Szamos, 1913. szeptember (45. évfolyam, 201-224. szám)
1913-09-23 / 218. szám
4 . a. oiaas. OÚAHIUO IAíjio szeptemuer zo.j axo. «tarn. tense, Bustals, a vérbaj (syphilis) ellen egy általa feltalált gyógyszerről tartott előadást. Az uj szer, melyet Bustala Merludannak nevezett el, abban külömbözik az eddigi \ gyógyszerektől, hogy az nem kenőszer, ■bap.emJ|,abletta alakban veendő be. A Mor- *gany és fehórnye összetétele ós le idegen elem, amely a testre káros ftatásu leone, nincs benne. Gyors hatású és az eddigi gyógyszereket mindenben felülmúlja. nanem jai luft an Epe serntutóeíe Az utolsó éjjeli zene. Öngyilkosság az apa szemeláttára. Sepsiszentgyörgy, szept. 22. A háromszékmegyei Bárót községet tragikus végű szerelmi história taraja izgalomban. Nagy Ernő tanárjelölt szerelmes volt egy ottani földbirtokos család egyetlen leányába. A leány szülei nem jó szemmel nézték a korai szerelmet ós leánynak megtiltották, hogy a fiatalember udvarlását továbbra is fogadja. Nagy Ernőt mélyen lesújtotta a szülők kegyetlen rendelkezése. Tegnap este bánatában nagy mulatóst rendezett. Hajnal felé éjjeli zenét adott szerelmese ablaka alatt, majd tovább folytatta a mulatozást. Egész hétfő reggelig tartott a züllés s vig zeneszó mellett kísértette magát szülei lakására. Itt édes apja nyakába borult, azt megölelte, megcsókolta és revolvert rántva, homlokára irányította. A szerencsétlen apa a következő pillanatban a revolver után kapott, melynek golyója tenyerét fúrta keresztül. A halálra száut fiú másodszor szivére nyomta a revolvert ós agyonlőtte magút. A lövés jól talált. A fiatal embert nyomban megölte. Braumberger József cs. és kir. nyug. őrnagy Braumberger József cs. ó* kir. nyug. őrnagy 1833. évben. Segesváron született. Egész életét a katonai hivatásnak saentelte. Szolgálatra, Erdélyt elhagyván, 1852-ben Munkácsra vonult be s itt pár év múlva számvivő őrmester lett. Szatmárra, ez 5 ik cs. és kir. gyalogezredhez i860, évben jött át s a jelzett minőségben itt öt évig szolgált. Az olasz-háborúban az 5-ik gyalogezreddel 1866-ban teljesen részt vett s a cus- tozzai nagy ütközetben vele és pár vitéz társával történt az a fényes katonai szerencse, hogy a nemes ezrednek veszélyben forgott zászlóját megvédelmezíék ós diadalmasan megmentették. Katonai vitézségének fényes elismerése és jutalmául ez után a hős Braumberger Józsefet hadnaggyá azonnal kinevezték. Ezután mint főhadnagy, kapitány és őrnagy szolgálta hazáját. Első ízben kötött házassságából Braum bergernek négy gyermeke, 3 leány 1 fiú származott, kik közöl ma már csak egy él, első felesége 1875 ben szintén meghalt. Másodszor. 19 óv után, (Braumberger 1893-ban Szatmáron nősült meg, mikor Kuitsár Emma urhölgyat vette feleségül, ki ma már fájdalmas szívvel siratja hűséges jó férjét, ki 81 éves korában, hosszas szén. védés után, második házasságának 20 ik évében szeptember 22 én halt meg. Braumberger Szatmáron szolgait 1882 ig; innen atbelvezték őt Komáromba, ahol őrnaggyá 1892 ben kinevezték a e ranggal, éveire való tekintettel, csakhamar nyugalomba vonult. Ezután vissza telepedett Szatmárra. A katonai és társadalmi téren hosszú életének összes éveiben az elhunyt vitéz őrnagyot mindenfelé szerették, tisztelték és becsülték e feledhetleu emlékezetét nemes étete után mindönki őszinte elismeréssel őrzi meg! Temetése a Csokonay utca 17. számú gyászházból szeptember 24-éa, délután 4 órakor történik. Az avasi üzletek veszedelme. Tálasx a „Szatmárvármegyé“-nek. Tekintetes Szerkesztő Ur 1 A „Szatmárvármegyé“ aug. 31-iki, 35. számában „Az avasi üzletek veszedelme“ cimü cikkre, mint az Avas egyik lakója és közigazgatásának is részese, talán éppen „vadászó jegyzö“-jónek, legyen szabad röviden válaszolnom és az igazság kedvéért móltóztassók soraimnak becses lapjában helyett adni, mert a „Szatmárvármegyé* ezen cikkem közlését személyes éle miatt megtagadta. Lassa az olvasóközönség a másik oldaláról is az érmét I Nekünk, az Avas rettegett közigazgatási tisztvkeiőinek nincs szerencsénk is merni a cikkíró Erdős Emilt. Nem tudjuk, hogy kicsoda. H* ismerne bennünket, bizonyosan másképp irt volna. Mert bizony, ha ide fáradna ós a mi Irodáinkban is érdeklődne a közállapotok, közerkölcsök iránt, belátná, hogy félrevezették, akik őt az Avas közállapotairól iníormáliák. Mert a cikk azt bi zonyitjü, hogy az Avast nem ismeri. Az Avas akár az erkölcsi érzéket, akár a közigazgatást, akár milyen más irányt tekiaisünk is, egy cseppet sem jobb, sem nem rcsssabb Szatmár vármegye, vagy akár egész Magyarország bármely részénél, még a negyvennyolcas kerületeknél sem. Az ip ri és kereskedelmi vállalkozást itt is éppen annyira igyekeznek kizsarolni, mint másutt. Itt is éppen úgy vannak ultra élelmes vállalkozó szellemű üzletemberek, mint másutt. Hogy ez nem valótlanság, azt legjobban bizonyítja az, hogy hatalmas iparvállalatok alakultuk a múlt évben a rossz pénzügyi viszonyok közt is. Az igaz, de ez az én tudomásom szériát is úgy van, hogy mindenki szeretné a vagyonát mentöl jobban értékesíteni Ha azután olyan ember, aki abhoz nem ért, 150 K helyett 460 K-ért vesz ogy hold büskfaerdőt a vasúitól 10—15 kmre ós az üzletbe belepusztul, annak nem az eUdó az oka, hanem a vevő vigyázatlansága De azt mondja a példabeszéd, hogy „sutor, ne ulta crepidam“. Aki nem ért a fához, ne fogjon füüzietbe. Én egyébként csak két óve vagyok az Avasban. A kérdésnek ezt az old lat alaposabba nem ismerem. De a kereskedelmi vállalkozások tönkreménósének okát nem a „hazabelíea* túlkapásaiban látom. A bevándorló tőkések azt hiszik, hogy itt a bükkfa tövében arany terem s fáradtság DÓikül minden korona mindennap tizet kamatozik. Ez az oka egyesek pusztulásának I A hirtelen való meggazdagodás vágya diktálta vi gyázatlacBág és könnyelmű vállalkozás. Az Avas csak par éve nyert összeköttetést a világgal a bikszádi vasút kiépítésével. A vállalkozás nem tanulta még ki a iermelós specialis viszonyait. Kellő elővi- gyazat és számítás nélkül köt üzletet. Ez az oka, hogy egyesek itt hagyják a fogukat és nem az erkölcs, meg a közigazgatás. Ámbár őszintén megvallva, nem tudom, hogy ki szenvedett olyan nagy kárt. Valamirevaló vállalkozás még tudtommal, mindig tisztességes polgári haszonnal járt. Amit én jobban ismerek, az a köz- igazgatás, amelynek magam is egyik szerény tagja vagyok. Az Avas legnagyobb körjegyzőségében, ahol Lébi Náthán és "Wejsz Májer (s nem Márton) „a rettegett bíró“ uralkodik, Avasfelrőfaluban vagyok körjegyző. A cikkírónak erre vonatkozólag tett kijelentéseire kénytelen vagyok erős és bármennyire sajnálom, személyét is érintő kifejezéseket használni. Az Av-s közigazgatása van elyan, mint Magyarországon legalább is 300 járásé. És a cikkíró, vagy ismerve ezt a helyzetet, valami vigyáaatlaDsága folytán szenvedett kára miatt elkeseredve tudva valótlant állít, — magyarosan mondva, hazudik. Vagy pedig egy ilyen elkeseredett egyén elfogult információja után indult anélkül, hogy meggyőződött volna az információ alaposságáról és pelleDgero igyekezett állítani az Avas közigazgatását és adminisztrációját. Mert éppen velem történt meg, hogy egyik szatmári ügyvéd táviratilag jelentett fel a fő- szolgab rói hivatalhoz, hogy az ón „bÜDÖs közremüködósem“-mel meg-íartott sdóárve- résen eladott müfát, noha udom, hogy az árverést a ptnzügyigazgatóság az Árverési vevővel való összejátszásom miatt megsemmi síteite, — mégis szállítani engedem az árverési vevőnek. Pedig ennek az ügyvédnek a jelöltje a távirati feljelelentés előtt pár nappal épp ez ügyben járt nálam s én megmutattam nőki a pónzügyigazgatósági végzést, amely a feljelentés folytán bevizsgált árverést jóváhagyta. És az egészben az volt a legjobb, hogy az árverést nem is én tartottam meg, hanem a segádjegyzö. Persze, hogy a panasz folytán kiszállt azolgabiró az ügyvéd ur kívánsága dacára sem függesztett fel és nem állított csendőrt a fákhoz, hogy azokat a vevő el ne szállíthassa. És még száz ilyen virágot köthetek a cikkírónak bokrétába. hz avasi közigazgatás az eifogulatkn szemlélő előtt nem olyan Justizmord, mint, amilyennak a cikkíró állítja. Bizony igazságot kap itt, bkinek igaza van. És igen is gyorsan. Épp az említett panasz esetében a ma érkezett feljelentésre holnap tartotta meg a vizsgálatot a «zolgabiró. Ez már csak nem nagy késés ! Jöjjön ki a cikkíró ur a vezetésemre bizott községekbe s keressen egy embert olt, akinek dolgos és igazságos ügyeben nem jártam el úgy, amint azt hivatali kötelességem előírja. Hogy 12000 koronás birtokról egyik-má'-ik „bevándorolt egjén“- nek nem adok 36000 koronás értekbizo- nvitvánt, azt ón nem nevezem jogfosztásnak, vagy zsarnokoskodasnak. Talán az sem zsarnokság, hogy egy milliós vagyonú cégen munkásainak 1U—30 koronányi munkabér követelését behajtom. Az sem a „szemérmetlen jegyző“ hibája, hogy ilyen cég eltűri, hogy 3—400 korona községi pótadó tartozásáért 8—10000 korona értékű szálú tásra kész áruja árversztessók el. Stb., stb , stb. . . Ez talán mind éppen azért van, hogy <íz igazság érvényesüljön, a jog ós törvény uralkodjék. A jogelmélet szerint éppen ezt nevezik jogállamhoz illő állapotnak. És meg egyet! Nem tudom hogy a „szemérmetlen jegyző“ kifejezés rám vonat kozik-e, vagy sem. De, mert ez a kifejezés Lébi Náthán ós Wtisz Márton neve után következik, akik Avasfelsőfaiuban laknhk, a viszonyokkal ismeretlenek könnyen az avas- felsófalui jegyzőre gondolha nak. Azért arra kérem a cikkíró urat, ha leátn értette a „szemérmetlen“ jelzőt, álljon elő konkrét bizonyítókéival, vagy vádjaival. De álljon elő akkor is, ha nem speeialiter rám gonMinden ruha uj lesz tisztítás és festés által Hájtájer Pál ruhafestő és gőzmosó Q^^4-ry*|Ar = gyárában OZdlí Ildi
