Szamos, 1913. augusztus (45. évfolyam, 176-200. szám)
1913-08-10 / 184. szám
(1913. augusztus 10.) 184. szám. SZAKOS 3. otdai. Az O. M. K. E a záróra szabályozásáért. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, aug. 9. Tegnapelőtt óta életbelépett Budapesten és az ország nehány városában az uj záróratörvény, amelynek egy érdekes rendelkezése arról szól, hogy a törvény keretein belül most már minden város köteles szabályrendeletileg megállapítani a kötelező zárórát a területén levő üzletekre. Szatmár alkotandó szabályrendeletének előkészítésére serényen dolgoznak az illetékes fórumok. Az eddigi kísérletek és ez irányú mozgalmakat megakasztotta az a hír, hogy az illetékes kereskedelemügyi minisztérium az egész ország területére kiterjedő záróratörvény javaslatán dolgozik. A minisztérium azonban belátta, hogy a záróra egységes szabályozása az egyes vidékek bevett szokásaival könnyen ellentétbe kerülhetne és éppen ezért utasítja a tegnapelőtt életbelépett törvény a szabály- rendelet alkotására jogosított orgánumokat, hogy a területükön levő üzletek kötelező záróráját rendeletileg megállapítsa. Munkatársunk kérdéssel fordult pz 0. M. K. E. helybeli fiókjának elnökéhez, Roóz Gyulához, hogy milyen álláspontot foglal el az egyesület az alkotandó szabály- rendelet kérdésében. Roóz Gyula a következőkben volt szives kérdésünkre válaszolni: — Á kötelező záróra-szabályrendelet kérdésében a mai napon tárgyalásokat folytattam Tankóczi Gyula rendőrfőkapitánynyal, mint {elsőfokú iparhatósággal, kivel is olyan megállapodásra jutottam, hogy az üzleti zárórát Szatmá- ron is a törvény rendelkezéseinek értelmében fogják szabályozni. Éppen ezért az 0. M. K. E. helyi fiókja a jövő hőt első napjaiban a Szatmári Kereskedelmi Társulat bevonásával értekezletet fog tartani, ahol is az üzleti záróra beosztását és a hozzandó szabályrendelet életbeléptetésének idejét fogjuk megbeszélni. Megállapodásunkat közölni fogjuk a főkapitány úrral, aki is lesz szivss azt saját, esetleges különvéleményével együtt a tanács elé terjeszteni. A záróra-szabályrendelet megalkotása a kereskedelmi és ipari alkalmazottak egy fégi, jogos kérését lesz hivatva megoldani és reméljük, hogy az alkotandó sz *'élyren- delet a jogosan kérőket minden irányban ki fogja elégiténi. Fodor György nyugalomba vonul. A temperamentumos öreg ur, amint általánosan nevezik „Gyuri bácsi“ a tegnapi nappal ott hagyta az ő kedves hivatalát a városi levéltárt, amelyet hűséggel, nagy odaadással 32 éven át istápolt. Búcsút mondott az öreg. Százados, elavult foliánsoknak és sárga pergamenteknek. 77 esztendővel a vállán, de ennek dacára fiatalos erővel vonul be a nyugalom révébe. Egy páratlan lelkiismeretes és vasszorgalmu hivatalnokot vészit el benne a város. A megérdemelt nyugalomba vonulása alkalmából itt közöljük alábbi életrajzi adatait: Szatmár vármegye Nagydobos községében birtokos gazdálkodó nemes szüléktől 1836 május 30-án született. Iskolai pályáját a Sárosnagypataki ref. főiskolában futotta meg, mindég kitűnő eredménnyel. Már mint VII-ik gimn. oszt. tanulót 20—25 növendék magántanitásával bízta meg a tanári kar, majd nagyobb úri családok gyermekei mellett nevelőskődött. Mint theoló- gus a gimn. osztályokban nagyon gyakran helyettesítette a tanárokat. 1861—2-ik isk. év. végén vizsgája alul felmentetvén — a négy felső gimn- osztály növendékeivel a Magyar irodalom és világtörténelemből vizsgatétellel bízatott meg, s egyúttal pz esküdtdiákok sorába vétetett fel. 1863. év tavaszán a szatmári ref. polgári iskola tanára és az elemi iskolák igazgatójául meghivatván —■ e minőségben 1872. év őszéig működött; 1864-ben Debrecenben a segéd- lelkészi; 1865 ben pedig a lelkészképesitő vizsgát is letévén néh. b. [e. Berki István lelkész mellett mintegy 3 éven át segédlel- készkedett. Csekély jövedelmű {állását 1872. év őszén világi pályával cserélte fel, melyet sehogysem tudott leikével összeegyeztetni. 1881. év végén a város szolgálatába lépett, s azt egészen a mostani időkig egy folytában minden megszakítás nélkül szolgálta különböző állásokban, s 1887. év november havától pedig mint levéltárnok vas- szorgalommal, lelkiismeretes munkássággal és nagy ambícióval. Sárospatakon — mint theológus — Lénárd István barátjával együtt egyházi beszédeket adott ki nyomtatásban. Mint levéltárnok megírta Szatmárnémeti szab. kir. város színészetének százados történetét az uj színháznak 1892 elején történt ünnepélyes megnyitására. Megírta továbbá a régi városháza, mint törvényszék épületének történelmét a városi uj szálloda (Pannónia) alapjába .elhelyezés végett. Hivatalos teendői mellett a hírlapirodalmat hosszú időn át szolgálta a helyi lapokban, „A Város“ c. debreceni lapban pedig a levéltárak nagyfontosságu érdekében irt nagyon értékes szakszerű cikkeket. Családi életet {1868 ban alapított, el- vévén özv. Darőczy Zsigmondnó, Emma leányát. Mos pedig a nemes munka nagymezejének megfutása után nyugalomba vonult, hogy öreg napjaira ezentúl csak a visszaemlékezések régióiban keressen lelkének megnyugtató tudatot. Aki mindennap következetesen használja az Odolt, az mai ismereteink szerint az elképzelhető legjobb száj - és fogápolást gyakorolja. duplaférjü menyecske. Szamosbeos, aug. 9. Szénás Gyula szamosbeesi lakos nehány évvel ezelőtt kivándorolt Amerikába. Brigdeporton volt amerikai tartózkodásának első stációja. Egy ottani gyárban, mint kazánfűtőt alkalmazták. Mint mondani szokás „nagyon jól ment neki“. Két és fél dollárt keresett naponta. Igaz, hogy meg is szenvedett érte. Állandóan 30—32 °-os hőségben dolgozni nem minden ember képes, hanem aki kibírja, azt meg is fizetik. Szénás Gyula pedig kibírta. Keresetéből itthon levő kis adósságát hamar kifizette s takarékos ember lévőn, gyorsan gyűlt a hazaküldött helyébe a dollár. Úgy, hogy egy levelében már az irta özvegy édesanyjának, hogy Brigdeporton telket, házat vett s miutáo van hol lakni, menjen ki hozzá. Küld hajójegyet, útiköltséget is. Az idős asszony nem mert nekiindulni a nagy útnak. Fia erre, hogy a ház ne maradjon üresen, elhatározta, hogy megnősül. Megismerkedett egy Király Piroska nevű leánnyal, aki Tiszakóródot vallja szülőfalujának és aki ugyanabban a gyárban dolgozott, hol ő volt alkalmazva. Szemrevaló, csinos leányzó volt Piroska, nem csoda tehát, ha Szénás egykettőre belehabarodott. Nem lévén semmi akadálya, a jegyváltás hamar megtörtént. Már közeledett az esküvő ideje, mikor a jegyesek valami csekélység felett összezördültek. A dolog vége az lett, hogy a házasságtól mind a két fél visszalépett. Azonban Király Piroskát hamarosan megkérte e^y másik munkás, bizonyos Tóth György nevű borsodmegyei fiú, kinek kérését nem tagadták meg a szülei. A kéz- fogó is megtörtént. Szénás Gyula ekkor már megbánta, hogy elhagyta a leányt, mert szerette, csak megakarta büntetni makacskodá' S mig a vasszörnyeteg izzó torkába lap*' a szenet, minden parázzsá váló darab., - ban a Piroska égő szemeit látva: még inkább gyökeret vert szivében a szerelem. Elhatárolta, hogy bármi áron és módon, de megakadályozza a házasságot. Hogy miképpen, arra nézve még nem állapodott meg. Időközben sikerült neki beszólni a leánnyal. Hogy miről, senkinek sem volt sejtelme róla. Az esküvő előtti napon elment Piroska vőlegényével a varrónőhöz, hogy menyasz- szonyi ruháját felpróbálja. Mig a leány a ruhát próbálta, vőlegénye az előszobában várt reá. Ez azonban a próba végeztével nem hozzá, hanem egy hátsó ajtón az udvarra sietett, hol Szénás Gyula fogadta, kivel gyorsan a vasutálloméshoz siettek. A legközelebbi vonattal Mexikóba utaztak. Onnan Írtak levelet a Piroska szüleinek, kerve a bocsánatot szökésükért, egyben tudomásukra hozva, hogy Szénás eladta a házat is, az ex-vőlegény tehát még csak vigaszdijra sem számíthat. Mexikó azonban nem volt számukra aranybánya. Munkát sehol sem kaptak. Élni meg kellett. így lassan fogyott a pénz. Előbbi helyükre visszamenni nem mertek, mert abban az államban szigorúan büntetik a csábítást. Jóllehet az ő dolguk nem egészen nevezhető csábításnak, ameny- nyiben a leány csábítás nélkül is ment. Ára: nagy üveg 2.— k, kis üveg 1.20 k. 1“^ | | r m I \ / I ZZ ZZ P I veqyitve az ez Idei termésű saI Ak 1 V vanyubor kitűnő italt szolgáltat. U Tisztán a BIKSZÁDI GYÓGYVÍZ hurutos bántalmak ellen páratlan Kapható mindenhol. Árjegyzéket küld kívánatra a Fürdőigazgatóság Bikszád.
