Szamos, 1913. október (45. évfolyam, 225-251. szám)

1913-10-18 / 240. szám

r Negyvenötödik évfolyam. Szatmár, 1913. 240 szám. POLITIKAI NAPILAP Az eladósouott ország. Alig lehet szánalmasabbat, gyá­szosabbat elképzelni, mint a mi magyar hiteléletünk. Kinek van itt hitele ? S ki tesz ele­get magától a kötelezett­ségének ? Ami hitel van, az mindenféle mester­kedésnek a gyümölcse: a ravasz fondorlattól kezdve a térden csúszó kunyorálásig. És csak a másik oldala ennek az éremnek, hogy az igy szer­zett hitelt csupán végrehajtóval lehet elintézni, vagy a legtöbbször még azzal sem, a vakmerő hitelezőnek. Ha volna arra statisztika, hogy egy-egy országban mennyi a hitelügylet és mennyi az ezekből eredő pör, akkor kétségtelenül kitűnnék, hogy a kettőnek nálunk jelentkező aránya megdöbbentő különbséget mutatna a nyugati országok­ban jelentkezőkkel szemben. Több pö- rünk van, mint Ausztriának a maga hatalmas iparával, több mint Német­országnak a gigászi arányú gazdasági életével és több, mint Angliának, az egész világot felölelő kereskedelmével. Nem csoda!' A kis hitelekre itt talán legjobban rászorulnak az emberek, mert hiszen rémitő a szegénységünk. De a legdrágább a hitelünk, mert ügyancsak a nagy szegénységnél fogva, legkocká­zatosabb nálunk a hitelezés. S drágítja a hitelt az uzsora, amelynek szervezett rablótársaságait napró 1-napra kell az újságoknak kipellengérezniük s a bíró­ságoknak büntetniük. Ám a szolid pénzintézetek is, elis­merjük, sokszor kénytelenek a törvényes kamatot megpótolni. Öt percent volna a törvényes kamat Magyarországon, de bátran állíthatja akárki a fogadást, hogy az összes kihitelezett összegeknek má­sik öt százalékára rúgnak a legkülön­félébb illetékek s aztán, ha pörre kerül a dolog — ami a követelésnek már szinte normális behajtásához tartozik — a végrehajtói dijak s mindazok a költ­ségek, amelyek a pörrel együtt járnak. A hitelügyletből folyó pörök egyre sza­porodnak. Nincs elég biró, aki Ítélkez­zék. Hónapokig hevernek elintézetlenül a pörök s közben halomra gyűlik a sok restancia. Most a bírák szaporítását kérik. Nem a bíróság szaporítására van itt szükség, hanem a hitelélet rendezé­sére. Amikor a sírásók már nem győ­zik eltakarítani a sok hullát, akkor ép­pen itt az ideje, hogy az egészségügy javításával foglalkozzanak egy kicsikét azok, akik erre illetékesek, nem csupán a sírásók szaporításával. YáVirat, telefon. A játékbank ügye. Budapest, okt. 17. Az ellenzéki sajtó egy része tegnap kísérletet tett arra, hogy Sándor János belügyminiszternek a margitszigeti ügyre vonatkozó magatartását és jóhiszeműsé­gét meggyanúsítsa. Megszóllaltatták a játékbank érde­keltségeinek egyik tagját, zimonyi Schwarcz Mihályt, akinek egy nyilatko­zata sértő éllel birt a belügyminiszter ellen. Nevezett a mai reggeli lapokban lojálisán siet kijelenteni, hogy a lapok közlései nem fedik az általa mondotta­kat és közléseik, szerinte, jóhiszemű tévedésen alapulhatnak, mert az ö nyi­latkozatában megnevezettek közül Lu­kács László volt miniszterelnökről és Sándor János belügyminiszterről volt szó, de egyiknek sem akarta egyéni becsületet érinteni. Pénzügyeink és a külföld. Budapest, okt. 17. Berlini hiteles hírek szerint a ma­gyar kölcsön jegyzésének olyan sikere volt, hogy nyomban a jegyzés megnyi­tása után túljegyzés következtében az aláírásokat le kellett zárni. Ezen tény ékesszóló cáfolata a rosszindulatú el­lenzéki ráfogásnak, hogy pénzügyeink­ről külföldön kedvezőtlen véleményt táplálnak. A Népszava és az ellenzék. Budapest, okt. 17. Feltűnést kelt, hogy a Népszava mai cikke, melyben nem nagy lelkese­déssel fogadja, hogy az ellenzék be­menni készül a parlamentbe. Az ellen pedig kézzel-lábbal tiltakozik a szocia­lista újság, hogy az ellenzék a parla­menti vitában részt vegyen. A Házba készülő ellenzéknek a szocialista fegyvertársak részéről a Nép­szavában igen érthetően kifejezett kü­lönvéleménye nem lehet kellemes. Tanácskozik az ellenzék. Budapest, okt. 17. Fővárosi tudósítónk jelenti, hogy a függetlenségi pártok ma értekezletet tartottak, melyen arról tanácskoztak, vájjon összehívják-e a Házat vagy sem. Többek felszólalása után azt határozták, hogy a parlamentet összehívják és a Ház elé viszik a politika aktuális ese­ményeit. A szegedi állami kópház botránya. Csalt és lopott a gondnok. Szeged, okt. 17. A szegedi állami kórház betegei kö­zül valaki feljelentést tett a belügyminisz­terhez. A feljelentés elmondja, hogy Tó­biás Mihály gondnok rutul visszaél hiva­talaival. A betegek rossz kosztot kapnak, sokan meg egyáltalán nem kapnak élel­mezést. A gondnok pezsgős dáridókat csap a kórház pénzén és napokon át nem tel­jesíti kötelességeit. A belügyminiszter dr. Soltész István miniszteri osztálytanácsost, Balassa Sándor számvizsgálót küldötte Szegedre, rogy a kórház számadásait vizsgálják át. A kiküldöttek nagy vissza­éléseknek jöttek a nyomára és igazolták a félj elöntésben foglaltak valódiságát. Ennek következménye lett, hogy Tóbiás Mihály kórházi gondnokot ma állásától felfüg­gesztették. Dr. Leitner kórházi főorvos kijelentette, hogy Tóbiás gondnokot fel­jelentik sikkasztás és lopás miatt. Felpohbant egy léghajó. Harminc ember meghalt. * Berlin, okt. 17. A johannisztháli repülőtéren bor­zalmas szerencsétlenség történt ma dél­előtt : egy léghajó a levegőben fölrob­bant. Az L. II. tengerészeti léghajó, a mely ugyanabból a típusból való, mint a Helgolandnál szerencsétlenül járt Zep­pelin léghajó, ma délelőtt féltizenegy órakor a johanniszthali repülőtéren há­romszáz méter magasságban, kevéssel felszállása után felrobbant. Az egész léghajó egy óriási lángoszlop lett. OKTÓBER SZOMBAT Lukács Minden ruha nj lesz tisztítás és festés által m wrnmmmmmmmm ——— Hájtájer Pál ruhafestő és gőzmosó = gyárában = Szatmár. Jelen számunk G oldal. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom