Szamos, 1913. április (45. évfolyam, 74-99. szám)

1913-04-09 / 81. szám

4 oldal. SZAMOS URÁNIA asHesassaa mozyófánykép-ssinhás Kaxincig'Hicia Iparos otthon 1913, iprilis 9 in is 10-fn • MŰSOR: Jltozgófén^ép újság. Gldós párbaja, fancia vígjáték. Naplopőy dráma 2 felvonásban. Babaasszony, a legkacagfatóbb bohózatok egyike. Balaoo Fantastikus dráma 2 felvonásban. 110' Víl PB Ír • Páho]y 1 I- hely ÜCry dl dll. go f., H. hely 60 fv III. hely 40 f. Gyermekek felét fizetik. Előadások hétköznapokon este fél 7 órától, vasár- és ünnepnapokon d. u. 3 órától éjjel 11 óráig folytatólag. Mi még floítatüntetünk, hogy a veszett török fejsze nyelőt meg­mentsük magunknak, ez azonban török testvéreink sorsán már nem fog segíteni. Ha nem volna kiszűrniük, akkor semmi­jük sem volna és manapság, mikor Sztambul ifjúsága Párisban tanult meg törökül, a kiszmet, a török vallás vigasz­taló paragrafusa is már ugyancsak keve­set ér. És iszlám ide. kiszmet oda, mégis csak muszáj volt sírni, mikor Janina is megadta magát. És szsntigazság, hogy úgy jó, ahogy Allah akarja, ám mégis könnyezve kérdezik odalenn testvéreink, hogy miért akarta Allah éppen Drinápoly bukását ? Miért irigyelt egyetlen győzel­met is ozmán gyermekeinek fegyvereitől? Mindent a gyaurnak ős semmit nekik 1 ? Testvéreink odalenn szomorkodnak tehát. S habár okuk van elég a ssomor kodásra, de joguk nincs hozzá. Mórt nem fegyvereik gyöngesége hozta a pusztulást. A fegyverek jók voltak és ragyogtak a tisztaságtól, de nz ozmán lélek az rozs­dás volt. Es a szomorkodás, a köny még csalt rozsdásabbá marná e lelket Jó volna, ha most valami gyaur testvér lo menne Sztambulba ős elmagya- gyarázná ozmán testvéreinknek, hogy Janina nem a múlt hónapban adta meg magát s Drinápoly se most esett el. Min­den gyalázat, minden vereség, az egész nagy zülló3 nem a hpictéren érte őket. Emlékeztesse csak valaki török testvérein két a tripoliszi hadjáratra. Akkor, midőn harcban állva az olaszokkal és készülve a nagy balkáni leszámolásra, itt volt az ideje, hogy egy nagyszerű fellelkesülás- ben összefogjon ez a mindenfelől szoron­gatott nemzet, hogy minden fölraktározott erőt, minden nemzeti értéket és súlyt belevessen abba a mérlegbe, melyen aztán ellenségeik találtattak volna könnyűeknek. Ehelyett ők forradalmi komédiákat ját­szottak. Az a forradalom, melyet e vál­ságos pillanatokban kormánybuktatás cél­jából inscenált Kiamil pasa, a ieljes rot­hadtság szimptómája volt. A már csak rothadt nemzeti lelket aztán végleg letö­rhette az a gyáva golyó, amelyet Nazim pasába röpítettek. Azzal az operettforradalommal Lez dődütf Törökország vége és az a pisztoly- golyó mutatta meg, hogy az ozmán nemzet érett a pusztulásra. És mikor a nömzeli szellem már régen elvérzett, akkor Drinápoiynak el kellett buknia. Aki tehát segíteni akar, annak a nemzeti szellemnek kell előbb életro kelteni s ak­kor nincs még veszve Drinápoly. Jó volna hit, ha valami okos gyaur testvér, egy okos magyar, Justh Gyula példának okáért le menne Sztambulba s elmondaná mindezt szomorú testvéreink­nek. És elmondaná, hogy a pusztulásra teljesen megérett az a nemzet, melynek olyan fiai akadnak, akik válságos pillana­tokban saját zsebük javára tragikus vé­gűvé válható komédiákat csinálnak. Akik hatalmi céljaik elérésére nemzetük gyön- geségét akarják fölhasználni. Jó volna, ha még elmondaná, hogy nem a féltékeny nemzetek és minden ő ágyúik, hanem sz ilyen fiaik ős csatlósaik, a revolvers politikai banditák a nemze­tük i .azi ellenségei. A nemzetük zavaro­sában halászni akaró Kiamil pasákat, a revolveres utcai hősködőket, az alkotmány handléjait és nem a becsületes küloilen- sőgst illeti a nemzetek igazi átka. Jó volna, ha a magyar nemzet mos­tani válságos pillanataiban Justh Gyula lemenne és mindezt elmondaná szomorú ozmán testvéreinknek. S talán tán jó volna, ha kisérőül Kovács Gyulát magá­val vinné ... Guttmann Henrik. __________(1913. április 9 ) 81. szávn, Vo natkozás egy obiigát Ijirre. Apró hirt talál néha a lapba Az olvasó, ki a lapokat bújja; Hirecskét, melynek cime mindig, Hogy „teljes ülést tartott a Kúria“. ._.. Teljes ülés ! — mondom magamban És NFá'tok most : Nagy egek, Miért nem adjátok meg minékünk, Hogy vágyniuk is — teljesüljenek ? Eljegyzés. Róth Móric Szatmárról eljegyezte Feuer Rózsikát Nagypeleskéről. Ügyvédből — biró. Dr. hadady Ko­vácsy Zoltán szatmári ügyvédet a király al- biróvá nevezte ki a gaíáutsi kir. járás­bírósághoz. A református egyházmegye köz­gyűlése. A szatmári református egyház­megye ma tartja tavaszi rendes közgyűlé­sét a református főgimnázium tanácster­mében. Gyásshir. Özv. Lcchner Antalnó, sz. Walton Mária, folyó hó 7 ón d. u. 4 óra­kor élete 81-ik évében elhunyt. Temetése ma délután fél 5 órakor lesz. Halálozás. Fleckestein István a Szat­mári Gőzmalomtársulat főmolnárja, hosszas szenvedés után éltté 47-ik, házassága 21 ik évében meghalt. Temetése ma délután háromnegyed 2 órakor lesz a gőzmalom­telepről. Uj postaügynökség. Szalmár vár­megye Szanioskér községben 1913. évi április hó 16 án postai ügynökség lép életbe. A postaügycökség kézbesítési köre Szamos- kőr községre s a hozzá tartozó Dessewffy- tanyára terjed ki. )tt is színre került a Cigányprímás és — :sufcsan megbukó’!. Ebből az alkalomból íz ott megjelenő Színházi Újság hosszahb sikket közöl az előadásról és ebben meg- smlékezik a darabnak más városokban tőr- ént előadásáról. Ennek kapcsán a legna­gyobb dicsérettel emlékezik meg Bállá llariska alakításáról, amit egy sorba helyez i’edák Sári alakításával és játékával, ami­jen a mi véleményünk szerint sem cselek- izik érdemtelenül. Barics Gyula jutalom,játéka, Bsrics íyuiának, a színtársulat kiváló baritonistá­énak, mint azt már a Szamos jelezte, iprilis 17-én lesz a jutaiomjátéka. Ez alka- ommaí a Koldus grói kerül színre Barics- ssai a címszerepben. A Koldus grófban, ímelyből már serényen folynak a próbák, ’ színtársulat szine-java részt vesz. Szalóki, Sümegi, Borbély, Dénes Ella, H. Bállá Mariska kreálják az egyes szerepeket. Bariéinak, aki a jövő színi évadban az iradi Nemzeti Színház tagja lesz, egyúttal íz lesz a bucsujátéka is. A karezemélyztt jutalomjátéka, rhália közkatonái, & karszemélyzet tagjai tprilis 19-én délután tartják a jutalom- átókukat. Az Aranyvirág cimü nagy sikert íratott operett kerül ez alkalommal színre, i színház kiválóságaival a vezető szerep jen. A darabban az egész karszemélyzet ■észt vess, amelynek tagjai már most raey- rezdték a próbákat. Ambíciójukat, tudásuk egjavát viszik bele az előadásba úgy a fő, nint a mellészereplők. A darabot a színház őrendezője, Szalóki Dezső rendezi. Az elő' idásra már most lehet a jegyeket elője- [yeztetni & színházi pénztárnál. I színházi iroda közleményei, Balaoo fantasztikus dráma 2 felv. L tanár egy Jávában élő barátjától egy jriási orángutángot kap ajándékba. A ma- om rendkívül intelligens, valóságos ember izámba megy és a tanár házánál a kér észnek segédkezik. A majomember, Balaoo, nert ez a neve, csakhamar túlságosan nagy ronzódást mutat X. tanár leánya, Susanne ránt. E tolakodásért a tanár kemény bün- etóst ró B. laoo-ra, aki emiatt megszökik i tanár házától. Egy vadorzóhoz kerül, aki ilőször gyilkosságra, majd arra használja 'öl Balaoo-t, hogy vele Susanne-t, a tanár eányát a hatalmába kerítse. Ez a vadorzó- íak majdnem sikerül is, ám az utolsó pil- anatban éppen Balaoo menü meg Susanne-t i vógromlástói. — A majomember szerepe járatlanul álló alakítás. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom