Szamos, 1913. október (45. évfolyam, 225-251. szám)
1913-10-19 / 241. szám
2. oldal. (1913. oktéber 19.) 241. saám. SZAMOS Imeretlen öngyilkos. Szeged, okt. 18 A szegedi temetőben, néhai Rácz Imre szegedi polgár sírján egy gyászruhába öltözött 28—30 éves úrnő szombaton délután agyonlőtte magát. Az öngyilkos nő szörnyet halt. Semmiféle Írást nem találtak nála és igy kilétét megállapítani sem tudták. Agyonvert foirő. Lugos, okt. 18. Pantilie Juou, Krivadia község bírója tegnap Melisor községbe tart tt, hogy a bes2edett adót a jegyzőnek átadja. Útközben ismeretlen tettesek megtámadták és agyonverték. A holttestet az úttal párhu zamosan haladó sínpárra fektették., A hulla ott feküdt egész éjszaka a sínen. Éjjel fól- egykor egy arra haladó teher vor: at teljesen eldarabolta a holtteste?. A vizsgálat megállapította, hogy a tettesek Pantilie Juont kirabolták. Hogyan áll az uj közkórház ügye. — Saját tudósítónktól — Szatmár, okt. 18. Hosszú pályát futott már be a kü lönböző alsó és felső hatóságoknál a köz kórházépítés ügye s ha a jelek nem csal nak, eljutott immár a végkifejlethez. A dolog különben nem is olyan egyszerű. S ha minden tényezőt megkérdeztek benne ts minden oldalról megvilágították a kérdést, bölcsen tették. Alapos megfontolás mindeneseire hasznosabb most, mint később, amikor talán már nem is lehet, vagy csak nagy áldozat árán lehet segíteni valame.y balul sikerült lényegi, vagy részletkérdésen A belügyminisztériumban három szem pontból vették tárgyalás ala az ügyet. Az egyik volt a városi hozzájárulás kérdése, a másik a technikai kivitel, végre a harmadik az államsegély. Az első kettőt kelle t először elbírálni, hogy a harmadik felett dönthessen a miniszter. A városhoz érkezett izalmas értesítés szerint éppen itt áll .. a dolog. Vagyis a miniszteren van a sor, nogy kimondja a döntő szót az á'lami segély engedélyezése ügyében. Az ügy egyes mozzanataiéi nem sokat lehetett megtudni, mert a miniszté riumban hét lakattal őrzik a hivatalos titkot. Csupán annyi szivárgott ki, hogy az egyes ügyosztályokban és a minisztérium mellé rendelt számvevőségnél a városiránt való különös jóakarattal készítették elő az ügyet, amit legjobban bizonyít az a legalább is szokatlan figyelem, hogy a tervek elbírálásánál a minisztérium maga dolgoztatta ái a kifogás alá eső részleteket ahelyett, hogy a terveket módosítás végett leküldte volna, mint ahogy a legtöbb esetben szokás és ami áltál az ügy iega'ább három hónapi további késedelmet szenvedett volna. A jelek tehát eléggé kedvezők s igy alapos kilátás van arra, hogy a városi hozzájárulás, a terv és költ-égvetés mihamar jóváhagyást nyer és az államsegélyt is kiutalja a miniszter. Miután az ilyen döntés nem egy-két nap alatt történik, még lenne idő illetékes helyen, mint hivatalosan mondani szokás : közbenjárni, ha egyébért nem, azért, hogy siettessék az elintézést s még ez évben keresethez juttassák a munkanéikül szü kölködő munkásokat. Mint értesültünk, Vajay Káro y dr. kir. tanácsos, polgár- mester a városi közgyűlés után egyéb ügyeken kívül, ebben is készül a minisztériumhoz fölmenni s egy alkalmi küldöttséget a miniszter elé vezelni. Mit tárgyal a város? A hétfői közgyűlés tárgysorozata. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, okt. 18. Szatmár város törvényhatósága e hó 20 án, hót őn tartja meg rendes havi közgyűlését, melyet 13 rói a szüret miatt halasztottak el. A közgyűlés tárgysorozatának fontosabb tárgyai a kővetkezők: Kereskedelemügyi m. kir. miniszter leirata a Szatmár—erdőd—krasznabélteki törv. hat. közút felüivizsgála'a tárgyában. Az 1912. évi erdészeti anyagszámadás. Városgazda 1912. évi anyagszámadása. A vízvezetéki beruházások kamatainak a közpónztár részére való megtérítése. A folyó óv végével kilépő választott bizottsági tagok heyónek betöltése iránt szükséges intézkedő ek. A villám smu tovább fejlesztése. Meiselsz Jakab felebbezése a darai ut kövezésének vállalatba adása ellen. Házszámjelző táblák beszerzése. A közpénztárban őr ött biztosítékok és óvadékok kérdésének rendezése. Uj honvódlaktanya építése. A Németi határrész tagosításakor ki hasítandó közcélra szükséges területek meg határozása. Az 1913—1914. évi közúti költségvetés. Az uj kir. adóhivatali épülvtben levő szálló-s?oba berendezése. A Kossuth kerti ró^i lövészház átala- kitásánál szükséges pótmunk-. Fertőzött, betegekkel érintkezett egész sógesek megfigyelő őre és elkülönít-'sére szolgáló helyiségek kijelölése és megszerzése. A hatósági bizonyítványok, m sol.tok, kivonatok kiállítására vonatkozó szabály rendelet. Dasek B lint dr. orvosi oklevelének kihirdetése. A tudomány mai álláspontja szerint bebizonyithaÉóao az Odol a legjobb szer a száj — és a fogak ápolására. A házadó elviselhetetlen a városok közönségére, Irta: Nagy József. A házadótörvény 1910. január 1-én lépett életbe. Aki e törvényt annak idején átolvasta, rögtön tisztába jött azzal, hogy az, különösen a városok háztulajdonosaira csaknem elviselhetntlen terheket fog róni. Aki pedig a többi egyenes adó törvényekkel összehasonlította, nagyon könnyen megállapíthatta azt is, hogy az összes törvények között ez lesz a legterhesebb. Négy teljes év telik el ez év végén az életbelépéstől s minél tovább haladunk, annál inkább meggyőződünk ezen törvény tarthatatlanságáról. Nem szándékom ez alkalommal a részleteidbe bocsátkozni, csupán egy két sarkalatos rendelkezésre akarom a figyelmet reáterelni. Egyik főhibája a törvénynek szerintem az, hogy teljesen a fővárosi építkezési viszonyokhoz alkalmazkodik A másik pedig a házbér, illetőleg az általános házbóradónak tulmagas százaléka. Az előbbiből az az órási anyagi hátrány származik a közönségre, hogy a szobákkal teljesen azonos elbírálás alá esnek különösen az úgynevezett elő- és fürdőszobák. Ez nagyon helyes lehet, sőt helyes is a fővárosban, ahol tágas, lakásra alkalmas, rendszeresen bebutorozott előszobák s magánházaknál is kényelmesen berendezett s teljesen felszerelt fürdőszobák vannak. De nem lehet helyes és igazságos a vidéki városokban, ahol az előszobáknak tulajdonképen s leggyakrabban csak az a rendeltetés ;k, hogy a szobákba be lehessen rajtuk jutni s mint ilyenek lakásra alkalmatlan, többnyire egrenyiló, keskeny folyosók. A fürdőszobáknak elkeresztelt helyiségek pedig igen gyakran nem egyebek apró-cseprő kis fülkéknél, kamaráknál, melyeknek méretei akkorák, hogy éppen csak egy fürdőkádat lehet benne elhelyezni. Már pedig szerintem egy fürdőkád még nem elegendő ahhoz, hogy egy helyiséget fürdőszobává léptessen elő. Hiszen ezen az alapon minden olyan helyiséget, ahol egy fürdőkádat látunk, fürdőszobának kell minősíteni. Szerintem azonban még a tulajdonképpeni fürdőszobát sem volna helyes a lakószobával egyenlő megadóztatás alá venni, mert az nem kényelmi, hanem közegészségi célt szolgál. Hogy ezen helyiségeknek megadóztatása mily nagy adóemelkedést idéz elő, azt hiszem, legcélszerűbb lesz egy példával megvilágítanom. Megemlítem, hogy amennyiben Szatmár-Németi egészen általános házbéradó alá tartozik, csakis erre vonatkozó példát hozok fel. Lássuk: Egy épületben van 3 lakószoba, Acs; nagy üveg 2.— k, kis üveg 1.20 k. Minden ruha uj iesz tisztítás és festés által Hájíájer P< ruhafestő es i zmosé — gyárában = bzatm af I— .................
