Szamos, 1913. május (45. évfolyam, 100-123. szám)

1913-05-01 / 100. szám

1913. május 1.) 100. szám. SZAMOS 3. oldal. büntetést szenvedjen, még pedig megbünte­tendő, vagy pénzbüntetésre, vagy szabadság büntetésre, de ezenfelül éppen a választói jogának hosszabb ideig való felfüggesztésére. Szerintem büntetendő az is, a ki tév­útra törekszik vezetni a választókat azért, hogy vagy maga, vagy más részére előnyt szerezzen. Ezekből látható, hogy általános vá lasztói jog nem létesíthető. Dr. Tdrseök Károly. szilái kubikos talicskák olcsón beszerezhetők Kosa Bertalan és Fiánál Telefon 206. Sack- és „Jurenak” ekék páros sorú veíőgépek (magot nem töri) tengeri □ ültetők lókapák s egyéb gazdasági gépek műtrágyák ' kényelmes feltételek mellett is, gyári áron kaphatók POSZVÉK NÁNDOR gazdasági szakirodájánál SZATMÁR, ATTILA-UTCZA 7. SZ. Megszökött a fogházból. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, április 30. Pár héttel ezelőtt történt, hegy több törvényszéki biró, jegyző a szobájában levő íróasztalt feltörve találta. Az esetről azonnal jelentést tettek a törvényszéki elnöknek, aki azonnal szigorú vizsgálatot indított. A vizsgálat soráo meg­állapították, hogy az asztalfiókokat egyik a fogságból megszökött rab, Mok István, több szőrösen bünteiett betörő követte el. Megállapították, hogy Mok, aki a fog­házban papirzacskógyártássaí foglalkozik, egy óvatlan pillanatban leszökött a pincébe és olt megvárta mig beesteledik és a fog­házban a rabok nyugalomra térne’­Az elvetemedett rab azután az éjszaka leple alatt megszökött. A szökést a következőképpen vitte véghez. Lefeszítette a pinceablak vasrácsát. Az igy támadt résen át kimászott az udvarra. Az udvaron talált egy létrát és azon fel­mászott a törvényszéki épület hátsó részén levő ablakhoz, s azt betörte. így jutott be a törvényszéki birák szobájába vezető fo­lyosóra. Innen kezdve már könnyű munkája volt. Végig járta a birák szobáit, s az ott talált ollóval felfesziteüe az asztalfiókokat, s az abban talált tárgyakat, pénzt, dohányt stb. ellopta. Munkája befejezése után le­ment a szertárba, s ott megvárta a reggelt. Reggel azután minden bajnélkül jutott ki ez épületből. A megszökött rab nem sokáig élvez­hette a szabadságot, mert a rendőrség még a szökés napján elíogta.J Mdk Istvánt visszaszállították a fog­házba. A szökés óta kettőzött éberséggel, külön raagánzárkában őrzik, nehogy újabb szökést kíséreljen meg Letartóztatott nemzet­közi leánykereskedő. — Saját tudósítónktól. — Szaímár, április 30. A napokban Grünfeld Jenő titkosrendőr és Papolczy Lajos csendőrörmoster éjjeli razzia alkalmával a Kossuth keit előtt egy gyanús viselkedésű embert fogtak el. Áz embert, mivel igazolni nem tudta magát, bekísérték a C3endőreógre. Az ember a ki­hallgatás során először ezt mondotta, hogy a Neuschlosz féle gyárban van alkalmazva. Késő este egyik társa beteg lett, s orvosért jött be a városba. A cseudőrségen ezt nem hitték el. Megmotozták az embert. A nála talált Írá­sokból megállapították, hogy Tapisán Já nosnak hívják, veszedelmes nemzetközi le­ánykereskedő. Egy kis zsebkönyvben 40 —50 fiatal leány neve volt bejegyezve. Ezeket most kellett volna Oroszországba'szállitania. A csendőrség megáUspitotta azt is, hogy Tapisán már évek óta űzi a leány- kereskedést, s ezen idő alatt több trans- poriot — egy-egy transport 25—30 leány­ból áll — szállított ki külföldre. Tapisán konokul tagad. A csendőrök kérdéseire egyáltalában nem válaszol. A motozáskor találtak nála több ro­mán és német nyelvű levele'. A levelek tanúsága szerint Tapisán romániai és né­metországi mulatókkal is összeköttetésben állott, s ezek részére is szállított leányokat. A cseudőrsíg széleskörű nyomozást folytat, keresik a letartóztatott nemzetközi leánykereskedő bűntársait, mert rr:at a nyomozás megállapította, Tapisánnak bűn­társai is vannak nyomor jajszaVa. jótékony emberekhez. Szatmár, április 30. Levelet hozott ma a posta szerkesztő­ségünknek. Rácz Sándorné Tiszaujlaki-ut 7. szám alat i lakos irta. A he’yesirási hi­báktól hemzsegő lévé’ben keserves pana­szait tárja elénk azzal, hogy vigyük azt a nyilvánosság elé, hátha a jószivü könyörü­letes emberek megszánják, segítenek rajta és négy apró, éhező gyermekén. Egy tehetetlen családanya könyörgő szavai ezek. Az ura, a kenyérkeresője, már hónapok óta a kórházban fekszik betegen. A szegény fólözvegy asszony nem bir eleget keresni ahhoz, hogy négy apró gyermekét fenntartsa. A legnagyobb nyomorba jutott. A tehetetlen asszony megkísérelt min­dent, hogy az éhező gyermekeknek legalább kenyerük legyen. De a nyomoron nem tud enyhíteni. A család a legnagyobb nyomorba ju­tott. Az utóbbi napokban már száraz kenye­rük sincs. Rácz Sándorné négy éhező gyermeké­vel együtt a nagyközönséghez fordul. Kö­nyörögve kéri négy éhező apró gyermeke és a saját maga nevében a jószivü embere­ket és a kegyes adakozókat, hogy segítse­nek rajtuk. Ne hagyják őket éhen veszni. Adományokat lehetőleg a szegény asszony lakására — Tiszaujlaki-ut 7. szám alá — szíveskedjék juttatni, aki megkönyö­rül a nyomoráD, de szívesen közvetíti azo­kat a „Szamos“ szerkesztősége is. Óvakodjunk a Tündérkerttől. Jöi) a könyves nagysága. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, ápr. 30. Nem egészen ösmeretleu már a szat­mári közönség előtt a vigéceknek nőnemű fajtája, amelyik női bájainak latbavetésével, különféle értéktelen könyvkiadványokat szo­kott az irodalom, de különösen az irodalom terjesztésével foglalkozó nők pártfogóinak nyakába sózni. Rövidesen — talán mire ezek a sorok nyomtatásban megjelennek — ismét sze­rencsénk lesz egy ilyen nőnemű vigóchez, aki valami Túndórkert cimü értéktelen könyvfedéllel fogja megkezdeni a házalást Szatmáron Mint egyik nyíregyházai Ispban olvas­suk, a jeles nőt onnan rendőrileg utasítot­ták ki és Nyíregyházáról távozván, Szatmár felé vette útját. Szívességet óhajtunk tenni a Szamos olvasóinak, mikor felhívjuk őnagyságára a figyelmet és miedenkinok melegen ajánljuk, hogy a Tündórkert tündérét adja át a rendőrségnek. Városunk megérkezendő vendégének jellemzésére egyébként ideiktatjuk a J'annt- jeizett nyíregyházai újságnak róla szóló közleményét, amely a következőket írja: Nem egészen fiatal, da feltűnően csi­nos é3 rendkívül kellemes arcú, elegánsan öltözött idegen hölgy vonta magára két hé­ten át a nyiregyházaiak figyelmét. A fess hölgy eleinte magánosán járt az utcán, egyedül ült délutánonként a kávéházban, ahonnan „Az Est“ megérkezése után mindig diszkréten visszavonult a szállodába. A titokzatos hölgyről most aztán na­gyon ke’lemetton eseteket állapított meg a rendőrség, amely a kezeibe került adatok alapján őnagyságát eltávolította Nyíregyhá­záról, mert a szép asszony tiltott dolgokat követett el és az emberek félrevezetésével szerzett pénzt magának. A csinos idegen, akinek Horváth Lász* Ióné Rácz Gizela a neve és aki — bocsá­nat az indiszkrécióért — harmincöt éves budapesti asszony, azt követte el, hogy sorbajárta a nyíregyházai uriházakal és va­lami jótékony egyesületre hivatkozva, egy Tüudérkert íölirásu füzetkét árult, amelynek jövedelme az ő állítása szerint az egyesület céljait szolgálja és amelyért egy koronát kórt. Ha férfi volt a lakásban, persze a csi­nos asszony eredménynyel járt és a Tün­dérkert ott maré db a korona pedig a hölgy­gyei egyetemben távozott, de a hölgyek legtöbbje szintén nem tudott nemet mon­dani az elegáns asszonynak és a Tündérkert ez esetben is ott maradt. Mikor aztán az idegen hölgy ellibegett, a koronájától megfosztott, jámbor jótékony hölgy, vagy ur kezébe vette a füzetet, hogy megnézze, mit kapott a koronájáért és mi­lyen célra is vitte el az a tüneményes asz­Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által Hájtájer Pál ruhafestő és gőzmosó = gyárában = Szatmár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom