Szamos, 1913. szeptember (45. évfolyam, 201-224. szám)

1913-09-12 / 209. szám

4. oidaí. s i a y o (1313. szeptember 12 269 .-earn. nan A tagadásban lévő betörő ugyanis azt mondotta, hogy utóbbi időben Szolnokén tartózkodott és csak a hét elején ment át Nagyváradra, ahol értesült a társait ért bal­esetről és mert — úgymond — nem akarta, hogy őt is „belekeverjék.“ ebbe a kényes ügybe, azonnal el is jött Nagyváradiéi és itt Szatmáron akart megtelepedni. A szolnoki rendőrségtől ma érkezett meg a távirati válasz, mely igy hangzik: Klnszler hétfőn hajnalban utazott Mihalik Annával. Kétségtelen tehát, hogy Szolnokról előbb Nagyváradra utazott s azután — mi­kor ott már megneszelte a veszedelmet, városunk (elé vette útját. Valószinüleg holnap eslo elszól itják a vcszedelm's embert Nagyváradra. Csillámod a porban. A világ uj csudája a kinetophon lesz bizonyára. Tanuljuk meg jól ezt az uj nevet: ki—ne— to—pbon. Edison-találmány. Az Edison ta lálmányok pedig már eo ipso a világ csudái. Az uj mozgófénykép beszélni tud. Ezelőtt csupán mozogni tudtak a fényes vászon alakjai, mostantól kezdve beszélni is képesek. A csuda, a technika ezen leg­újabb produkciója mérhetetlen kincse a tudománynak, de — nem praktikus. A mozgó, szembeállítva az uj kinetophonnal, százszorta többet ér. A mostani mozgófénykép értéke éppen abban áll, hogy nem beszél. A hangtalanul játszó színészek lelkivilágát külön külön átélhettük mindannyian nézők. Nem befolyásolt senki és nem irta elő a tépelődésünk és belső tusakodásunk útját semmi. A mozi az és olyan volt, ami­lyennek a néző látta. És részemről azért becsülöm a színháznál is többre, mert bizonyos határok leszámításával, a .vászon mögötti életet én élem, for­málom,rgyurom a magam élete vilá gához. És egyszerre csak elénk toppan egy uj csuda, a technika újabb békólya, amely ismét elrabol az em­bertől egy cseppnyi szabadságot a saját abszorbeáló hatalmának dicső­ségére. * Bolhás hegynek bivják-e azt az egyik arasznyi dom­bot a Szatmárhegyen, avagy Erzsébet begynek ? Ezt a fontos, életbevágó kérdést méltatta hosszas vitára nemes Szatmár város minapi népes (húsz tagból álló) közgyűlése. És mivel az életünk legújabb „ lenni, vagy nem lenni* kérdését a legjelesebb szónokok meggyőző dikciói sem tudták eldön teni, fárasztó szavazásba fogtak bátor városatyáink. És a Bolhás maradt Bolhás!! Uram egy istenem, hát kinek fájt ez vájjon ? kinek nem smakkolt a Bolháshegyi vinkó a neve miatt, avagy ki restéit szőlőt vásárolni ezen a megbélyegzett dombon ugyancsak a neve miatt. Talán nem sikerült köl csont kapni a bolháshegyi szőlejére valamelyik gazdának, mert a finnyás kölcsöntadó intézet holmi tendenciát látóit a név mögött. Talán ... De mineic a vtalánu. Mondjuk meg őszintén, hogy azt hitték a jám bórák, hogy mióta a budapesti ó-utcából gróf Zichy Jenő-utca lett, nincsenek benne perditák, mióta a szatmári Dehennából József kir. herceg utca lett, nincsenek benne cigányok, eo ipso, mihelyt Erzsébet-begy lesz a szatmárhegyi Bolhás-hegyből, menten — oda költöznek az Erzsébet névre hallgató valamennyi leányzók. * A boldvai botrány nagy zűrzavarába belekondult a lélek harang. A nagy lármát, az eszeveszett felfordulást siri csend követi. Dr. Lengyel Ignácnak, a bold vai rémregény egyik főszereplőjének az emberharc és az élethajsza folyto nos izgalmai eszét vették. Finita la comedia ! Kevésben van igaza Porzsolt Kálmánnak, de azt a megállapítását, hogy „Gyűlölő-ország* vagyunk, alá írhatjuk mindannyian. A gyógyszerész neki megy az orvosnak, az orvos visszavág a gyógyszerészre. A tusa ádáz. Az egyik fél, ki tudja, vájjon a hibás fél, halva marad a csatatéren. Az emberölés büntetendő cselek­mény. Embert csupán a hóhér ölhet meg a kir. ügyész rendeletére. A boldvai gyógyszerész, a vál laji gépésznó büntetendő cselekményt követnek el, mikor elteszik láb alól, azt, akire a bóhérbárd igazságot osztó csapása mérhet csupán ítéletet. Megborzong az ember, ha arra az áldatlan harcra gondol, amelyet nap nap után folytat az organikus társadalom a megélhetés szent névé ben. A vad törzsek kegyetlen ítéle­teiben több humanitás, több ráció volt, mint a modern társadalom sújtó egye­seiben.. A boldvai orvos elvérzett. Meg siratjuk és elfeledjük, pedig talpra kellene ugranunk és kollektiv fellé péssel agyon csapni mindazokat, akik az állam büntetendő hatalmát, aljasul megelőzve, önkényesen maguk gya korolják. (D’or.) Kir&hrtrendezó-tanfolyum Szat­máron. A Kereskedő Ifjak Körének elnök­sége elhatározta, hogy tagjainak tovább­képzése céljából kirakatrendező-tanfolyamot létesít. A tanfolyam létesítésének részlet- kérdéseit a választmány legközelíbbi ülésén fogja megvitatni. A tanfolyam vezetőjéül sikerült a kör elnökségének Papp Aurélt, a kitűnő festőművészt megnyerni. A tanfolyam iránt a kör tagjai között már általános az érdeklődés. Üres állások. A siketnémák debre­ceni intézetében betöltésre vár a felügyelői és ápolónői állá.*. A. felügyelő a fiunöven- dákok mel’ett teljesít éjjel nappal felügye lői szolgalatokat s ezért 40 korona havi fizetést és teljes ellátást kap. Az ápolónő a beteg növendékeket ápolja ás a fiunöven- dékek alsó és felsőruháit Igondozza, javít­gatja, méh éri havonkiot 80 korona fizetést és teljes ellátást kap. Az igazgatónál sze­mélyesen csak olyanok jelentkezzenek, a kik szolid lelküek és türelmesek. Előnyben részesülnek, akik valamelyes iskolai végzett séggfcl rendelkeznek. Mindkét állást 3 nap múlva el kel! foghlui. Emelik a teheráruk tarifáját. A Má». azon * címen, hogy ez üzemköltségek emelkedését behozza, elhatározta, hogy a fehéráruknál az úgynevezett mellékilletéke­ket felemeli. Az uj rend november 1-én lép életbe s magasabb lesz a be- és kira- | kási és az átrakási illeték, meg a mórleg- ‘ illeték. A háztulajdonosok szives figyelmébe A szetmárnómetii közhasználatú városi táv­beszélőhálózat fejlesztési munkálatai meg­kezdetvén, szives tudomására hozom az ér­dekelt tisztelt háztulajdonos uraknak, hogy a jelzett munkálatoknál alkalmazott mun­kásokat hivatalos igazolvánnyal láttam el. Nehogy magukat távirdamunkáso^nak vagy szerelőknek nevező illetéktelen ej Tének te­lefonmunkálatok címén a házak i, illetve azok padlására juthassanak, fel .érem az érdekelteket, hogy telefonmunkák végzésére jelentkező munkátokat saját érdekükben igazoltassák, akik aláírásommal és hivatalos bélyegzőmmel ellátott igazolványukat fel­szólításra előmutatni tartoznak. Szatmár­németi, 1913 szeptember hó 9 Babies Sándor, m. kir. távirdaépitési osztályvezető. Felhívás* A status quo jellegű izr. tanulók vallásoktatása f. hó 9 én megkez­dődött, felhivatnak a t. szülők, hogy a hit- tani órákat gyermeki kkel — saját jól fel­fogott érdekükben — pontosan tartassák be. Az iskolaszéki bizottság. Bank és Tőzsde. Az ősz folyamán egy nagyszabású közgazdasági szakmunka jelenik meg ezzel a címmel a könyvpiacon. A írunka irói: Martos Sándor és Berkovits Jenő közgazdasági írók, fővárosi banktiszt­viselők, akik Bizony László hírlapíró kolle­gánk szerkesztése mellett a bonyolult bank-, hite! és tőzsdeélet minden ismeretével, egy praktikus, hiánytpótló, hatalmas kézi­könyvet adnak a „Bank ős Tőzsdéivel, mindazok kezébe, akiknek bankhoz, tőzsdé­hez közük van, általában a nagyközönség­nek, amely ezideig gyakran érezhette egy ilyen nagy gyakorlati munka hiányát. A munka iránt már is nagy érdeklődés nyil­vánul meg, annál is inkább, mert a „Bank és Tőzsde“ ismertetni fogja Magyarország egyes fontosabb kereskedelmi gócpontját is, igy Szatmár kereskedelmi és hiteléletére is kiterjed. A mti ára fűzve 10, kötve 12 kor. lesz. Előzetesen a Szamos szerkesztőségé* ben is megrendelhető. A gulyás merénylete. Vállajró! je­lentik nekünk, hngy ott Freind Antal köz­ségi gulyás tegnap éjjel 11 órakor beron­tott Lini János gazdálkodó lakására és őt ott egy kapával összevagdosta. A merénylő gulyás a csendőröknek azt mondott», hogy őt Seibly István községi biró fia bérelte föl a merényletre. A súlyosan sérült Lini Jánost bevitték a nagykárolyi közkórházba. Letört karriér. A filmirodalom leg- csodásabb remekét hozatta meg most az Uránia. A letört karriér a Nordisk films. Comp, legújabb világhírű filmszenzációjáról a fővárosi lapok annak idején részletes és kimeritő méltatást közöltek, előadásáról meleghangú kritikákat Írtak s a közönség­nek feledhetetlen estét szereztek vele. A fő­szerepben Clara Wieth és Psylander játsza­nak. A nagyhatású darabot pénteken és szombaton este adják elő az Urániában, melyre már jegyek elővételben kaphatók az Uránia szomszédságában levő papirüzletben. A koporsó rablói. A rablóknak egy egészen excentrikus fajtája működik mos tsnában Kemecsén. Mikor leszáll az est homálya, lassan, lopva-bujva besurrannak a temetőbe s az emberi bűnök legborzal- raasabbikját, a sirrtíblást követik ef. Ásóval, kapával felbontják a sírokat, felfeszitik a koporsókat és meglopják a védekezni nem tudó halottakat. Néhány nap előtt feszítették fel az ismeretlen rablók Vitéz Mihály volt református lelkész koporsóját és elvitték annak ékszereit. Ezenkívül még négy ha­lottat raboltak ki a gonosztevők. A csend- őrség nagy apparátussal látóit neki a nyo­mozáshoz ős valószínű, hogy a' tettesek hamarosan kézre kerülnek és elnyerik méltó büntetésüket. Legjobb ekék jótállás mellett raktáron kaphatók Poszvók gazd. szakiro­dája gépraktárában Attila-u. 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom