Szamos, 1913. május (45. évfolyam, 100-123. szám)

1913-05-24 / 117. szám

A kocsordi kastély körül. Szatmár, május 23. Az elmúlt napokban meleg részvéttel és őszinte érdeklődéssel fordult a magyar közvélemény a koesordi Tisza-kastóly felé, ahol — úgy Írták a lapok — nagy­betegen feksz;,r egy őszhaju, 80 éven felüli matróna, özvegye a nagy generó’is- nak, néhai Tisza Ké'mán- nak és anyja a magyar képviselőház elnökének, gr. Tisza Istvánnak. A kis szatmarmegyei falu, amelyben gyakran fordul meg a magyar politikai élet legkimagaslóbb alakja, ma országszerte ösmerttó lett a Tisza-család révén. Űrnapja hetének első napjait a nagy­beteg matróna ágyánál töltötte az édes anyjáért rajongó kemény magyar po'^tikus : gróf Tisza István is. A kocsordi kastély notórius hely a magyar újságírók előtt, mert köztudomású, hogy annak a kapuján be'ül nem jutott még interjúra vágyakozó újságíró. Gróf Tisza Lajos, aki édes anyja mo"ett gazdál­kodik a 4000 holdas kocsordi birtokon, nem fogad újságírót. Lajos gróf csöndes, teljesen vissza­vonult életet ól, a nyilvánosság számára nincs mondanivalója. 35—40 éves agglegény, nem érintke­zik senkivel, egyszerűen él, nem sportol, nem vadászik, egyetlen szórakozása a zon­gora és órákhosszat elsétál egyedül a gaz­daságban, amelyet különben még ma is édes anyja, gróf TLza Kálmánné vezet. Az intéző a kegyelmes asszonytól veszi át a gazdálkodásra vonatkozó utasításokat, a kegyelmes asszonynyal számol el a 4000 hold príma föld jövedelméről, Lajos gróf csak segítségére van az édes anyjának. A beteg nagyasszonyról az utóbbi napokban riasztó hírek keltek szárnyra, a magyar közvélemény szivében elhallgatott minden politikai kérdés és szivszorongva lestük a híreket a kocsordi kastély felől. Az a hir, hogy gróf Tisza István is Kocsordon tartózkodik, megerősítette ben­nem a reménységet, hogy ezúttal sikerűi bejutnom a kastélyba, mivel a Házelnök, aki egyébként sem barátságtalan ember, már állásánál fogva sem zárkózik el any- nyira a nyilvánosság elől. Különösen olyan esetben, mint a mostani is, amikor nem Irta Dénes Sándor. politikai interjúért zaklatják, hanem édes anyja állapota felöl érdeklődnek nála. A koesordi utcán, amelyet két oldalt sürjen szegélyeznek a fehérvirágos, bóditó illatú akácfák, férfiembernek szine se lát­szik. Biró, kisbiró mind a mezön Űrnap jának nyoma sem látszik a különben szín­tiszta református községben. Egy mezítlábas parasztasszony vetődik elém, tőle kérdezem meg: Kocsordon van-e még a kegyelmes ur? — Itt kell neki lenni — azt mondja — mert ma reggel még itt láttam a detek ti veket. A detektiveket . . . úgy mondja ki ezt a szokatlan, idegen szót az egyszerű ko­csordi parasztasszony, aki még nem volt messzebb életében Mátészalkánál, mintha a kisbiróról, v«gy a huslátóról lenne szó. Jó félórai gyaloglás után a falu túlsó végén pirosló kastély elé érek. Nem minden meghatottság nélkül nézek be a drótkeríté­sen, amely mögött a park aranysárga fö­vénye szép apró jcokékra van meggereb iyézve. A simára fésült fövényben egy friss keréknyom látszik. Valaki innen kocs’n ment el nem régen. A parkban velem szembekerülő postás fiútól megtudom, hogy a kegyelmes ur ment el egy félórával azelőtt kocsival Urába, a birtokára. A Házelnök hátramaradt lakájától tu­dom meg, hogy a kegyelmes ur nem is jön vissza, Urából Nagykárolyba kocsizik, ott vár reá a szalonkocsija, amely este nyolc órakor tovább viszi Budapest felé. Lajos gróffal hasonló szerencsém volt. Ö is elment. Vagy Urába ment a bátyával, vagy kisétált a birtokra, ami előttem egy­értelmű azzal, mintha otthon volna. így legalább nem > agyok kitéve anmk, hogy nem fogad. Nem marad más hátra, a lakájokkal állok beszélgetésbe, hiszen ezektől sok olyan intim dolgot tudhatok meg, amit a gróftól nehéz lenne megkérdezni. A Tisza István gróf lakája hamar vé« géz velem, ő csak annyit tud, hogy a gazdája estére Nagykárolyba rendelte és ha a kegyelmes úrral van valami fontos be­szédem, szaladjak fel Pestre, ott mindenkit n legszívesebben fogad. Közben, amig ez elindul, hogy meg- I keresse a Lajos gróf lakáját, körülnézek a parkban. Hatalmas tölgy- és gesztenyefák között, a kapuval szembevágó fronttal áll a régi, még valamelyik Dágenfold-ős által épített falusi udvarház. Derékszögalakbau egy hatalmas újonnan épült kastély van hozzáragasztva. A folyosója piros vaskorlát­ját most állítják fel a munkások. A régi lakás még épségben áll, abban lakik a kegyelmes asszony, aki ragaszkodik hozzá, hogy a régi házat, amig ö él, nem szabad lebontani. A kastélyból egy fedett, oszlopos fo­lyosó vezet a konyhához, keresztül az ud­varon. Egyszerű itt mindtm, luxusnak semmi nyoma, mindazonáltal komoly, előkelő, csöndes és fenséges a park, a ház, a kas­tély és minden, ami körülötte van. Előkerül gróf Tisza Lajos lakája, egy borotvált bajuszu, császárszakállas főur, »ki azzal a fensőbbséggel, amelyet a nagy urak cselédjei szoktak éreztetni azokkal, akikről sejtik, hogy »nem az ő társaságuk­ból való“, megkérdezi, hogy mi tetszik ? — Ki van itthon ? — C-:ak a kegyelmes asszony. — Jól érzi már magát a kegyelmes asszony ? A lakáj ur méltóságteljesen néz végig rajtam, és nem felel. Illedelmesen bemutatkozom neki, mire még gőgösebb lesz az ujságiró előtt és ke­reken megmondja : —■ Nekünk nem szabad mondani semmit. — De azt csak megmondhatják, hogy jobban van é a kegyelmes asszony ? — Nekünk meg van tiltva erről be­szélni. — Hiszen ezt a gróf ur Öméltósága is megmondaná. — A gróf ur Ő méltósága nem mond erről senkinek semmit. Látom, hogy innen már nem viszek hirt az érdeklődő magyar közvéleménynek, mert a nagy generális özvegyének egészségi á^apotáról szóló jelentéseket egy szőfukar, gőgös inas őrzi. Elhagyom a kastélyt és a faluban próbálok érdeklődni. Úrtól is, paraszttól is kérdezem, amit tudni akarok. A legelső örömteljes hir, amit meg­tudok, az, hogy gróf Tisza Kálmánná, a 80 éven felüli, íehérhaju matróna, túl van minden veszélyen. Legyűrte az influenzát és a napokban már ki is kocsizott gróf Szatmár-Nómeti város és vidéke n. ó. közönsó- TT i7T T? HT T? 1\/T T7 T me^ 28 év óta a Takarékpénztár gének tisztelettel hozom szives tudomására, hogy U Zj J-í III I Hí JlYJl Hí 1, épületében van — Szóchenyi-uteai ez okból a raktáron levő | összes árukat mai naptól árusitom. Kérem szükségletüket az általánosan ismert jó minőségű árukból nálam beszerezni. — Kész szolgálattal Széchenyi-utcai házamnál 3 külön üzlet, raktár és pincehelyiség kiadó. Páskuj Imre. leszállított árban Május SZOMBAT Sz. M. k. s. Jelen számunk 6 oldal terjedelmű

Next

/
Oldalképek
Tartalom