Szamos, 1913. október (45. évfolyam, 225-251. szám)

1913-10-05 / 229. szám

(1913. október 5.) 229. szám. SjZ A M 0 S 3. oldal. URANIA mozgófénykép-szinház az „Iparos-Otthon“ dísztermében. Vasárnap nincs előadás 1913 október 6-án hétfőn és 7-én kedden este 6 órától a film technfKa egyiK teg- bájosabb darabja Kerül színre : Keclnezménpes jegy érvényes HELYÁRAK: Páholyülés 1 kor. Fenn­tartott hely 80 fill. Első hely 60 fill. Második hely 40 fi'l. Gyermekek 10 éven alul a hely árak felét fizetik. Jegyei; az „Uránia“ szomszédságában UVő papirüzletben égisz nap Válthat^­A városi Villamosmü fejlesztése. Egy millió kétszázezer koronás befektetés. A villamvilágitási szakbizottság csü­törtöki gyűléséről rövid tudósitásban szá­moltunk be, amelyben megemlítettük, hogy a bizottság elfogadta Markó Kálmán vil­lamvilágitási igazgató előterjesztését a vil­lamosúm fejlesztéséről és e célra egy millió kétszázezer koronát szavazott meg. A messze jövőre kiható fejlesztési Programm megérdemli, hogy azt részlete­sebben ismertessük. A villamvilágitási igazgató előterjesz­tésének bevezető részében a telep múltjá­nak rövid összefoglalása után a követke­zőket mondja: „A vállalatnak mostani újabb tovább­fejlesztését a közszükséglet igényli és erre a telepnek úgy a jelenlegi jövedelmezősége, valamint az újabb bekapcsolásokból várható bevételek biztos garantiát nyújtanak és az üzem jövedelmezőségét csak növelni fog­ják, — feltételezvén természetesen, hogy a tervbe vett munkálatok a mutatkozandó áramszükséglethez képest a pénzügyi vi­szonyok helyes mérlegelése mellett és kellő szakértelemmel fognak végrehaj­tatni“. Ezek után a villamvilágitási igazgató áttér a berendezés műszaki részére, mely­ről azt mondja, hogy a berendezés fejlesz­tésénél egy oly munkaprogrammot vett alapul, amely fokozatosan végrehajtva, le­hetővé teszi az első lépésnél a jelenlegi évi áramtermelésnek a 2.5-szeresóvel, azaz mintegy évi 2500000 kilo Watt órára való növelését, ennek második programalpont­jának a végrehajtásával pedig a jelenlegi évi áramtermelésnek a ötszörösére, azaz mintegy évi 5000000 kilo Watt órára való növelését vette tervbe mindenkor a szük­séges géptartalékok biztosítása mellet. A végrehajtandó és javaslatba hozott munkálatok elbírálásánál mindenek előtt: Az áramrendszer kérdése lép elő­térbe. Egy villamostelep áramrendszerének a megállapításánál elsősorban a terhelési viszonyok és a terheléseknek a távolsá­gokhoz képest való elosztása a mérvadó. Kisebb távolságoknál és olyan üzemeknél, amelyeknek a nappali terhelései nagyon csekélyek, az akkumulátoros egyenáram indokolt egyrészt az áramszolgáltatásnak éjjel-nappal való állandó biztosithatása, másrészt a gépüzemnek jobb kihasználása érdekében, ezen feltételeknek és rendszer­nek felel meg ez idő szerint a mi áram- fejlesztő telepünk is. Ezen rendszer válasz­tatott ezelőtt 20 évvel és ennek megvál- toztatatása az azelőtt 7 évvel végrehajtott átépítési munkálatok alkalmából sem lett volna semmi tekintetben indokolt, mert nappali terhelés úgyszólván semmi sem volt, a terhelések pedig csaknem kizárólag a város belterületén helyezkedtek el. Másként áll a jelenlegi helyzet. A város az utóbbi óvekben expanzív a külső perifériákon fejlődött. A kilátásban levő nagy terhelések mind kívül fognak elhe­lyezkedni, amelyek az áramnak nagy tá­volságokra való vezetését teszik szüksé­gessé és az egyenáramnak ezen szempont­ból való megtartása ma már teljesen lehe­tetlen. Ezen részeken ma már csakis nagy feszültségű váltóáram alkalmazása jöhet szóba, amely csekély vezeték beruházási költségekkel úgyszólván tetszés szerinti távolságokra vezethető. Megfordítva áll a helyzet még ma is a városnak eddig egyenárammal ellátott belterületén, amely terhelési viszonyainál, a terhelések elhelyezkedésénél és a felsze­relt sok egyenáramú fogyasztási készülé­keknél fogva ma sem felel meg a váltó­áramú üzem feltételének. így tehát a mű­szaki és az üzem pénzügyi szempontjából a város belterületén az egyenáramú áram­szolgáltatást továbbra is fenn kell tartani, de azt a hálózati áramveszteségek redu­kálása érdekében mindinkább szükebb ha­tárok közzé kell szorítani. Ennek mérlegelésével tehát el van döntve az áramrendszer kérdése is, amely szerint a város külső perifériái nagy fe­szültségű váltóáramot és a város köz­pontja pedig továbbra is egyenáramot kapjon. Ezen kérdés csak úgy oldható meg célszerűen, ha a géptelep nagy feszültségű váltóáramot fog termelni, a város központ­jában pedig a nagy feszültségű váltóáram­nak — egyenáramra való transformálása céljából egy átalakító állomást létesítsünk, amely góptartalékjain kívül akkumulátorral is bir a váltóáramot termelő gépközpont terheléseinek kiegyenlítése és gazdasá­gossá tétele céljából. Szükségessé válik tehát első sorban a város központjában az áramalakitás cél­jára szolgáló gépberendezések és tartozé­kainak az elhelyezését szolgáló áramala- kitó helyiségek létesítése. Ezen átalakító helyiségek a tápkábelek költségeinek kí­mélése és az egyenáramnak lehetőleg ke­vés veszteségekkel a város központja ré­szére való leadása érdekében kell, hogy a város belterületén centrálisán legyenek elhelyezhetők. Evvel kapcsolatosan azonban egy más kérdés is előtérbe lép, amely legcélszerűbben az áramátalakító központ­tal együtt lenne megoldható. A villamosmü megnövekedett üzeme és adminisztrációja folytán ugyanis szükségessé válik most már az adminisztratív irodahelyiségeknek (amelyek eddig állandóan idegen bórhelyi- ségekben voltak elhelyezve) az üzem vár­ható fejlődéséhez képest való végérvényes megfelelő elhelyezése, azonban ezen iroda­helyiségeket illetőleg is az a közönség érdeke, hogy azok központosán hozzáfér­hető helyen nyerjenek elhelyezést. Továbbá érdeke aztán magának az áramátalakító berendezések üzemének és a villiamos műnek, hogy az a villamosmü vezetőjének állandó ellenőrzése és fel­ügyelete alatt álljon és az igazgató ott lakjon. Ezen három érdeket szem előtt tartva, nyilvánvaló, hogy az áramátalakító központ az adminisztratív irodákkal és az igazgató lakásával célszerűen csak egy közös épületben nyerhet elhelyezést, még pedig a jelenlegi egyenáramú hálózat fő­elosztási és fogyasztási helyeinek a közel­ségében. Ezen célra legalkalmasabb a jelenleg felépült adóhivatal és Makay-féle telek kö­zött levő 524 négyzetöl területű telek a Posta-utcában. Az előbbiekben megállapított áram- rendszsrrel kapcsolatosan fixirozandó an­nak feszültsége is. Ez más nem lehet, mint a nagy feszültségű váltóáramú részen 5000 Voltos 3 fázisú váltóáram. Az uj vezeték vonalak behálóznák a hídon innen a Bányai-uton végig az Árpád- utcától az Udvari útig, a M. Á. V. vasúiig, egészen a petroleum gyárig terjedő város­részt, továbbá a jelenlegi vágóhidig menő vonalat, kiterjesztetnék továbbá a vezeték- hálózat a hidontulra az asztal osárugyárig. Ezen uj 5000 Voltos váltóáramú vonalak mentén a nagyfeszültségű áramnak a há­lózat alacsony feszültségre való transfor­málása céljából 10 transformátor statió lé- tesittetnék 10 drb. transformátorral. A hálózat sekundär alacsony feszült­ségű részének, valamint a további nagy feszültségű részeknek a kiépítése a villa­mosmü által házilag eszközöltetnék az egyenáramú hálózatból lekerülő felesleges rőzanyaggal. Egy másik fontos kérdés a hajtóerő kérdésének az eldöntése, amelynél az

Next

/
Oldalképek
Tartalom