Szamos, 1913. október (45. évfolyam, 225-251. szám)

1913-10-16 / 238. szám

4, oldäL (1918. október 16 288 ssáll! A vérvád. Egy világ várja félelmes és keserű izgalommal a kíevi bírák Ítéletét. A kö­zépkori babona rettenetes gyanúját, a zsidógyülölet máglyáját felszították a a jeges orosz kezek, hogy hadd lobog­jon s az utolsó pill na'ban a vérvád ostoba vádját elejti az ügyész. Ugyebár az első pillanat megdöbbenése után megkönnyebülten lélekzik fel a világ, hogy ime mégis a XX. században élünk: a pogromok földjén sines meg a baboná nak és inkvizíciónak ma már a bátor­sága, hogy a világ lelkiismeretével da colva, ártatlanokat dobjon a népszen vedóly máglyájára. Vájjon úgy van-e ám ez, vájjon csakugyan azt jelentette e ez az ügyészi furfang, ez a gyávaság, hogy az orosz lelkiismeret nem merész kedett egy világraszóló gazságra. Nem. Nem ezt jelenti. Ez a hir szerint ítélet nélkül való vérvád még rettenetesebb, mintha a szegény kievi vallástalan zsi dót elítélik. Mert itt nem is egy ártat lan ember élete a kérdés legborzalma sabb világos pontja, hanem a fajgyülö let felszitása, amely most a pogromok népében már ég és lobog. Hogy az ügyész állítólag elejtette a vádat és a hivatalos Oroszorság még sem merészel Európában hiva'alusan kiáltani a pogro mok égrekiáltó gazságáért, az csak a külföldnek szól. Oroszországban ez az itéletnólküli vérvád éppen elég, hogy a zsidógyülöletet tiz húsz -szt-ndeig megint felszítva tartsa s amit a hivatalos bírák lelkiismeréte nem mert, a vak és tudat­lan népszenvedóly habozás nélkü! meg fog tenni. Kiew Gettójában ismét vér fog folyni s Európának s az egész kul turvilágnak most kellene felemelnie a tiltakozó szavá‘, hogy nem elég az itó let elejtése, de most kötelessége az orosz államhatalomnak, ha beismerte, hogy hamis vádat szított, a vérfürdők meg akadályozása, mert az Ítéletet fanatizált parasztokra b zni, gazabb dolog, mint ártatlanokat elitólni. Eljegyzés. Jordán Aladár, algíri ke reskedő, a m. kir. kereskedelmi muzeum mezepotániai levelezője, dr. Jordán Sándor helybeli főrabbi fia tegnap tartotta eljegy­zését Deutsch Ilonkával Deutsch Herrn-m, nagykereskedő leányával a nyitramegyei Szeniczen. Az uj vizsgálóbíró esküje. A sz .t­mári törvényszék ma délelőtt teljes tanács­ülést tartott, amelyen Leitner Emil, kir. törvényszéki vizsgálóbiró letette a hivatali esküt. Az uj vizsgálóbiró a mai n<pon át is vette hivatalát. Megint körözik Havas Aladárt. Több ízben irtunk már a fehérgyarmati közélet hírhedtté vált szereplő alakjáról, Havas Aladár körjegyzői írnokról, aki, miután előzőleg kidühöngto magát a becsült me zején, többrendbeli okirathamisi ás és csa lás elkövetése után megszökött. A szatmári törvényszék köröző levelet bocsátott ki Ha vas Aladár ellen, akiről azonban újabban ismét kiderült, hogy egy 750 koronás vál­tóra ráhamisitotta özv. Eigner Simonná és Sternberg Gyula nevét. A szatmári törvény­szék ismét kiadta tehát a köröző levelet és i'Z előzetes letartóztatásra vonatkozó vég­zést Havas ellen. Szóval most még jobban körözik Havast. Yalószinü, hogy erre a fokozott körözésre sem fog előkerülni. A kis gyermek halála Az égő tűz­helynél melegedett tegnap Báthori Istvánná, amaci lakos Gáspár nevű 3 éves kis fia. A tűzhelyből kipattant egy szikra, amely lángra gyújtotta a gyermek ruháját. A kis 8 7. A SS 0 c fiú, akinek az édes anyja pár percre a szomszédba ment, az égő ruhával kiszaladt az utcára. Mire segítségére siettek, olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy teg nap reggelre belehalt sérüléseibe. A betegsegélyzó bauketlje. Fénye­sen csúfolt rá a Szatmárnémeti Kerületi Munkásbiztositó Pénz1 ár vezetősége folyó hó 12 ón azon általánosan elterjedt hiresz telósakre, mintha a pénztár ügyeinek i itó- zésóre hivatott szervek között nem volna meg a kellő egyetértés. Ugyanis az elnök­ség kezdeményezésére a pénztár vezetősége azon a ka ómból, hogy a pénztári önkor mányzati szervek újonnan alakultak, ki tűnőén ikerült társasvncsorával egybe- kötöt ismerkedési estélyt rendezett folyó hi 12 ón az Iparos Otthon külön termó bon, melyen a pénztár elnökségének veze tósévol rószlvettek a pénztár igazgatóságá­nak és felügye'ő bizottságának, valamint orvosi és tisztviselői karának tagjai csak nem teljes szánban. A felköszöntök sorát dr. Fekete Samu pénztári főorvos nyitotta meg gyönyörűen átgondolt beszédben és kifejtette azon irányelveket, melyen a pénz­tárnak haladnia kell, hogy a törvényben lefektetett humánus és embertn.ráti céljá­nak mindenben megfeleljen A beszédre Simon József elnök vá'aszolt és tartalmas beszédben hívta fel a pénztár igazgatósá­gának és felügyelő-bizottságának, valamint az orvosi és tsztviselői karának tagjait a további kitartó és fokozottabb munkára, — A tisztviselői kar nevében Gramma Sá­muel helyettes igazgató szólalt fel és talpra esett beszédben ígéretet tett úgy a maga, mint tisztviselőtársai nevében arra nézve, hogy legfőbb kötelességüket fog a képezni az azon való munkálkodás, hogy a pénztár szociális hivatásának, valamint az elébe tűzött célnak mindenben megfeleljen és z igényekéi, teljesen kielégítse, Braunstein F. renc igazgatósági tag szó; oki hévvel előadott beszédében az orvosi és dr. Südy Tibor pénztári ügyész a tisztviselői kart éltedé. Felszólaltak még Kocsis Lás ló iga gatósági tag és Csákányovsziy Károly tisztviselő (s a mintegy negyventajm tár sas g a legkellemesebben szórakozva, az éjfél utáni órákig maradt együtt. Debreceni ifjú hangverseny körútja 01 •.szőrszálban. Kardos Samu dr.-nak, a jeles debreceni krimimilLt nak a fia, Kar­dos István érdekes művészi karrier előtt áll. Nemrégiben végezte el Kardos István az Országos Zeneakadémián az összes ma­gasabb rendű tanszakokat a legfényesebb eredménynyel és kitűnő dirigensi képzett­ségéről és nagy tehetségéről maga Hubay Károly, a kiváló szaktekintély is a leg- hízelgőbben nyilatkozó t. Most Kardos Ist­ván Hubaynak egy másik teh tsóges nö­vendékével hangverseny körútra indult. Művészi hajlamuk, vállalkozó szellemük a klasszikus zene hazájába, Olaszországba vitte őket. Két hónapra tervezik körutju kát, melynek egyes állomásai: Turin, Pálma, Firenze, Génua, Nápoly, Pádua. Október 15-ón indultak az Olaszhon felé. Bizton remélhető, hogy a két ifjú míivósz- lólek külföldön még sok dicsőséget szerez a magyar névnek. Pompeji. Sok-sok milliót költött már a tudományos világ, hogy az <‘ kori világ­város mesébe illő romjait a Vezúv láva folyama alól kiszabadi sa. És minden egyes előkerülő romdarabot kincsként őriznek. Ez ókori, állítólag, csodálatos módon fejlő­dött város életmenetét, majd züllését és végül a Vezúv tűzhányó kitörése következ­tében! pusztulását rajzolta meg Bulwer gyö­nyörű szép világhírű regényében és e re­gény után egy öiökbecsü, a fővárosi la­pok híradása szerint mis-den eddig meg­jelenő nagyobbszabásu darabot messze fe­lülmúló, csodás müvet alkotott a Pasquali filmgyár. Budapesti bemutatója alkalmával j páratlan sikert aratott és nemcsak nálunk, I de az egész müveit világon, az emberek ! csodálkozásával találkozott. A vértetü kötelező irtása. Tankóczi Gyula főkapitány a következő hirdetményt bocsátotta ki a vértetü kötelező irtásáról: Miután a vértetü a város területén levő fákon ismét rohamosan terjed s ezen kár­tékony rovar leginkább az almafákat tá­madja meg. azok ágaira rakódik le, köny nyen felismerhető, mert testének felső színe fehér és ha szétnyomják piros foltot hagy maga után. Felhívom a város közönségét, hogy vértetü irtását azonnal foganatosítsák, mert ellenkező esetben a mulasztást elkö­vetők ellen a kihágási eljárást fogom meg­indítani és az irtást költségükre fogom el­végeztetni. A kártékony vértetü irtása a következőleg eszközlendő: A fákról a vér- tetüvol elborított vékony gályák levágandók s elégetendők, a vastagabb gályák és törzs­ről a vértetü erős surló kefével ledörzsö- lendí, mely után a törzs és megmaradt ágakon levő sebhelyek petróleumnak, szap­panos vizzel való keverékével, úgy nevezett petróleum emulzióval bedörzsölendő. Ezen petróleum emulzió akként készítendő, hogy egy liter vízbe felapriiandó 15 dekagramm közönséges mosószappan s akkor a viz fel- forralar dó. Ezután ehhez hozzá öntendő 2 liter kissé langyos petróleum. Az igy ösz- szeöntött petróleumot és fölforralt szappa nos vizet azon melegiben közönséges zur- bolóval (jukas fakanállal, habaróval) annyira jól és erősen összekavarandó, hogy az 8—10 perc alatt tejföl sűrűségűvé váljék. A fákon levő vértetves sebek bekenóséhez már most ezen petroleum emulzió haszná­landó akként, hogy annak egy egy részé hez 4—5 rósz tiszta kissé langyos viz ön- t ndő, az al jól összekeverendő. A bekenés kézi ecsettel (pemzlivel, pamaccsal) történ­jék úgy, hogy ez/el amennyi: e cs^k lehet egyszerre az egész seb beborítandó, hogy a vérteíü a sebből a földre ne hullhasson. Használható a petróleum emulzió helyett a fák vórtetves sebeinek takarításához bár­mely növényi olaj (repce és faolaj, terpen­tin olaj) haizsir, sőt még faggyú is, ha az annyira puha, hogy a rebre felkenhelő. Hogy ha a fák valamennyi vértetves sebei­nek) tisztítása kész, a meglis-titoU sebek fatapasszal, vagy erre a cél a kószitelt kát- lánnyal bevonandók. —1913. végrh. sz. árverési fyrcUtmén?. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel köz­hírré teszi, hogy az erdődi járásbíróságnak 1913. évi Sp. 120/2. sz. végzése következté­ben dr. Mets Gyula ügyvéd által képviselt dr Mets Gyula javára 470 kor. s jár. erejéig 1913. évű április hó 4-én foganatosított kielé­gítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 2249 K 60 f-re bocsült következő ingóságok u. m.: gépek, állatok, gazdasági eszközök stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek az erdődi kir. jbiró- ság 1913-ik évi V. 46/8. sz. végzése folytán 470 kor. tőkekövetelés, ennek 1913. évi január hó 27. napjától járó 5 százalék kama­tai, egyharmad százalék váltódij és eddig összesen 186 korona 30 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Náutün, adós lakásán leendő megtartására 1913. évi október hó 18-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ahoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hi­vatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-e. 107. és 108. §-ai értelmé­ben készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérő­nek becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságo­kat mások is le- és felülfoglaltattáa és azokra kiolégitési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Erdődön, 1913. október 7. Czech Aladár kir. bir. végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom