Szamos, 1913. május (45. évfolyam, 100-123. szám)

1913-05-16 / 111. szám

2. oldal. SZAMOS (1913. májas 16.) 111. agám Adakaleh annekíálása. Bées, májas 15. A bécsi török nagykövet, Hilmi basa, Adakaleh-sziget annexiójáról csak a sziget kormányzójától fertes&lt, aki kedden este ideérkezett és az esetről jelentést tett neki. A nagykövet rendkívül meglepődött, azonnal jelentést tett Konstantinápolyban és utasí­tásokat kért. A török kormány válasza ed­dig még nem érkezett meg. Belgrád, május 15. A lapok röviden regisztrálják Adakaleh szigetének Ausztria és Magyarország által történt annektálását. A Piemont cimü lap fölszóiitja a szerb kormányt, hogy az annexio ellen a londoni nagyköveti értekezleten til­takozzék. Meghosszabbított fegyverszünet. Konstantinápoly, május 15. Hivatalosan közük, hogy a Bulgáriával való fegyverszünetet május 28-ig meghosz- szabbitották. Szerbek a bulgárok ellen. Belgrád, május 15. Szerbia ma 40,000 embert szállított a bulgár határ feló. A két állam között a konfliktus nagyon kiélesedett és nem lehe­tetlen, hogy egy uj szerb-bulgár háború előtt állunk. Fegyelmi egy rendőralkapitány ellen. Makó, május 15. Galambos Tivadar polgármester állá­sától felfüggesztette Bóna Pál makói rendőr- alkapitányt hivatali mulasztás miatt, továbbá, mert felettes hatóságával szemben tiszte­letlenül viselkedett. Gyáriparosok Szatmáron. Ami nem azt jelenti, hogy szatmári gyáriparosok, mert ilyenek — ha csak a szikvizgyárosokat annak nem tekintjük — nincsenek Szatmáron. A mi gyáriparunk kimerül a téglavetésben, a szikvizgyártás- ban és igazán különös szerencse, hogy éppen ezt a várost választották ki az ország gyáriparosai, bogy szövetségi gyűlésüket Szatmáron tartsák meg. Ez a szövetségi gyűlés, amely Szat- márra hozza az ország gyárosainak zömét, még a mai rossz és iparfejlesztésre nem alkalmas időben is a mi gyariparilag kiak­názatlan városunk felé fogja fordítani a figyelmet. Talán még a bentlakók figyel­mét is. Ha egyéb nem, az a sok negatívum, amelyet a gyáripar iránt érdeklődő vendé­geknek bemutathatunk, alkalmas lesz arra, hogy arra terelje a figyelmet. Mert a téglagyárat, szikvizgyárat iga­zán nem mutathatjuk be a szövetségnek, mint városunk gyáriparát. Ellenben meg­mutathatjuk a cukorgyár helyét — ha ugyan egyáltalában helye is vau — annak a cukorgyárnak a helyét, amelyet nem bí­runk megteremteni. Megmutathatjuk a Csont- és Szaruárugyár impozáns épületét, azét a szarugyárét, amelyet el kellett engednünk, mert nem tudtuk fenntartani. És megmutathatjuk a Fehérház előtt még mindig elbontatlan épületet, amelyből a boltosok már régen kiköltöztek és amely­ben most bacillusokat, fertőt, járványt gyár­tanak. Ezt mutathatjuk ma. De éppen a mai állapot sivársága teszi kétszeresen becsessé azt, hogy vasár­nap eljönnek hozzánk az ország gyáripa­rosai és megalakítják az Országos Szövetség szatmári fiókját. Nem tagadjuk: nagyon féltjük a va­sárnapi vendégeskedést a hagyományos szatmári indolenciától. A mi városunk nem az a hely, ahol a lakosság szeret a jövőért dolgozni. Szatmár gyáriparának pedig ezidő szerint jelenje nincs, csak jövője. Ha ugyan nem olyanformán vagyunk vele, hogy Deák Ferencz hires mondását citáljuk: hogy városunk gyáriparának igen szép jövő áll — a háta mögött. Örökös szégyene lenne a városnak, ha a vasárnapi gyűlés iránt nem nyilvá­nulna meg a legmelegebb és legimpozán­sabb érdeklődés. Nemcsak unnak adná tanujelét ezzel Szatmár kereskedő- és iparosvilóga, hogy semmiféle érzékkel nem bír a városnak a gyáripar felé való fejlesztése iránt, hogy abszolúte nem törődik ennek a városnak a jövendőjével, de kiderülne az is, hogy ná­lunk más, mint momentán magánérdekkel egybekötött mozgalom, képtelen kiváltani a közérdeklődést. A gyáriparosok szatmári gyűlése és az Országos Szövetség szatmári fiókjának meg­teremtése olyan összeköttetést teremt a gyáripar központjával, amely összeköttetés feltétlenül alkalmas iparunk fejlesztésére és igy elsőrangú, eminens érdeke Szatmár minden iparosának, kereskedőjének. Különösen ezeknek: a kereskedőknek ős iparosoknak a figyelmét kívánjuk tehát felhívni a vasárnapi gyűlésre, amelyen, már az előadók személyénél fogva is, nagyértékü és nagyérdekü tanulságokat gyűjthet az, aki érdeklődik Szatmár és ezzel kapcsolatosan a saját jövője iránt is. URÁNIA ■nozgófénykép-szinház ■■ Kazinczy-utcza om Iparos otthon m 1913. május 15-ín ás 16-án MŰSOR: Sclair Híradó aktuális Dolfi szerenádja humoros. A cigányleány dráma 2 felv. Duci bácsi szeplős vígjáték R fekete bohóc Dráma 3 felvonásban. Pali és unol^aljuga humoros. TTpI Víírflk ' Páholy 1 K., I. hely imydidii. 80 f., n. hely 6o f., III. hely 40 f. Gyermekek felét fizetik. Előadások hétköznapokon este 7 órától, vasár- és ünnepnapokon d. u. Va 4 órától éjjel 11 óráig folytatólag. Müvészház Szatmáron. Legutóbbi közgyűlésünk négy heti fel­mondással hajlékot adott a helyi művé­szetnek. Amint az erről szóló jelentésűnk­ben megírtuk, ezt nem tekinti a város végleges megoldásnak, hanem igyekezni fog állandó műtermet biztosítani egy-két mű­vésznek — mondjuk egyelőre. Miutáu nagyon jól tudjuk, hogy váro­sunk vezetőségének sokkal fontosabb ügyei várnak elintézésre és talán nehány éven belül nem is igen nyílik alkalom arra, hogy önálló épületben, vagy egyéb középitkezés- sel nyújtsunk hajlékot n művészetnek, egy közbevető indítványt teszünk. A város legszebb pontján, a Kossuth- kertbeu van egy bagolyvár, amelyben jelen­leg tyúkok és egyéb aprómarhák tanyáznak, a régi lövelde épülete. Elrejtve és elfelejtve áll lakatlanul a lombos gesztenyefák alatt. Emeletes, tágas teremmel bíró helyiség. Szinte arra van predesztinálva, hogy mü- vószlelkü emberek üssenek benne tanyát, emeljék a Kossuth-kert forgalmát a nap­pali órákban is. Ezt az épületet kevés költséggel át lehetne alakítani két tágas, szép műteremmé, esetleg lakást is nyerhetnének benne a művészek. Igaz, hogy talán korcsmának is át lehetne formálni és jobban is jövedelmezne, de hát ebből vau elég minden utcában. Ezt a luxust, mondjuk „pénzkidobást,“ amit a müvészetpártolá3 cimén a város elkö­vetne, most az egyszer engedjük meg magunknak. A legjobb megoldás ez a vá­rosra nézve. A művész is jól jár, mert nem kell rettegnie a házmestertől, hogy onnét bármikor kitelepítheti. Nehány hét alatt el lehet végezni az átalakító művele­teket, úgy, hogy igénybe sem kell venni a bérházi drága helyiséget. Sőt a város büszkén mutathat majd a Kossuth kert felé, a régi „sistak“-ban lakókra, — mint az egyszeri cigány apa a hiányos kosztümü, borzas rajkóira — hogy ezeket is én ruházom. L. K» kubikos talicskák olcsón beszerezhetők Kosa Bertalan és Piánál Telefon 206. A „HUNGÁRIA“ fehérnemű tisztitó-intézet elsőrendű munkát készít (fényes ing, gallér és kézelő). Hiány nincs! Felvételi hely: Petőfi-köz (dr. Frieder-ház). ===== Tisztelettel Botos Gyula. felhívás. A Magyar Gyáriparosok Országos Szö­vetségének folyó hó 18-án, vasárnap d. e. T0 órakor a városháza nagytermében tar­tandó vándorgyűlése után a vendégek tisz­teletére a Pannóniában pont fél 1 órakor kezdődő közebédet rendezünk, amelyen a résztvevő illusztris idegenek Szatmár város vendégei lesznek. Felkérjük Szatmár város közönségét, különösen a szatmári iparosokat és keres­kedőket, hogy a reájuk nézve nagyjelentő sógü és tanulságos gyűlésen, mint a köz­ebéden minél nagyobb számban szivesked jenek részt venni. Egy teríték ára 6 korona. Szatmárnémeti, 1913. május 14. A rendezőség megbízásából: Dr. Pirkler Ernő, biz. jegyző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom