azóta eladhatta volna, beperelte a bírót, aki a tl-gyaláson ügyvédje utján védekezett a kereset ellen. Koós biró az érdekes perben elhalasztotta a tárgyalást, mivel ítélet előtt még bizonyítékok beszerzése vált szüksó gessé. Szalon és robbanó tűzijátékok nagy választékban kaphatók SZABÓ GÉZÁNÁL. Jól ozsonnázni csak Gindlnél lehet. Minden vasárnap és szerdán velős haché és sonkás kiflik. Tejszínhab min- — den időszakban kapható. — Függesszék fel a kivándorlási tilalmat. Péchy főszolgabíró előterjesztése. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, október 8 A gazdasági esztendők nyomasztó hatása, az árvizek, a rossz pénzviszonyok és az egymást követő elemi csapások — — mint erről minduntalan alkalmunk van hirt adni — a teljesen elszegényedett nép körében csak növelik a hitet Amerika aranybálványa iránt és a betevő falat után vágyakozó magyar nép — különösen az ország felső vidékén — Szatmárban, Ugo esában. Beregben és Máramarosbeu szinte tódul Amerika felé. E ek a vidékek telje en megszűnt kereskedelmi és ipari életükkel, tengődő mezőgazdaságukkal nem bírják ellátni a munkásnépet, amely már nem a meggazdagodás, hanem csak a megélhetés vágyától menekül a tengerentúlra. Minthogy a kivándorlás rendkívül meg van nehezítve, a felvidéki magyarok, ruthének, oláhok bele vannak kényszeritvo a kivándorlási ügynökök körmeibe, akik aztán alaposan értik a módját annak, hogy a kivándorlót megsarcolják azért a szives sógérl, hogy átsegítik őket a határon. Maga a kivándorlási ügynökösködós is kezd erősen demokratizálódni. Amig eddig előkelő fellépésű vigéc urak vezettek ki a kivándorlót a nyomorúságból, ma Írástudatlan, bocskoros oláhok, hegyvidéki zsidók foglalkoznak ezzel a jövedelmező üzlettel, mely — mint azt az illető megyék törvényszékeinek ügyészségeinél folyó nyomozások bizonyítják — igen szép megélhetést biztosit annak, aki beletörődik abba, hogy azért a sok száz koronáért, amit a kivándorlóktól megkeres, üljön pár hetet, vagy hónapot. Hatvan usque száz koronákat fizet egy-egy ilyen kivándorló az ügynöknek a kiszöktetósórt. Hogy micsoda nyomorúság lehet az, mely elől ezek az emberek szöknek, azt csak az tudja elképzelni, aki ösmeri a viszonyaikat, aki tudja, hogy például az ugccsai vagy máramarosi oláhnak a hazát is elárverezik 100 kor. miatt, mert nem tudja kifizetni és azért, hogy kimenjen ebből az országból, azért csak az ügynöknek képes egy neki vagyont jelentő összeget, 100 koronát fizetni. A felső megyék közigazgatási hatóságai állandó ostromnak vannak kitéve az éhező emberek részéről, akik, mielőtt kivándorolnának, még egyszer megpróbálnak kiegyezni a hazával: munkát kérnek. A közigazgatási hatóságod természetesen tehetetlenek ezekkel a kérésekkel szemben: nem tudnak munkát adni. De mivel azt még sem nézhetik tót lenül, hogy az emberek éhen pusztuljanak az országban, más megoldással próbálkoznak. Az első ilyen próbálkozó lépést Péchy Péter, Szatmárvármegye avasi járásának főszolgabirája tette meg, aki a vármegye közigazgatási bizottságához azt a kérelmet intézte, hogy: intézzen a közigazgatási bizottság sürgős felterjesztést a kormányhoz, hogy a 192000. B. M. számú rendelet, amely a kivándorlás korlátozásáról szól, haladéktalanul szüntet- tessék meg. — A múlt évi rossz gazdasági eredmény — mondja a főszolgabíró fel- terjesztése — és a folyó évi árvizek ezen vidék lakosságát teljesen tönkretették, úgy, hogy sokan — minden nagyítás nélkül — a vógin-ógnek néznek elébe. Különösen vigasztalanná teszi a jövőt ez, hogy a népnek semminemű kereseti alkalma nincsen és ilyennek megteremtése a közel jövőben nem is remélhető. Ilyen viszonyok mellett méltányolni kell a lakosság azon óhaját, hogy az Amerikába való kivándorlás elől az akadályok lehetőleg elhárittass nak. A közigazgatási bizottság még nem foglalkozott a főszolgabó felterjesztésevei, de mindenesetre nagyon szomorú jelenség, hogy az avasi népen, amelynek — köz- tudomás szerint — Magyarország lakossága között legcsekélyebb az igénye, mert csak mélókenyér az, amire vágyik, ezen a népen csak úgy lehet segiteni, ha megkönnyítik az útját, hogy ki tudjon vándorolni az országból. E kolerás időben minden háznál nélkülözhetetlen a • 1 p r m 1 fi p vízszűrő készülék úgy az iváshoz, mint a főzéshez. Ennél fogva ajánlatos beszerezni a Rosenberg Sámuel-féle, ezüstéremmel kitüntetett vízszűrőt, Attila- — utca 1. szám alatt. — Sürgős figyelmeztetés! Ha illatszer, pipereszappan, kozmeticai, arc- és kézápolási, háztartási, hajápolási és általában mindenféle a kosmeticába vágó cikkeit a legjobból a legjobbakat olcsóbban a legolcsóbbnál akarja beszerezni, úgy kérje a harmadik kiadásban most megjelent „illatszer és háztartási értesítőnket“, melyet ingyen és bérmentve küld : „HEZ“ illatszer- és háztartáscikkek szaküzlete nagyban és kicsinyben — — Budapest, VIH., Kőfaragó utca 7. sz. — j Az évnegyed lejártával felkérj ik nagyrabecsült előfizetőinket, hogy úgy a hátralékos, valamint előfizetési dijakat a legrövidebb idő alatt beküldeni szíveskedjenek, mert a hátralékosoknak lap küldését négy nap után okvetlenül beszüntetjük. Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által ruhafestő és gőzmosó = gyárában —
