Szamos, 1913. október (45. évfolyam, 225-251. szám)

1913-10-21 / 242. szám

1:1 Negyvenötödik évfolyam. ...............................Ili Sz atmár, 1913. POLITIKAI NAPILAP 242 szám. külföld informálása. Minden kormány sajtópolitikájának egyik fontos szempontja az, hogy a külföldi nagy hírlapok a fennálló politikai kur­zust minél kedvezőbb világításba mutassák be a külső államok olvasó- közönségének. Minden kormány sajtóirodája éppen ezért igyekszik is, hogy a nagy európai sajtóorgánumokban intencióinak meg­felelő cikkeket elhelyezzen. Az is kétségtelen, hogy az ilyen kormánypolitika mellett hangulatot csi­náló közlemények a kormány ellenzé­kének politikáját hibáztatják és annak helytelenségét igyekeznek kimutatni. Olyan igazságok ezek, amelyekkel min­denki tisztában van, aki a zsurnalisz­tikái apparátus kezelését csak némileg is ismeri. De bizonyos az is, hogy az ilyen zsurnalisztikái szolgálatok rendesen viszontszolgálaton alapulnak és senki előtt sem titok, hogy a sajtóapparátus ilyen irányú mozgat *sára a kormányok mindenkor bizonyos pénzösszeget for­dítanak. Mindezek megállapítását aktuá­lissá teszi, hogy legutóbb egy állítóla­gos külföldi ujságlevelező nagyobb ösz- szegeket követel a magyar kormányon OKTÚBER KEDD Hilárion és hogy nyilván jogosulatlan követelé­seinek érvényt szerezni nem tudván, egy-két ellenzéki újság segítségével botrányok utján kísérli meg igényeinek érvényesítését. Az egész eset ellenzéki botránytémának is teljességgel alkalmat­lan, mert csak annyiból áll, hogy egy külföldi ur vállalkozott újságcikkek el­helyezésére, utóbb erre alkalmatlannak bizonyult, megállapítást nyert, hogy az illető nem htrlapiró, mire a kormány sajtóirodája megszakította vele az ösz- szeköttetést. A szomorú az esetben az, hogy ez a külföldi ember rövid budapesti tartózkodása alatt is felismerhette, hogy az ellenzéki sajtónak még a legigazta­lanabb ügy is kapóra jön, ha abból botrányt csinálhat és felette szomorú az is, hogy a különböző hírlapokat az illetőnek homlokegyenest ellentmondó információi sem tartották vissza attól, hogy az esetet botrányhajhászás cél­jaira feldolgozzák. Jelentőséget az ügynek komoly politikai körökben egyáltalában nem tu­lajdonítanak. Egy saj lóirodában sok mindenféle ember fordul meg, sok mindenféle tervvel állanak elő és ha mindenki, aki a saját magának rend­szerint haszonhajtó terveinek megvaló­sításával kudarcot vall, botrányokat csinálna, akkor nemcsak Magyarorszá­gon, do a világ minden államában bő­ségesen nyílnék erre alkalom. YáVirat, telefon. Az ellenzék barátja. Külföldi lapok a politikai szélhámosról A Szamos fővárosi tudósitójának távirata. Budapest, okt. 20. Az ellenzéki lapok által felfújt Lipscher-ügy ugyancsak váratlan módon nyert befejezést. A nevezett nemzetközi kalandor állításával szemben, hogy a kormány által a külföldi lapokat száz­ezrekkel lepénzelte s hogy az ellenzé­ket becsméreljék. A sajtóosztály főnöke Az Est hétfői számában kategorice ki­jelenti, hogy soha semmilyen külföldi lap egyetlen fillért a kormánytól nem kapott sem Lipscher utján, sem egyéb­ként. , Maguk a párisi lapok Budapestre intézett táviratukban értesítik a külföldi levelezők szindikátusát, hogy Lipscher előadásai szemenszedett hazugságok. A Figaró kijelenti, hogy nem is ismeri, a Journal tudatja, hogy ott a magyar fürdők hirdetését kínálta, de nem ref­lektáltak ajánlatára. A Matin különösen dühüs táviratban bélyegzi meg Lipscher hazudozásait Lipschertől, aki Az Estben azt ál­lította, hogy a sajtóosztály főnökét tett­Baró ílöuös József, Kivonat dr. T<nódy Endrének az október 19-iki Eötvös matin' n tartott emlókbeszé- dóből. Bevezetés képpen elmondja a szónok, hogy ide a földre Eötvös alakját vissza varázsolni nagyon nein z, m rt igazug) an a babona, hogy meghalt lelkek vissza jár nak, de mindig csak oda, ahonnan elköl töznek, Eöivös pedig egész éleiét a gonuo lat világában töitötie el és csak oda lehetne öt vissza hívni. Knar a nagy embereket holtuk után iskolás módon feíboncolni. Eötvösben is mindig megkülönböztetik az irót és a politikust,.pedig költészete és* p litikája csak ugyanannak a go dolkodó- nak a megnyilvánulása. Mint költő és re góny iró nem állott ellent az időnek. Az ilyt-n Írók müvei csak úgy ha nak, mint a r<-gi könyv lapjai közzé préséit hervadt vi­rágok. Ezek az irodalom tőrtó éti emlékek a fejlődés történet lapjai közzé iktatott vi rágok és csak azt igazolják, hogy azokban az időkben is voltak ig z és mély érzések, de ezek az érzések nálunk már más formát öltöttek és csak az ólt meg belőlük, mi az időket túl élő nag1/ gondolatokkal ösz- szefügg. Ellenien Eötvösnek álLmbölcsó- s/eti és politikai gondolatai ma is egészen modernek. Sokkal modernebbek mint a nagy ■ agyar ujjászü elés embereinek a ko- tásai. Eötvös földi élete egyszerű és mentes minden nagyobb em ciótól Ő is azok közzé tartozót , akiknek b ldogsága n m terjedt tovább, mi t a medd g h íó szobáján k lámpájaelvilogitoít. Feles gében, akinek jegy ajándékba aKarthausit ad a és családjáb n találta minden örömét. Ebben az egyben kárp tolu a sors az összes szenvedésekért, amelyeket közös örökstgben birt mi den nagy g ndolkodóvai. Jellemző egyéniségére és ön m gáról alkotott véleményére az az anekdot-, a > elyet óletirója feljegyez: Eöt vösnek Navay volt a veje Földeákról. Mi­kor első unokája megszül* tett Eötvös el hivatta magához Rátot a kiadóját és azt mondotta, hogy un kájában van az e ső öröme, a melyhez fájdalom nélkül jutott. Elmondotta azt is, hogy veje megvette a mezőhegyes! kancát, a melynek esikaját a kis Navuy lovagolni fog es hozzátette ezek­hez a szava kai „mennyivel kedvesebb ajándék mint az, amelyet én szántam majdan neki első ajándékul Geőtho összes müvei nek disz kiadás t.“ Csikó és Geőthe: a kis örömöknek szánt élet és a nagy gondolatoknak szánt szenvedés I A magyarságnak önmagába visszafutó és a világ gond hatnak végte­lenbe átnyúló eszméje 1 Ebben a hármas párád xonban v-n Eötvös egész életének tragikuma, amelyet ótóit minden nagy elme, mind nki aki belép abba a szerzetes rendbe amelyben le keli tenni a szegénységi és szüzességi fogaaalmat az élet mindennapi örömeire és kincseire. zE a fogadalom köt legjobban a világon, mert ezekre az el­mékre akkor is kötelező, ha le nem teszik es mm tudják megszegni akkor som, ha akarják. Igazi nemes vonása Eötvösnek, hogy kísérletet sem tett arra, hogy ezt a fog dalmat megs egje, hogy kísérletet sem tett arra, bovy a tömegekkel együtt gondol­kozzék, hogy népszerű legyen. N m akart vegyítve az ez idei termésű sa- vanyubor ki unó italt szolgáltát, hurutos bantalmak ellen páMflan Kapható mindenhol. Árjegyzéket küld kívánatra a Fürdőiga igatóság Bíkszád RiKSZAP! VÍZZEL R JTisatán a BIKSZÁOI GYÓGYVÍZ Jelen szamunk 6 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom