Szamos, 1913. május (45. évfolyam, 100-123. szám)
1913-05-29 / 121. szám
4. oldal. SZAMOS (1913. május 29.) 121. szám. ösmerek jótékonyságukról hires, köztiszteletben álló embereket, akik képesek határtalan jótékonyságukban a legutolsó falatot is megosztani a szegény emberrel, már tudniillik a szegény ember falatját. És mikor a nyomorult ember a jótékonyság hatása alatt éhen döglödik, akkor beíőztet küldenek a halálos ágyához és saját jótékony kezükkel igyekeznek őt visszaráncigálni az életbe, amit közmondásosan megint úgy fejeznek ki, hogy sem élni, sem meghalni nem hagyják a szegény embert. Ilyen az élet és ilyenek az emberek ! Embertelenek az ember életében és embertelenek a halálában. Puskás Géza, akiről szó van, valószínűleg nem azzal az elhatározott szándékkal jött a világra, nem azzal a célzattal nősült meg és alapított négy kis Puskás gyereket, hogy ő kőtelet és fáradtságot nem kímélve meghaljon. Ő, szegény naiv ember, élni akart, amely célból elsajátította a becsületes asztalosmesterséget. A mi társadalmunk nagyszerűen be van rendezve jótékonyság dolgában. Elannyira, hogy első helyen gondoskodik még azokról is, akik vala mely súlyos bűnért ülnek hosszú esztendőket. Amint ezek az emberek kikerülnek a tömlöcből, a kapuban már várja őket a jótékonyság sleppere és gondoskodik róluk. Ha már megjárták a tömlőcőt. Bizonyos Halmos Izidor nevű vicces bácsi olyan összegű jutalmat tűzött ki annak, aki kitalálja az öngyilkos ságok elleni leghathatósabb védekezést, hogy a jutalomdij összegéből fel lehetne segélyezni egy pár ilyen nyomorgó Puskás családot. De olyan intézményünk, amely a még bűnbe nem esett, a még fel nem akasztott embert megmentse a becsületes életnek, a létnek, olyan nincs. Halálraszánt Puskás Géza hasztalan próbált — ha próbált — akár melyik jótékony intézethez fordulni. Életerős, egészséges, munkabíró ember, menjen dolgozni. Hogy hová ? Hát nem cupringer a jótókony ember, hogy azzal is törődjék. Menjen a fenébe. A fene pedig nem ezen a világon van. Oda azon a sodronypályán lehet eljutni, amelyet Puskás Géza a nyaka köré tekert. Levonta a konzekvenciát, miután az élet előbb minden egyebet levont őróla. Azt hitte, szegény, hogy ő le számolhat az élettel a saját személyében, önjogulag, minthogy eleddig más nem mutatott hajlandóságot arra, hogy törődjék azzal az élettel. Rosszul hitte. Akik nem hagyták megélni, azok nem hagyták meghalni sem. Levágták egyszer, legvágták kétszer és levágták tizenkétszer. Mi jogon ? Az emberségesség jo gán. Azon a komisz, visszafelé fordi tott jogon, amely behunyta a szemét, összeszoritotta a markát, mikor Puskás Géza élni akart. Hát jól van. Hát visszaadták, jobban mondva visszarabolták az életnek. Aminek az lenne a természetes következménye, hogy aki kényszeri- tette arra, megmaradjon az életben, aki nem engedte meghalni, az majd ezzel az életmentéssel azt is a nyakába veszi, hogy megtartja azt az életet. De nem igy történt. Az emberségesség, vagy minek hívják, a Puskás Géza számlájára dolgozott. Az élet mentő megszerezte az érdemet saját magának, amelyért még királyi kitüntetés is jár, a megmentett pedig kereshetett uj kötelet magának, amelyre ismét felakassza magát. Tizenkétszer. Hiszen ez maga elég volt Puskás Gézának. Állandóan kőtélre keresni a mai rossz viszonyok mellett. A végén aztán radikális megoldást talált Puskás Géza. Szakított a kőtéllel és baltát szedett elő, azzal vágta le az őt ujját. Most azután se nem él, se nem hal. Az emberségesség, amely visszaráncigálta az életbe, de azzal nem törődött, hogy itt is maradhasson, csinált belőle koldust. Most már aztán van kvalifikációja a jótékonyság igénybevételéhez. Mondom: aki ennyiszer megmentett egy emberéletet, az valószínűleg megkapja érte az ezüst érdemkeresztet, ami kijár érte. Azzal törődnek, csak azzal, akit megmentett, azzal nem törődik senki. Az elégedjék meg azzal, hogy megmentették. De, ha én Puskás Gézának lennék, én meglesném egyszer este egy sötét utcában azt az emberséges embert, aki igy beleavatkozott az ő halálába. Meglesném és egy vastag doronggal meghálálnám a jóságát, hogy nem engedett meghalni. (!) Lelkésibeiktatás. A szatmári ref. egyház presbitériuma Bélteky Lajos lelkész beiktatásának napját juaius hó 8-án állapította meg. A beiktatáson jelen lesz dr. Baltazár Dezső debreceni püspök, Kiss Ferenc theológiai tanár egyházkerületi főjegyző s más egyházi előkelőségek. A vendégek Deb récén felől a reggeli vonattal érkeznek meg. Vasárnap délelőtt 10 órakor lesz a beiktató istentisztelet. Délben bankett lesz az uj lelkész tiszteletére a polgári társaskörben. Az ünnepély rendezését az egyháztanács egy szükebb körű bizottságra bizta, mely nek szervezésére dr. Lénárd István ogy- háztanácsost kérte fel. Jogász juuiális. Az ügyvédjelöltek junius 7-ón, a Kossuth kerti kioszkban tartandó jogász-juniálisára lázasan folynak az előkészületek. A nyári mulatság igen nagysikerűnek ígérkezik s rendkívüli érdeklődés mutatkozik iránta. A meghívókat ma bo- csájtotta ki a rendezőség. Akik tévedésből nem kaptak meghívót, szíveskedjenek dr. Vajthó Lajoshoz fordulni (Vörösmarti u. 7.) A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége debreceni fiókjának szatmári közgyűlésén résztvett vendégek nevében Hegedűs Lóránt dr., a Szövetség alelnöke és Szántó Győző, a debreceni fiók elnöke a polgármesterhez intézett leveleikben köszönetüknek és őszinte elismerésüknek adtak kifejezést a város közönsége részéről tapasztalt szives vendéglátás miatt. Egyúttal megígérték, hogy a város gyáripari érdekeinek előmozdításában iparosainknak készséggel segítségére lesznek. Jóváhagyták a rablógyilkos szabólegény büntetését. A kir. Kúria tegnap foglalkozott a rablógyilkos Nagy József semmiségi panaszával, amelyet a szatmári esküdtszék életfogytig tartó fegyházbünte tése ellen jelenteti be az elitéit. A Kúria a semmisógi panaszok elutasításával jóváhagyta a szatmárnémetii esküdtbiróságnalc azt az Ítéletét, amely Nagy Józsefet életfogytiglan való fegyházia ítélte. Helyreigazítás. Lapunk május 27-iki számában megemlékeztünk arról, hogy a szatmári Pincóregyleí emlékünnepélyt rendezett néhai elnöke és alapitója, Walkovics Samu halála évfordulóján. E tudósításban tévedésből úgy irtuk, hogy a megboldogult emlékkövét a Szatmári Vendéglősök Ipar- társulata és a Szatmári Pincéregylet emeltette. Készséggel igazítjuk helyre a tudósítás idevonatkozó részét, mert, mint utóbb értesülünk, az emlékkövet az elhunyt gyermekei emeltették. IQusági céllövóverseny. A kir. kath. főgimnázium ifjúsága kedden délután tartotta céllövőversenyét a katonai lőtéren. Jelenvoltak Lörinczy Béla honvéd-őrnagy, mint az ezredparancsnok képviselője, Rat- kovseki Pál kir. főigazgató, Bot Gyula honvédszázados, Erdélyi Rezső honvéd hadnagy, a céllövőtanfolyam oktató tisztje, Merker Márton dr. felügyelő tanár stb. Az oktatásban részt vett 72, VII—Vili. osztályú főgimnáziumi tanuló. A versenylövészetben a következők nyertek dijat. I. dij ezüstérem és könyvjutalomban : Fischer József VII—a. osztályú tanuló, 520 találattal. II. dij ezüstérem Dunka Béla VIII. o. t., 500 találattal. III. dij bronzérem Forrássy Endre VII—a. o. t., 460 találattal. IV. dij Boka Miklós VII—b. o t., 420 találattal. V. dij Koroján Demeter VII—a. o. t., 405 találattal. VI. dij Bróm Ágoston VIII o. t., 380 találattal. VII. dij. Heinrich János VII—b. o. t., 378 találattal. VIII. dij Gödörle Géza VII—a o. t., 360 találattal IX. dij Stich István VII—a. o. t., 320 találattal. X. dij Szembrátovios Szaniszló VII —b. o. t, 320 találattal. Minden tanuló 10 lövést lett és ebből állapították meg az eredményeket. A verseny befejeztével Lörinczy Béla honvédőrnagy buzdító és elismerő beszédet intézett az ifjúsághoz. Utána Ratkovszky Pál főgimnáziumi főigazgató mondott köszönetét az oktaió tisztnek, altiszteknek. Majd arra kérte az őrnagyot, hogy a tanfolyam lefolyásáról és az elért szép eredményről tegysn jelentést a honvédelmi minisztériumnak. Azután kiosztották a dijakat s ezzel véget ért a céilövóverseny. Sajthamisitás nagyban. Évtizedes és a közönség zsebe ellen irányuló régi merényletekről húzta le a leplet rendőrségünk a törvhatósági vegyvizsgáló állomás közben- jöttével. Ha ugyanis eddig valaki a piacon juhsajtot gomolyában akart venni, a lehető legtöbbször lefelezett tehéntejből készült sajtot kapott. Ezen tehénsajtnak az árát 100—200 százalékkal fizette túl a normális értéknél. A múlt szerdai piacon hatalmas razzia volt ezen ügyben. Ezentúl tehén vagy tenénjuhsajt keverékét csak megfelelő jelzéssel lehet árusítani, hogy a közönség lássa mit vásárol. Egyebekben ezen kérdést a vegyvizsgáló állomás javaslatára a rend- őrfőkapitányi hivatal rendeletileg fogja szabályozni. Dr. Papolczy Loránd ügyvédi irodáját Szatmár-Németi, Deák-tér 19. sz. a. megnyitotta. Gépirókisasszonyt keresek azonnali belépésre ügyvédi irodámba. Papolczy Loránd dr. Deák-tér 19 sz. Szerencsétlenség a vadászaton. Honty Géza és Várandós Sándor komorzáni gazdálkodók a falu határában vadásztak. A vadászaton halálos végű szerencsétlenség történt. Honty Géza kezében véletlenül elsült a nagy nyuisörétre megtöltött vadász- fegyver. A sörétek Várandós Sándor hasába fúródtak. A szerencsétlen ember nyomban meghalt. Holttestét a köztemető halottas házába szállították. A nyomozást a csend őrség megindította. Caja megjött. A birkózás nagy mestere Cája János, aki csak most tért vissza számos diadallal Oroszországból, tegnap megérkezett és a helybeli Gazdag cirkuszban is több este fellép. Gyilkos csizmaszeg. Keddre virradóra hirtelen rosszul lett s pár perc múlva meghalt Vámos Teodor szamostölgyesi gazdálkodó. A hullát felboncolták. A boncolás megállapította, hogy a gazdálkodó vérmór- gezésben halt meg. Vámos ugyanis pár nappal ezelőtt uj csizmát vácsárolt. A csizmára patkót veretett. Egyik patkószeg áthatolt a csizmasarkon és a gazdálkodó lábát megszurta. A rozsdás szegtől kapta Vámos a vérmérgezést s ez okozta halálát.
