Szamos, 1913. augusztus (45. évfolyam, 176-200. szám)

1913-08-31 / 200. szám

S Z A ftf § S Clfis. ti 200 «bém*. falvaibái szállította a kivándorlódat, azt vallotta, bogy fajonként 60 koro­nát fizettek neki a pasasok, amiért átcsempészte őket a határon. Ez a veleje a dolognak. Ez a 60 korona. Tudni kell, bogy micsoda óriási, hatalmas összeg egy nyomorult ugocsai oláhnak 60 korona. Talán éppen azért vándorol ki, mert 60 ko róna fejében elárverezték a kis föld­jét, a kis motyóját. Könnyen megtör­ténhetik Ugocsában és meg is tör ténik. Ezért tartom én legfontosabbnak, legjellemzőbbnek az egész dologban ezt a 60 koronát, amit útiköltségen és más egyeben kívül csak azért fizetnek az ugocsai oláhok, hogy kereaztül- juttassák őket a határon. Tessék elképzelni — és aki iró, ezt írja meg egy vezércikkben — hogy micsoda nyomorúság lehet az, amely elől ilyen drágán menekül a kivándorló! APROPOS, KIVÁNDORLÁS! Apró, kis kínai kölykök lézengenek az utcán meg a kávéházban asztaltól- asztalhoz. Kőből, vagy agyagból ki­faragott lehetetlen kis figurákat kinál- gatnak és a vevőkörrel hiányos né­metiéggel hebegve bonyolítják le az üzleteket. Elnézem Kina messze föld­jének kirándulóit — mert ezek még­sem nevezhetők kivándorlóknak — és még el is csodálkozom rajtuk, ami kor az egyik mulató-társaság teli bo­ros poharát ridegen visszautasítják. Elnézem és elgondolkozom rajta, hogy ha hasonló korú magyar sihedereket indítanának útnak, meddig vinné őket a magyar élhetetlenség. Nem taksálom többre az ütjük végállomását — az első korcsmánál. A „BETS ŰLLETES K Ö TÉL VERŐ CÉH“ régiségeiről jelenik meg egy érdekes cikksorozat a Heti Szemlében Bagossy' Bertalan tanár ur tollából. Az érdekes korrajz idézi a céhnek egy 1812-beli határozatát, amely igy szól : „Nagy Péter mester káromlásrui vámoltatván és ellene meg is bizo nyittatván, ezen hibájáért büntet■ tetett egy forint jó pénzre.“ Végigmegyek Szatmár utcáin ét kapkodom a fejem Nagy Péter mestei káromkodó utódainak durva kiszólá­sai elöl. Szegény Nagy Péter kötélverő­mester megfordulni, a sírjában, he hallaná, hogy hány „forint jó pénz‘ megy veszendőbe a jelen modern kor­ban ezeknek a büntetéseknek az el­mulasztásával. Es alaposan le is nézne bennün­ket néhai Nagy Péter mester. Meri káromkodás dolgában nagyobbat haladt ugyan 1812. óta a világ, mint a kötél- verés mesterségében, de viszont meny­nyivel hátrább vagyunk 1812-nél az utcai rend és erkölcs fenntartása dol­gában. Pedig igazán nem ártana, ha néhanapján ráhúznák a srófot az utca durvahangu pacsirtáira. Ha másén nem, hát azért, hogy legyen nekik miért káromkodni. UTCAINK, TEREINK — irjt Bodnár Gáspár mester — lehetnének HÍREK (3 Hétről. A BANKIGAZGATÓK AJ mosta az elmúlt héten két cikk is. Minde­ké ttő azt vetette szemükre, hogy könnyelműen hiteleztek, nyakra-főre adták a kölcsönöket és most azokat a nyakakat és főket, amelyekre hitelez­tek, egyre-máara tördelik kifelé. Sze­mükre volt vetve a két cikkben, hogy a kinntlev őségek visszaprésel ősénél egyáltalában nem veszik figyelembe, hogy a kihitelezett pénzekből az ő lelkűkre is be van táblázva egy te­kintélyes rész. Az csak természetes, hogy a bankigazgatók egyáltalában nem haj­landók kivenni részüket a bűn ilyetén megbánásából és arra a rideg állás­pontra helyezkednek, hogy aki köl csont vett és elköltötte a kölcsönvett pénzt, az fizessen. Erre az okoskodásra — ha ugyan lehet okoskodásnak nevezni — lehe­tetlen el nem mondani az egyszeri leány esetét, aki azért panaszolta be a legényt, hogy őt erőszakkal meg­csókolta. Notabene : a panaszos nő sugár, feltűnően magas termetű volt, a le­gény aránytalanul alacsony. — Állottam a kapuban és jött a legény, panaszolta a leány a bíró előtt, jött a legény és megcsókolt. —• A kapuban ? kérdi a bíró. — A kapuban ? — Állva ? — Állva. — Erőszakkal ? — Erőszakkal. — Édes lányom, mondja a bíró, egy kicsit hihetetlenül hangzik a do­log. Ez az igen alacsony termetű em­ber a kapuban, állva, erőszakkal ho­gyan csókolhatott meg egy ilyen ma­gas termetű hölgyet ? Szemérmesen, pirulva felel a ha jadon : — Úgy történt kérem, hogy ón is lehajoltam egy kicsit. Hát igy van. Annak idején a bankigazgatok is „lehajoltak egy kicsit A KIVÁNDORLÁS. Az ördög akar vezércikket, vagy tanulmányt írni a kivándorlásról, vagy annak okairól. A tapasztalat különben azt bizonyítja, hogy a kivándorlás okai na k hírlapi feszegetése arra való, hogy az emberek előtt rámutasson: nézzed cimbora, mennyi okod van arra, hogy itt hagyd ezt a főidet. Ha eddig nem tudtad volna, itt vannak az okok felsorolva ebben a riasztó cikk ben, egyik hatásosabban indít rá, mint a másik, hogy szedd a batyut és ván dorolj kifelé. Es a magyarok mennek. Viszik őket kifelé a kivándorlási ügynökök. A Szamos múlt heti napihireinek sta tisztikája szerint hat nap alatt hat ilyen ügynök került be csendőrkézen a szatmári törvényszék fogházába. Az egyik, aki Ugocsa sötét, is tentől és embertől elhagyatott, kietlen A stüptnéma szaíir. Jelentkezzenek a taijuk! — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, aug. 30. Vakmerő merénylet foglalkoztatja most a csendőrséget, melyet egy siketnéma susz­ter követett el fényes nappal áegy 12 éves kisleány ellen. I. Juliska 12 éves kisleány a múlt hé­ten, szombaton reggel 8 óra tájban egy korsó vizet hozott az Árpád utcai közkutról. Útja as Atilla utcán lévő Braun-féle cipó- üzlet előtt vitt el, amelynek ajtajáD, mikor ő gyanútlanul haladt ott el, hirtelen kiug­rott Braun, egy közismert siketnéma susz­ter s a kisleány derekát Atkapva, behurcolta üzletébe a ott — mikor a leány védekezni kezdett — egy sussterkalapácscsal a kezére ütött, majd erkölcstelen merényletet köve­tett el ellene s azután kilökte az üzletből. A kisleány sirva futott haza e az ut­cán járó-kelők közül többen utána ia for­dultak, de nem tulajdonítottak sírásának semmi különösebb fontosságot. I. Julißka otthon nem merte elmon­dani, bogy mi történt vele, de miután fáj­dalomról panaszkodott, faggatni kezdték, mire mindent elmondott. Eközben azonban néhány nap el telt már a merénylet óta, de azért dr. Heller Gyula orvos bizonyít­ványa szerint világosan megállapítható, hogy a kis fejletlen leány elien merényié tét követtek el s a sérülése 8 napon túl gyógyuló. A kisleány szülei ezeket jelentették a rendőrségen, a bol Grünfeld detektív vette kezébe az ügyet és & nyomozás során meg­állapította, hogy a tagadásban lévő siket- néma merénylő a szülőknek 400 korona egyeszségi dijat felkínált, amit azonban ezek visszautasítottak. Tegnap szembesítették dr. Csomay tb. rendőrfőkapitány előtt a merénylőt és a kisleányt és a szembesítés eredménye az lett, hogy Braunt őrizetbe vették a most már a csendőraóg vezeti tovább a nyomo­zást, melynek során bites süketnéma tol­mács utján hallgatják ki a merénylőt és megvizsgáltatják törvényszéki orvosokkal, hogy megállapítsák, mennyiben beszámít ható a degenerált ember Ugyancsak a to­vábbi nyomozás érdeke kívánja, hogy azok az emberek jelentkezzenek, akik 23-án reggel az Atilla-utcán látták, amikor a kisleány eirva futott végig. Ha a tanuk jelentkeztek, akkor telje­sen elesik Braun védekezése, mert a többi bizonyítékok teljesen ellene szólnak. Ssholai táskáin gyermelt fehér­neműéit, harisnyáit, zsebltendőlt, halapoh. helyűit Ragályinál. — Telefon 296. — Jól ozsonnázni csak Gindlnél lehet. Minden vasárnap és szerdán velős haché és sonkás kiflik. Tejszínhab min- — den időszakban kapható. — Már megvan az uj olcsó cipő­Mérték utáni lábbelik a leggondosabb kivitelben saját műhelyemben készülnek. Javítások gyorsan végeztetnek. — Saját kószitményü hires vízmentes csizmák vaktáron vannak és mérték után is készülnek. — — Szives támogatást kér uziüi a i\.äzmozy - uiuau ^o. szánig a volt kir. kath. gimnázium épüle­tében, ahol kész cipők a 'leg­jobb és elegáns divatos kivitelben — olcsón szerezhetők be. — KrtLnrtN nóR cinész. Kazinczv utca 6. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom