Szamos, 1913. május (45. évfolyam, 100-123. szám)
1913-05-09 / 106. szám
2 oldal. S Z A M Ü 8 (193.3. május 9.) 106. szám. A vármegye közgyűlése. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, május 8. Mezei hsdak fekete ködmönétő! sötétlett a reggeli személyvonat, amiből egy fehérnemű-utazó, aki gyakrabban fordul meg a Szatmár—nagynárolyi túrán, megállapi tóttá, hogy Nagykárolyban megvegyiilés van, a megyegyüiésen pedig választás. A vigécnek a fehérnemű szakmából olyan igaza van, mint ahogy 6 él: csak ugyan választás volt mert különben mit is keresett volna ott egyebet a közérdeklődés. Szolgabirót választott a vármegye, kettőt is. Ez pedig közügy. Ezért a mezei hadak inváziója, amiből jelentős közgazda- sági előny háramlik a nagykárolyi bérko csisokra és a Magyar Király jóbirü éttér mére. Talán a vármegyének is lenne haszna a nagy érdeklődésből, ha a visszafelé jövő vonatok nem fél egykor és fél kettőkor indulnának Nagykárolyból, de igy, miután a választás nyélbeütődött, a tárgysorozat többi, százegvnehány pontját a vármegye magánügyének tekintették a szép számmal meg jelentek és ugyanolyan szép számmal, amint jöttek, el is mentek. Da. ha már haszonról beszélünk, haszna volt a mai közgyűlésből a Gyermekvédő Ligának, amelynek urnái mellől Nagy- | károly szépei csipegték n vármegye atyái j felé :* — A szegény gyermekek részére ! Olyan szépen, olyan meghatóan kódikúltak, hogy a megye urai mind elővették a zsebükből — az újságjaikat és abba temetkezve. mintha valami nagyon érdekeset olvasnának, elmélyedve sétáltak eí az ur nák és úrnők előtt. A másik elmélázott az égbolton és dünyögve morfondírozott az urna előtt: — Már megint esik az eső. Da nem mindenki viselkedett olyan ri degen Akadt jólelkü ember is, aki a kérő szóra a zsebébe nyúlt ós kaparászott benne — Odaadnám az idei termésem árát, de nincs nálam aprópénz, cssk csupa husz- filléres. Egy más megint, aki még közigazgatási gyakornok korban van, tréfára fordította a dolgot: — Hölgyeim, a Gyermekvédő Ligához két dolog kell : pénz és elhagyott gyermek. De egy ember nem adhat mindent. Pénzt adjon más. Igv kergette egyik vicc a másikat, mialatt a vármegye nagytermében gyűltek, gyülekeztek a megye urai. Zsúfolásig megtelt a nagyterem, mire Csaba Adorján főispán megnyitotta az ülést. Megnyitó beszédében a főispán utalt a hazánk fölött fenyegetőleg elvonult háborús felhőkről, amelyek már már odajuttatták a Monarchiát, hogy presztízsét fegyverrel kelljen megvédelmezni. Mikor attól kellett félni, hogy az ország belekerül a háborús procedura forgatagába, akkor a belviszály egy percre se szűnt meg. A főispán emelkedett szavakban utalt arra, hogy ezeknek a belviszályoknak véget kell vetni. Értem — mondotta — hogy a gyűlölet a mi szivünkben nem tudott olyan erővel befészkelődni, hogy társadalmi téren ne találkozhatnál!.. és ebből a találkozásból meg ne születhetnék a béke. Bízom vezető politikusaink lelkében ós abban, hogy utat fog nak találni az ország belbékéjónek megteremtéséhez. Isten adja, hogy úgy legyen 1 A főispán szavait úgy a kormánypárt, mint az ellenzék soraiban lelkes éljenzés kisérte. A tárgysorozat első pontja az alispán féléves jelentése volt, amelyhez elsőnek Láng Ferenc, erdődi plébános szólt hozzá és sürgette a szatmár—erdődi ut kic-pi tésót. Ilosvay Aladár alispán és Kacsó Károly, az államápitészeti hivatal főnöke megnyugtatták a felszólalót, hogy az ut rövidesen ki lesz építve. Tóth Móric szóvá tette az alispáni jelentés kapcsán, hogy az állam a Szamos érdekeltség megkérdezése nélkül hajtotta végre Szatmártól Eídős-zádáig a szabályozást és téves információk alapján a miniszter úgy határozott, hogy a felső Szamos szakaszon belátható időn beiül beavatkozás szüksége fenn nem forog. A tények azonban ezt az információt megcáfolták, mert a viz gyorsabb lefolyásával a felső szakaszon az elfajult mederrészeken a viz meggyorsításával a rombolás sokkai nagyobb lett. Előállott az a veszedelem, hogy amíg régebben az elöntött területeket a Szamos megisza ■ polta, most a gyors lefolyás következtében a Szamos vize nyomán kavics és homoksivatag marad. Eunek következtében 2000 holdra tehető az ilymódon elpusztult földterület n..gy3aga. A felső Szamos érdekeltsége most felirattal fordul a miniszterhez ez ügyben és ő mint ez érdekeltség elnöke az érdekeltség nevében arra kéri a törvény hatóságot, hogy a feliratot pártolja. A közgyűlés igy határoz. Ezután a Déhai Helmeczy Pál elhalálozása és a Kállay Ödön nyugdíjazása folytán megüresedett szolgabirói állások betöltésére került sor. A főispán felkérte a közgyűlést, hogy a kijelölő választmány választandó tagjaira nézve tegyen indítványt. Rendes szokás szerint ezt az indítványt az alispán szokta megtenni és ugyancsak rendes szokás az is, hogy vegyesen ajánl tzgokat a munkapárt és az ellenzék soraiból. Most, ettől a rendes szokástól eltérően az alispán helyeit Luby Béla tette meg javaslatát ás ugyancsak a rendes szokástól eltérően mindaárom tagot az ellenzék so raiból ajánlotta. A kormánypárt oldaláról nem voltak elkészülve erre a kis trükkre és igy csak be- rancei Kováts Sándor találta fel magát, közbekiáltván Kende Zsigmond nevét. Az ellenzék iltoyális eljárása, amelyet éppen a főispánnak velük szemben állandóan tanúsított loyális viselkedése után senki sem várt, érthető és kinos megütkö zést keltett. A kijelölő választmányba beválasztat- tak: Kende Zsigmond, Jékey ZsigmoDd és Falussy Árpád, a főispán kinevezte a választmányba N. Szabó Antalt, Nagy Bélát és dr. Böszörményi Emilt. Egyik szavazatszedő bizottság elnö kéül dr. Róth Ferenc, a másiké Luby Béla lett. A kijeiölő választmány az egyik szol- gabirói állásra kandidálta N. Szabó Tibort és Dienes Sándort. A választás megejtetvén: N. Szabó Tiborra 157, Dienes Sándorra 115 szavazat jutott s igy szolgabiróvá 42 szótöbbséggel N. Szabó Tibor lett megválasztva. A másik szolgabirói állásra a választmány dr. Domahidy Pált ós Barth Istvánt jelölte. Dr. Domahidy Pálra jutott 198, Barth Istvánra 45 szavazat s igy 153 szótöbbséggel dr. Domahidy Pál lett szolgabiróvá megválasztva. A választás megejtóse után ritkulni kezdett a közönség a vármegyeház nagytermében és a m6gye magánügyeit már csak szűk korban tárgyalták ie Ezek közül fontosabb a közgyűlésnek az a határozata, amelyiyel kimondotta, hogy Felsőbánya városában egy uj főszolgabírói járást szervez ós az erre vonatkozó határozatot felterjeszti a belügyminiszterhez jóváhagyás végett. Közgyűlés után Csaba Adorján főispán harminc terítékes ebédet adott. Az erdődi Társaskör ünnepe. Szatmár, máju3 8. Mint már többször hírét adtuk, az erdődi Társaskör 30 éves fennállása alkalmából nagyszabású ünnepélyt rendez, melynek keretében néh. Bartók Lajos költő erdődi szülőházát díszes kivitelű emlék táblával jelöli meg. Az országos jellegűnek ígérkező ünnepélyre serényen folynak az előkészületek. A rendező-bizottság, élén Berenczei Kovács Sándor főszolgabíróval, a Társaskör agilis elnökével, mindent elkövet az ünnepély emlékezetessé ’.étele érdekében. Díszes küldöttség tisztelgett ez ügyben e hó 8.-án Csaba Adorján főispán és Ilosvay Aladár aiispan előtt, felkérve őket és általuk a hivatalos vármegyét a megjelenésre. Ugyané küldöttség felkereste dr. Faiussy Árpád ny. főispán, a Szatmármegyei Széchényi Társulat elnökét, megjelenésre kérve őt és a Széchényi Társaságot? vármegyénk ezen legfontosabb kuituregyesüleíét. Mindhárom küldöttség szónoka B. Ko vács Sándor volt, aki hangsúlyozta ezen igazi nagyszabású kulturális eseményt jelentő ünnepély nagyfontosságát arra a vidékre, hoi a nemzetiségi tengerben más kulíur- egyesület az erdődi Társaskörön kívül nincsen. Főispán, alispán és dr. Falussy Árpád meleg szavakban mondtak köszönetét a meghívásért s elismerve az ünnepély nagy és országos jelentőségét, nemcsak személyes megjelenésüket ígérték, de úgy a vármegye, mint a Széchényi Társaság hivatalos részvételét is. Mint értesülünk, a Társaskör meghívja a budapesti összes irodalmi és szinósz- egyesületeket, amelyek tanúi voltak Bartók Lajos széleskörű tevékenységének. Sőt meghívja a Nemzeti Színházat is, amelynek deszkáin alakította Jászay Mari Bartók Lajos első, a magyar drámairodalomban Korszakot alkotó nagy drámai müvét. Meghívást kapnak a vármegyei összes kulturális egyletek ós társaskörök, hogy igy az ország színe és a vármegye egyesületei jelenlétében lepleztessék le emléktáblája annak a férfiúnak, ki Erdődön született, melynek régi várában élte Petőfi Sándor legboldogabb napjait s vezette oltárhoz Szendrey Júliát. Az ünnepélyre kibocsátott meghívó szövegét a következőkben adjuk : Az „Erdődi Társaskör“ fennállásának 30.-ik évfordulója alkalmából f. évi junius hó 1-ón délelőtt 11 órakor, Erdődön díszközgyűlés keretében a község nagynevű szülöttjének, néhai Bartók Lajosnak, a koszorús költőnek, a „Petőfi Társaság“ volt elnökének stb. szülőházát emléktáblával jelöli meg, melynek ünnepélyes leleplezésére rrr. í. címet vao .szerencsénk meghívni. Az elnökség. Az ünnepély sorrendje : 1. Hymnus. Énekli a közönség. 2. Elnöki megnyitó. Tartja berenczei Kováts Sándor. 3. Birtók Lajos költeményeiből.- Szaval Böhm Endre. 4. Emiékbeszód. Felolvassa Somló Sándor, a „Petőfi Társaság“ tagja. 5. „Bartók Lajos emlékezete.“ Irta és szavalja Jakab Ödön, a Petőfi és Kisfaludy Társaság tsgja. 6. Az irodalmi társulatok és egyesületek kiküldötteinek beszédei. 7. Bartók Lajos költemenzeiből. Szaval 8. Az emléktáblát a község képviselőtestülete nevében átveszi Rébay Dezső. 9. Zárszó. Tartja dr. Nagy Sándor. 10. Szózat. Énekli a közönség. Délután 2 órakor társasebód a „Pannónia“ vendéglőben. — Este táncmulatság ugyanott. t
