Szamos, 1913. július (45. évfolyam, 149-175. szám)

1913-07-26 / 171. szám

/« * ♦ 2, oldal. P Z A M 0 * (1913. július 26. 171 szám ▼agy aggkorukra gondoskodni, amely cél­jától, ha a társaság érdekei úgy kívánják, a közgyűlés jóvoltából elvonható. A házi nyug­díjalapnak ezenkívül hátránya még az is, hogy a tisztviselőt lekötötté teszi és előme­netelében igen sok esetben akadályozza. Ezek dacára elismeréssel kell meg­emlékezni ezen intézetekről, látva, hogy bárha nem is a modern igényeknek meg­felelően, de mégis történt gondoskodás a tisztviselőkről. Eléggé el nem Ítélhetők azon­ban azon intézetek, amelyeknél részben a tisztviselők indolenciája, részben a vezető­ség érzéketleosége következtében semmi­féleképpen sincs a nyugdíj nagyon is fontos kérdése megoldva. A házi nyugdijt lappal szemben feltét­lenül előnyös az, ha az intésetek tisztvisc lóikét a Magántisztviselők Országos Nyug- dijegyesülete, vagy a Pénzintézetek Orszá­gos Nyugdijegyesülete tagjai sorába felvóte tik. Az előny többek között abban rejlik, hogy a tisztviselő állásváltoztatás esetén nem veszíti el nyugdijjogosu-ságit. Az ország intézetei közül nagyon so kan a nyugdíj ezen módon való biztosításá­nak előnyeitől áthatva, meg akkor is, ha házi nyugdíjalapjuk volt, tisztviselőiket a nyugdíj-intézetek valamelyikébe fölvétették. Ezen ténykedésükkel elérték egyrészt azt, hogy nyugdíjalapjuk felszabadult, má részt megszűnt a tisztviselőik lekötöttsége. Azt. hiszem, jogosult kívánság az, hogy az az intézet, amelynek éidtkeit at alkal­mazott egész életén át védi, ameiynek jö vedelme gyarapodása érdekében minden rendelkezésre álló módon törekszik, felül is tudjon emelkedői a héiköznspi&sságon és a vezetőség meglássa azt, bogy a tisztviselő sokkal intenzivebb működést bir kifejteni akkor, ha jövőjét mindeo tekintetben bizto­sítva látja és nem kell naponként azért aggódni, lesz e betevő falatja munkaképte­lensége esetére ? A nyugdíjügy végleges megoldása olyan kérdés, mely felett lehetetlen telki- ismeretünk felszólalás* nélkül tovasurrsn- nuak. Az intéze ek vezetőségének módjában van elsősorban ezen segíteni anélkül, hogy az osztalék, vavy a busás igezgatóíagi teu- tiémek csökkeuéset vonná maga után a tisztviselők ezen bajának orvoslása. Az évenkénti nyereség elérésében 'a- gadhatatlanul nagy es fontos szerep jut a tisztviselőknek ; az osztó igazság pedig az, hogy a nyereség felosztásánál egy bízó nyos, az alapszabályokban m gjelölt hányad jusson a tisztviselőknek is. Eit a naoyedit tessék úgy megállapítani, hogy abból fede­zetet nyerjen anyugdijmtézetnél fizetendő dij is. így akár az intézel, akár a liaztvi seíő különösebb megterheitetáse nélkül meg oldást nyer ezen sz.ciaüs keidéi. (K-s) Polgári fiú- és leányiskola Poprádon, a Magas-Tatra alján. Orvosilag ajánlott hely. Én tandíj 40 korona. Német családoknál olcsó ellátás kapható. Bővebb felvilágosítással szí­vesen szolgál Horn József igazgató. Legjobb ekék jótállás mellett raktáron kaphatók Poszvók gazd. szakiro­dája gépraktárában Attila-u. 8. HŐLO Y FODRÁSZ-TEREM 11 BALOGH női manicür és villamos szép­ségápolási-terme a „PANNÓNIA“ szállo­dái an. —- Állandó haj kiállítás. Dehreczenbű] Budapestre {járom óra alatt. & kamara gyorsított gyorsvonatokat követel. A debreceni kereskedelmi- és iparka­mara évkönyvének egyik legérdekesebb és közgazdasági életünkbe különös borderővel biró része az a fejezet, mely a kerület köz­lekedési vékonyaival foglalkozik. A kamara tüzetesen ismerteti a fönnálló mizériákat, egyszersmind meg is jelöli azokat a módo zatokat, amelyek szerint a debreceni a ál­talában a kerületbeü közönség jogos igé­nyei kielégítést nyerhetnének. A fejezetből a személyforgalomra és különösen Szat márra vonatkozó következő nagyésdekességü részletet ragadjuk ki: A személyforgalom megjavilására szükséges v ilna a bérletjegy rendszer re­formja. Az egészéves, féléves bérletjegye­ken kívül a szomszédos és a távolsági for­galomban havi es negyedéves bérletjegyek volnának kiadandók. A jelenleg meglevő szomszédos forgalmi havi bérletjegyek túl­ságosan drágák. Bevezetendő volna a kilo metrikus bérletjegyek, valamint a bizonyos rneghstározoU vonalra azóió bérletjegyek kiadass. Régóta várt reformja a vasúti for­galomnak a III. oszt. kocsiknak a gyorsvo­natokkal járatása. Kivételesen egyes vona­toknál ezt be is veze tök. A kereskedelmi ás ipari érdekeltségnek azonbsn jogos ki vánsága, hogy ez ne kivételesen egyes vo- rn^akon, egyes vonatoknál történjék, ha nem »ltaláncs rendszer legyen. Föltétlenül szükséges a gyorsvonatok menetidejének megrövidítése. Ma a gyors­vonatok a Debrecen-—Budapest jközöttí 223 kilométer távolságot csaknem teljes 5 óra alatt futják be. Az ily vonatok egyáltalán nem nevezhetők gyorsvonatoknak. A menet­idő jelenték: ny megröviditése minden na­gyobb akadály nélkül megvalósítható lenn?, csík a gyorsvonatok megállásainak számát kelle csökkenteni. A gyorsvonatok ma egész sereg kis község jelentéktelen állomásán megállanak, oly helyeken, hol azt semmiféle jogosult közforgalmi érdek egyáltalaban nem ki váoja, sőt e megállások, a körforgalom ér dákéit sértik. A gyorsvonatok a nagy tá­volságok r» irányuló forgalom lebonyolítói. A gyorsvonatoknrk csak a m>gy vasúti csomópontokon kel ene megállauiok. A köz benső á ’omásokról a személyvonatok cél­szerű beállításával kellene a gyorsvonatokhoz c«atlf'kr'zást létesíteni. Ha a Dőbreczen — Budapest közötti vond a megállások szá­ntát jelentékenyen csökkentené«, a gyors­vonatok óránként átlag 75 kilométer sebrs «éggel haladhatnának s Debrecenből Buda pe«tre 3 óra alatt befuthatnának. E seöes- séget a pálya felépítménye igen jól meg- faitja, hiszen ennél nagyobb sebesével is futnak a gyorsvonatok e vooalon, csakhogy alig pár kilométer távolságra, mert lépten nyomon megállás következik s a mozdonyt be kell fékezni. Így ezután a gyorsvonatok menetrendi sebessége óránként alig 54 ki­lométer. Az élénkülő gazdasági élet egyre jobban növeli az idő értékét s a vonaton töltött idő az üzleti élet emberere vesztesé­get jelent.. Ezért kényszerítő szükség az igazi gyorsvonatok beállítása. Okirathamisitás a toronyóra segítségével. Csak a vasúti óra volt becsületes. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, julius 25. A sztmári feir. törvényszék területén történt, egyik vidéki kir. járásbíróság szék­helyén az alábbi eset, amely nem annyira a benne rejlő krimináütáe, mint inkrbb újszerűsége és humora revén érdemes a megemlítésre. A szereplőket ez idő szerint annál kevésbbé szükséges nevükön nevezni, mert a szatmári kir. törvényszék vádtanácsi el­utasította az ellenük okirathamisitás miatt beadott ügyészi vádiratot é3 megszüntette az eljárást. Az ügy azért, még nincs végleg befejezve, mert az ügyészség felfolyamodta a vadtanács határozatát a debrtezsni Ítélő táblához. A szereplők: a végrehajtó, a végie- bajtást szenvedett, a végrehajtató és ennek ügyvédje, valamim a toronyóra. A végrehajtást szenvedett egy bajba jutott kereskedő, akinek ingóságait, bo'ti berendezését és portékáit többszörösen le­ts felülfoglalták. Azt pedig mindenki tudja, — hiszen ma minden polgári család asztalánál helyet és feiülfoglai a végrehajtási eljárás — hogy a végrehajtást gyors szárnyakon köven az árverés, amelyet a végrehajtó, miként március 15-én a nemzeti zászlót, szabályé san — kitűz. Itt sem történt másként. Az árverés ki lett tűzve — az mindegy, hogy melyik napnak — délután 3 órájira. A végrehajtást szenvedett kereskedő az árverés napjáig azon törte a fejét, hogyan lehetne az ingóságokat úgy el kótyavetyélni, hogy az árverés is rneg legyen tartva, az ingók is a csaiadbau marad­janak. Megnehezítette a dóig ;t, hogy voltak felü!foglal «tők is, akik minden bizonynyal eljönne« az árverésre Szamárról és fel­verik az árakat, hogy minél több pénz folyón be. Nem volt még egészen 3 óra, mikor a szatmári érdekeitek megjelentek csaku­gyan a helyszínen, ahol tanúi lőhettek annak, amint a vegrahejtó éppen befejez e az árverés megtartásáról szóló jegyzőköny­vet, ameiynek tartalma szerint a/, árverés 3 órakor kezdetét volté, az ingóságok, amelyek 5000 koronán felüli összegre voltak értékelve, elkellek 1962 koronáért és az eljárás egynegyed 4 órákor befejeztetett. A későijö tek ref.. x szerüleg kaptak az órajukhoz, ame yek mindeuike hármat mutatott, de a vógruh-.jtó utsit a község toronyóráira, amelyek egyértelmüleg egy­negyed 4 utánra mutatták az időt. Már majdnem beletörődi >k at ha, hogy rosszul jár az órájuk és csakugyan lakes- l»fc, vitszürmeitek a vonathoz, ahol meg­lepetve konstatálták, hogy a vasúti őr az órájuknak &d igazat. Feljelentést tettek a dologról a szat­mári kir. ügyészségen s annak a gyanujok­Miiiden ruha uj lesz LjAjf^jor Pál ^hafestő és gőzmosó tisztítás és festés által llClJlCiJKI I Ql = gyárában = OZCilillCil«

Next

/
Oldalképek
Tartalom