Szamos, 1913. október (45. évfolyam, 225-251. szám)
1913-10-25 / 246. szám
I Negyvenötödik évfolyam. yn............. ...................... B BS BBBOBBBBOn Szatmár, 1913. POLITIKAI NAPILAP mpiB0B«ai»flttaiiRHBiaiiBBiii8iii 246. szám* A szatmári patronázs gyűlése. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, október 24 Ma délután négy órakor tartotta meg értekezletét a Szatmárnémetii Patronázs Egyesület az esküdszék tárgyaló termében, azt az értekezletet, amelyet dr. Pa- polczy Gyula kir. törvényszéki elnök, Bél- teky Lajos ref. lelkész és dr. Vajay Károly kir. tan., polgármester hivott össze abból a célból, hogy a fiatalkorúak bíróságára vonatkozó 1913. évi VII. t.-c. közeli életbelépése alkalmából szervezzék a társadalmat a patronázs érdekében, hogy ez a szervezet segítségére lehessen úgy a közel jövőben működni kezdő gyermekbiróságnak, mint a fiatalkorúak megmentésével foglalkozó minden intézménynek. A hölgyek sorában ott voltak : Jékey Károlynó, Morvay Jánosné, özv. Éless Lajosné, dr. Papolczy Gyulán ó, ifj. dr. Papolczy Gyuláné, Bene Jánosné, Roóz Samuné, Demjén Sán- dornó, Poszvék Irén, Lővy Miksáné, Bakcsy Domokosnó és Deák Kálmánná úrnők. A vármegye részéről Csaba Adorján főispán, a város részéről Vajay Károly kir. tan., polgármester, Kőrös- mezey Antal főjegyző, dr. Boromisza Tibor püspök képviseletében Benkő József apátplébános, Bodnár György kir. tanfelügyelő, Ratkovszky Pál főigazgató, Bakcsy Gergely igazgató, a tanintézetek vezetői és a bíróság tagjai nagy számmal. Bélteky Lajos elnök megnyitván az ülést, melegen üdvözli a megjelent hölgyeket és urakat. Jelenti, hogy az elhagyott gyermekek helybeli telepbizottságának megbízásából széleskörű és alapos tájékozódást szerzett abban az irányban, hogy a helybeli telepbizottság terjessze ki működését az általános páti onázsra is. Jelenti, hogy a Patronázs-Egyesü- letek Országos Szövetsége leküldötte a a mai értekezletre titkárát, dr. Horváth Dániel igazságügyminiszteri segédtitkárt, a debreceni patronázs és a fiatalkorúak felügyelő hatósága szintén titkárát, Fodor Emilt küldte ki. Bélteky Lajos fölkéri Horváth Dánielt, hogy a patronázs egyesületek munkásságát ismertesse. Horváth Dániel: Visszatekintve a büntetőjog történetének fejlődésére, vázolja, hogy sem az elrettentés! elmélet szörnyű kegyetlenségei, sem a XVIII. század utolsó évtizedétől kezdve a francia forr . dalom hatásaként a Code Penál utján egész Európában megindult büntetőjogi reform, amely már a szabadságvesztés-büntetést általános büntetéssé teszi és a javítás célját beviszi a büntetés végrehajtásába, nem tudta a kriminálitás emelkedését megaka- dá'yozni. A múlt század 80-as éveiben indult meg. egy tudomát.yos mozgalom, amely rámutat a bűncselekmények távolabbi tényezőire, kimutatja, hogy ha a bűntettesek számát csökkenteni akarjuk, akkor egyrészről fokozottabb védelemben kell részesíteni a társadalmat a közveszé lyes bűntettesekkel szemben, másrészről azokkal szemben, akik menthető emberi tévedések következtében követnek el bűncselekményeket, a megtorlás helyett a megmentés szempontjait kell érvényre emelni. A bűntetteseknek ebbe az utóbbi csoportjába tartoznak a gyermekek és a fiatalkorúak, akiknek mentése érdekében a hatóságok mellé a nagy nemzet mentő feladatra a társadalmat szervezni kell, mert a bűn útjára tévedt fiatalkorú egymagában azon lejtőn, amelyre lépett, megállani nem tud. Nem állíthatja meg azon a hatóság sem egymagában és múlhatatlanul szükséges az intézkedésre hivatott összes hatóságok együttműködése mellett a társadalom szeretetteljes közremü- dése is. Vázolta továbbá, hogy a társadalomnak közreműködése három törvényünk nagy céljának megvalósítása érdekében szükséges. A gyermekvédelemről szóló 1901. évi Vili. és XXI. t.-c. mondotta ki azt a nagy elvet, hogy az elhagyott gyermeknek vagyis annak, akit a törvény szerint a tartásra kötelesek eltartani nem tudnak, igénye, joga van állami eltartásra. Kiegészítette a 60,000—1907. B. M. sz. rendelet, amely az állami gyermekvédelem körét a környezetében az erkölcsi romlás veszélyének kitett vagy züllésnek indult gyermekek megmentésére is kiterjeszti. Ma közel 70,000 gyermek tartozik az állami gyermek-védelem kötelékébe, ami az államnak több, mint évi 10 millió koronába kerül. A patronázs-egyesület munkásságának első ága: segítségére sietni az állami gyermekvédelemnek, hogy ezek a gyermekek necsak a fizikai létnek, de az erkölcsi életnek is mentessenek meg. A patronázs-egyesület három irányban támogatja a gyermekvédelmet: 1. minden gyermek, akinek igénye van állami eltartásra, oda felvétessék, 2. ellenőrizni a nevelőszülőket, a visszaélésekről jelentést tenni a hatóságnak, kiszemelni a megfelelő nevelőszülőket, 3. gondoskodni arról, hogy amikor a gyermek életének 15-ik évében az állami gondozás véget ér, a társadalom ne vonja el a gyermektől támogatását, mert ez a maga lábán még megállani nem tud. A második ága a patronázs-egyesület munkásságának az 1913. évi VII. t.-c.-ben megalkotott fiatal korúak bírósága mellett ellátni dzokat a pártfogói tennivalókat, amelyek nélkül a fiatalkorúak bírósága hivatását be nem töltheti. Vázolta itt az 1908. évi XXXVI. t.-c. rendelkezéseit, azt a nagy jogkört, amelyet e törvény 18. §-ában a fiatalkorúak birájának kezébe ad, amely csak egy irányitó elvet jelöl meg a fiatalkorúval szemben alkalmazandó intézkedés megválasztásánál: dorgálás, próbárabocsátás, javító nevelés, fogház a súlyosabb esetek ben 10 és 15 évig is terjedhet és államfogház, nevezetesen azt, hogy a fiatalkorú egyéni, családi ős társadalmi körülményeit és az eset többi körülményeit s a fiatalkorú értelmi és erkölcsi fejlettségi fokát íigyolembevévo oly intézkedést alkalmazzon, amely a fiatalkorú jövő magaviseleté és erkölcsi megmentése érdekében a leg- megmegfelelőbbnek mutatkozik. E csoportban hivatása a patronázs egyesületnek, hogy a fiatalkorú egyéni, családi és társ dalmi körülményeiről, az u. n. környezettanulmány utján a fiatalkorúak biráját tájékoztassa és ha a bíróság a fiatalkorút pr bára bocsátja, a párt fogói tennivalókat ellássa. A harmadik csoportja a patronázs egyesület munkásságának a fogházmisszió. Kiemelte itt, hogy a letartóztatási intézetek nemcsak megrögzött bűntettesek tanyái, hanem igen sok, az élet nehéz viszontagságai között megbotlott szerencsétlen embernek utolsó menedékhelye is. Pártfogásba venni a letartóztatottak ártatlan csaladját és az arra érdemes szabadunkat nemcsak nemes emberbaráti kötelességünk, de egyúttal a legbölcsebb önvédelem is. Az ily egyesületeknek a munkássága nemcsak kriminálpolitikailag, de szociálpolitikailag is igen jelentős. Azzal végezte előadását, hogy az a meggyőződése, hogy amennyiben a társadalmat sikerül, ebbe az életet, lelket és vele együtt gazdasági er őt mentő munkába sorompóba állítani, akkor majd hazánk kriminalitása is apadni fog. Ezután Fodor Emil vázolta a fiatalkorúak felügyeleti hatóságának szervezetét és működését. A közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy a patronázs megalakulását Minden ruha uj lesz LlAjf A|or tisztítás és festés által ndJluJvJI i Öl jBBBIfflMIIWnUHMMtf yiMBBBBBMMEBHMMMMBHHB HI IIIIIH Will'll— ruhafestő és gőzmosó = gyárában — Szatmár. JoIazi wattmnnk 6 oldal.
