Szamos, 1913. szeptember (45. évfolyam, 201-224. szám)

1913-09-18 / 214. szám

SZAMOS 3 oldal. Rekord-íoIVajnő, Harmincnégyszer lopott egy iiópap alatt. — A Szamos tudósítójától — Szatmár, szept. 17. K Egy megrögzött tolvajnőt kísértek ma át az ügyészség fogházába, akit már két hét óta őriztek a csendőrök. Özv. Svegel ^Veide'né sző1. Juszti Anna 55 éves mezőpetiii i'letősógü csavar gónő állandó réme volt az udvaroknak. Mint koldusasszony járta be Szatmár házait s mindenütt, ahol szerét ejthette, lopott. Háztai ásbeli tárgyakat, ruhákat, ágyneműket lopott és azokat a Dehennéban lévő lakásán felhrlmozta. Több helyen őszre is vették hamar a tárgyak eltűnését, de senki som gondolt arra, hogy a tolvaj az az alázatos képű öregasszony, aki kére getni járt be. Nem is házilopáson érték tetten, ha­nem akkor, anvkor a Kossuth kerttel szem­ben lévő uj árveházi apácatemplomból egy ezüst gyertyatartót ellopott. A megindított nyomozás, ívelve ház­kutatás során találtak nála egy rakás lo­pott holmit, amiknek tulajdonosait azonban not. akarta megnevezni, vagy talán már nem is tudta a furfangos tolvajnő. A csendőrségnek kellett minden káro­sukat kinyomozni, melynek során megálla­pították, hogy a tolvaj öregasszony har­mincnégy helyen követett el lopást két hét alatt és a károsultak neveit a követ­kező íisztában állították össze: Török .Albert, Nagy Lajos honvédőr­nagy, Delman Izidor, özv. Muukhárt Gyu- lánó, Gulya Lászlóné, Szilágyi Lászlónő, Müller Lajos, özv. Gregus Józsefnó, Zic- hermann József, Junger József, Stern Áb­rahám, özv. Dimever Jekabné, Ningernyi Sándor. Lebovic3 Antal, Schwartz Herman, özv. Szabó Bá'intné, Kmettei Kálmán, Grünfeld Ábrthim, Szelek Béla, Szép Sá­muel, Ulmann Zsigmond, Eisner Herman, Simon Sámuel, Buday Endre, Gsajkos Gyula, Ellenbógea Samuel, özv. Tóth Já- nosnó, Mi'rkus Miksa, Voleníór Miksa, Árvái István, E'-dei Imre, Kertész Miksa és Linder Adolf. Egész kis statisztikát lehet összeállí­tani Svégelné lopásairól, amelyeket szinte hihetetlen ügyeséggeí követett el a már büntetett tolvajnő és csak az utolsónál ér­ték tetten — a templomban. (1.913 szeptember 18.) 214. szám. üz amerikai maggar ajándéka. HoVa lett a kőkereszt? A rengeteg bihari kivándorlóvá1 együtt tavaly télen Borostyán I'lós pategdi föld­műves is kiment Amerikába szerencsét próbíTni. A derék embernek az isten fel­vitte a dolgát. Egy pittsburgi gyárba került, ahol szépen keresett és egyremásra küldöz­gette haza a dollárokat. Borostyán Illés világőletében tem­plomjáró, jámbor ember volt s hogy az isteni gondviselés iránt a háláját nér iné* műképp lerója, januárban kétszáz koronát küldött Keresi Györgynek, a falujabeH pó­pának, akit ezivbezszóló szép levélben kért meg, hogy ezen a keserves verejtékkel szerzett amerikai pénzen á’littasson a tern plom elé egy kőkeresztet, a Megváltó fara­gott képével. Mu’t az idő s a minap levél jött Pittsburgból Farkas Miklós községi biró címére, Illés gazda irta a levelet: — Megkérem szívesen b^ó uramat, ne restellje a fáradtságot s irja meg ne­kem, hogy a tesztelendő ur milyen keresz­tet faragtatott a 40 dollárért, air:t ujesz- teodöre kr'dtem. Nagyon kiváncsi vagyok, hogy a templom előtt á’l-e a kereszt vagy bent az istenházában, mert bizony bolond fejjel elfelejtettem, megírtam e a papnak, hogy a keresztet a templom elé áVitsa. A biró nagyot nézett, mert bizony mostanában semmiféle kőkeresztet nem ál­lítottak u templom környékére. A biró be­kopogtatott a pópához, akinek megmutatta az amerikp’- levelet. A tisztelendő ur végig­olvasta a sorokat, azt~n kiesett a levél a kezéből. — Hát hol vf í a kőkeresst? — kér­dezte a b’"ó­A pap büiedezve vr bottá be, hogy a 200 koronát elköltötte s nem is gondolt arra, hog/ ez r uer’kai magyar számon kérje. — At úristent megkárosítottam, de nem rossz szándékkr' s az isten meg fog nekem bocsátani. A községi biró feljelentette sikkasz­tásért az Ur szolgáját. (J szatmári cUmis=moncUol^ nem viselnek suhogó selyem alsót, tulpiros arcukat nem takarja el 1203 négyszögöl területű kalap, pacsulitól nem illatos az utca, merre, merre, merre járnak, hamis ekszer sem csillog a íü lükben. Kicsi, rongyos, lezüllött és facér cselédleányok a szatmári demis- mondeok, viseltes, mésraszabott csip- kebluz és valamelyik nagyságától örökölt posztószoknya a ruhájuk. Ci­pőjük félre van taposva az örökös félrelépésektől és a korzó villanyiam pájának szemérmes lénye sandán süt rá kopott, fakószinü hajfürteikre, amit kócszinüről csak ideig-óráig sikerült bronzra festékeim. Általában úgy néznek ki bepa macsolt arcukkal, mint egy rosszul sikerült festmény, amely beüvegezet lenül, ráma nélkül lóg — nem a falon, hanem a korzón. Már maga a megjelenése a tisz teleire kevésbbé méltó hölgyeknek egy befejezett szemérem elleni kihá gas, amelyet az esti korzón a tizen három éves bakíisig mindenki észre­vesz, csak éppen — csodálatosképpen — a rendőrség és csendőrség nem. A legnagyobb mértékben tudaté ban vagyok a zsénnek, amelylyel ehhez a szerencsétlen témához nyúlok. És — mondhatom — hogy még téma hiány idején is csak a legnagyobb felháborodás visz rá, hogy nem ös mertetés, hanem erkölcstelenség szem­pontjából — felhívjam a rendőrség figyelmét az esti korzó szemétjére. Alig gyűl ki a lámpa a Deák- téren, a Pannónia előtti korzót, tehát a város legfrekventáltabb részét el özönli a perditák serege és a cég cí­mét, célját és üzleti körét a legkiri vóbban elárulva, valósággal nekimen nek a férfiembereknek, sőt — nem hinném, ba nem magam láttam volna, a minap egy feleségestül menő űrre1 kacérkodtak olyanformán, bogy nyíl­tan és őszintén megráncigálták a ka bátját. Senkisem akar ma ebben a kér désben nagyképüsködni, prudéria sincs benne, ha az ember nem tartja helyén­valónak, bogy éppen a családok séta helyén űzzék szomorú mesterségüket, de, ba már az asszonyok, serdülő la nyok rá vannak kényszerítve, hogy bat méter aszfalton belül együtt sé táljának velük, hogy piruljanak, meg- botránkozzanak a viselkedésük miatt, le lehet számolni azzal is, hogy új­ságban, nyomtatásban olvassák a til­takozást a kisasszonyok grasszálása ellen. Tudni kell, bogy ma már minden város számolt ezzel a kénytelenül eltűrt osztálylyal és szabályrendelettel szorította korlátok közé az érvénye­sülésüket, — csak Szatmár nem gon­dolt még rájuk, nyilván szemérem- érzetből. Pedig kellene rájuk gondolni, velük törődni. El kell, hasztalan min­den prudéria, el kell ösmerni a lét jogos Itságukat és akkor megvan a mód arra is, hogy ezt a létjogosult­ságot kellő módon szabályozzák. A kereskedőnek, ka mindjárt szentképek .el, v agy imaszijakkal ke­reskedik is, meg van tiltva a kirívó reklám használata. Egyes üzletágak, — mint a város legszebb helyén alkalmatlanok, le vannak tiltva a piacról. Azzal, hogy ezekkel a szeren csétlenekkel egyáltalában nem törőd nek, amíg ,valamilyen formában nem ösmerik el, bogy joguk van lenni és olyannak lenni, amilyenek, addig nincsen meg a lehetősége annak sem, bogy megrendszabályózzák őket.] Már pedig az utca erkölcse ér dekében ezekre a rendszabályokra feltétlenül szükség van. Tiltsák le őket a korzóról, a tisztességes nők közül, de minden­esetre sok pirulástól mentené meg a rendőrség a korzó nőit, sok zsenánt helyzetből a férfiakat, ba esténkint egy- egy detektívet sétáltatna ska rabäus razziára a korzón. (’) Áthelyezés. A közoktatásügyi minisz­ter Andreánszky 01>a máramarosszigeti és ö,7. Mlrtonffy Józsefné mezőtúri állami felsőbb leányiskolái internátusi igazgató­nőket kölcsönösön áthelyezte. Elhunyt rendőrtisztviselő. Részvét­tel értesülünk, hogy Nagy József rendőr­tisztviselő 28 éves korában hirtelen elhunyt. Az elhunyt igen szorgalmas tisztviselője volt a rendőrségnek s hirtelen halála nem­csak kar ársai, hanem a város közönsége körében is mély részvétet keltett. A fiatalon elhunyt rendőríiszíviselő temetése ma dél­után 4 órakor lesz. A kereskedelmi iskola gyorsíró köre. A szatraárnómetii felső kereskedelmi iskola gyorsíró köre folyé hó 16-án alakult mega következő tisztviselőkkel: Titkár: Rosenfeld Ferenc felső o. t., főjegyző Klein Sámuel felső o. t., aljegyző Szabados Jenő alsó o t., pénztáros Netter Eadre felső o. t., könyvtáros Dorrmus Jenő köz. o. t. A választmány tagja a felső osztályból Kerék János, a köz. osztályból Taub Ábrahám ős az alsó osztályból Stark Adolf. Merénylő részeg ember. Tegnap este Horváfh Ferenc városi adóbecsüst a Mátyáskirály utcán megtámadta részeg fő­vel Biró Kóroly napszámos és egy nehéz karóval kezét-lábát eltörte. A súlyosan sé­rült öreg embert lakásán ápolják s me­rénylője ellen megindult az eljárás. A nyitvahagyott pinceajtó. Vállaj- ról jelentik nekünk, hogy Érni Ádám vál- laji lakos 7 éves Erzsébet nevű leánya házuk udvarán egy nyitva felejtett pince­ajtón a pincébe zuhant és agyrázkódást szenvedve nyomban meghalt. Nagy részvét mellett temették el. Gindl cukrászata Deák tér 5. Teasütemónyek, sajátkószitinónyü bonbonok nagyválasztékban. Tejszín különlegességek naponta frissen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom