Szamos, 1913. április (45. évfolyam, 74-99. szám)

1913-04-13 / 85. szám

» (1913. Áprétís 18,} 8ö eaájri. S 2 A ü 0 b 5. olda játékukat. A Szökő-pár, a Dolovai nábob leánya, Herceg Ferenc 3 felvonásos szín­müvében búcsúzik a szinházi publikumtól. Az előadás keretében fehér jellegű kabaré lesz. A kabaréban résztvesznek: H. Bállá Mariska, Danes Ella, Pintér Irma, Pálma Tusi, Somogyi Rózsi, Barios Gyu'a, Endrey fenő, Roos Jenő.Szalóky Dezső és Borbély Sándor. Ásta Nielsen-est az Urániában. Vasárnap, e hó 13 án és hétfőne hó 14-én kerül bemutatóra az idei szezon legnagyobb slagerje Tüzesvér dráma 2 felvonásban Ásta Nielsennel a főszerepben. Ásta Niel- senről a mozivilág e csillagjának életéből nem lesz érdektelen egynéhány mozzanatot elmondanunk. Mint egy szegény mosónő gyermeke már 10 éves korában a színház körül settenkedett. 13 éves korában már statieztáskodott, lb éves korában mint énekes színésznő próbálkozott de ebben a szerepkörben csuful elbukott. Amidőn igaa- gatója drámai szerepekben próbálta ki, amelyben szép és őszinte sikerei is voltak. Később a filmeken próbálkozott és lett azzá aki ma. Maga Ásta Nielsen mondja, hogy nem irigye hető az élete. A sok tanulás, játszás annyira kimerítik, hogy évek óta csak a nappali, délelőtti órákban tud aludni. Különös életmódja mellett is nagyon jól őrzi magát és nagyon boldog ha nagy si­kerei vannak. Szerinte a kinodarabokban a mimikának kell dominálnia és kerüli a sok beszélgetőst persze ha az elkerülhetetlen, akkor csak a felvevő gép előtt beszél. Si­kereiben nagy része van férjének, Urban Gad nak, aki kizárólag mozidarabokat ir feleségének és egyúttal azokat is rendezi. Tüzes vérben a főnöi szerepet játsza Ásta Nielsen, amit ő produkál az egyenesen isteni. Vasárnap 4 előadás lesz. Kezdetük fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10-kor, az előadások nem folytatólagosak és igy minden előadásra külön lehet jegyet váltani. Ajánlatos jó helyekről eleve gondoskodni. A legújabb selyem, mouslin és tildeper harisnyák KARDOSNÁL kaphatók a szin- — házzal szemben. — A japánok gyakorlati érzéke azonnal felismerte az pg" uj “M v DEDQnkl“ gummisarok „ULriuUll számos előnyeit I hírek Japán lavól hordó. Ferdére taposás, kisiklás, Fáradtság, ez i' gek rázkódtatása kizárva ? Berscnmttvek Budspas?, V?f. I 01 íLe^coaif ne járjon a színházba, mikor francia vígjátékot adnak, mert ha ő maga nem is ösmer magára a színpad vala­melyik komikus figurájában, a körü­lötte ülők nem lógják megkímélni egy egv szánalmas, gúnyos mosolytól. öreg ember, roskadt ember, ke nyere javát elfogyasztott aggastyán ne álljon meg az utcaszélen, ha teme­tési menet vonul el az utcán. Húzód­jék be a kapu alá s fordítson hátat az utcának, mert — bármilyen erős az idegzete és akárhogy leszámolt már az élettel — a szivére megy a gyászkocsi, a fekete drappéria, a ko­szorú meg az egész gyászoló gyüle­kezet. Tőnkre igyekvő ember előtt ne beszélj végrehajtóról. Aki fogat akar huzatni, annak ne meséld el, hogy a nagynénéd beleőrült a foghúzásba és aki operáció előtt műtőasztalon fek­szik, annak ne mondd el, hogy utó­végre az embert a puha ágyból is magához szólíthatja az Ur és hogy te már egy ízben belehaltál egy ugyan­ilyen operációba Aki pedig hosszú útra készül, az napokkal azelőtt, hogy vonatra ül, ne olvasson lapot, amelyben borzalmas vasúti katasztrófák vannak pozdor- jává részletezve. Sötét, tavaszi éjszakában kát- tog, prüszköl a gőzóriás, zihál, dohog, mintegy tüdőbajos szörnyeteg, a kö pete tüzes, kormos, viszi a kerekes, nagy szobákat, olyan az egész, mint egy hatalmas, világitó testű óriás- kigyó. Ketten szundikálunk a homályos fülkében. Kívülről behallatszik a fo­lyosó utasainak társalgása. — A tehervonat be a gyorsvo­natba . . . összelapitott vasutasok . . . jajveszékelő utasok . . . vér . . . ron­csok . . . A párhuzamos sínen nagy dü­börgéssel halad el egy vonat. Máskor semmi. Most — érzem — az idegeim is rezegnek tőle. Az éjszakába vágtató sárkány nagyokat döccen az őrházak váltóin... az agyam is megrázkódik belé. Minden perc, minden pillanat egy félelmetes, rettegtető örökkévaló­ság a gőzerővel rohanó siralomházban. Mik vagyunk, miféle sápadt, ál­matlan, gunynyasztó emberek a halál szűk kamrácskáiban : az életnek vala­mely cél felé törekvő, törődött tüle kedői vagy a halál játékos utjának az élet végállomására cipelt utasai ? A velőkig dübörgő vasóriás kicsoda, micsoda? Az emberi hatalom által le nyűgözött, fékbe vert vadállat vagy a balál szelleme által kénye kedve sze­rint kormányzott hóhér? A pislogó örökmécs gyenge, sejtelmes világánál gyötrelmes ál momban látom, amint a megvadult, haragosan sistergő óriás felágaskodik, mint egy makrancos paripa, izzadó, megrettent kormányosa hasztalan fé kézi . . . nagyot döccennek a halál boszorkányos. kerekes termei . . . semmi . . . sínpárt váltottunk. Debrecen . . . Vérvölgy ... ha lálállomás jön . . . Hajdúszoboszló felé vágtatunk . . . nyöszörögve, ősz- szezsugorodva, mint egy csapat tehe tetlen, halálraítélt, apró féreg . . .' Most őt éve . . . itt történt . . . két vonat futott egymásba, mint a nyáj élén tülekedő hatalmas kosok . . . egy ember cigarettázott egy elsőosz­tály u fülke ajtajában, a fülkében nő is ült, nem akarta befüstölni a szobát, az ajtóban állott . . . egy hatalmas roppanás ... az ajtó nekivágódott, megroppant mellel, holtan szedték elő a romok alól. A hideg verejték üt ki a hom­lokomon . . . előttem áll az áldozat... huszonnégy órával azelőtt, mielőtt a halál a mellére ült, együtt vigadtunk... pezsgés pohár a kezében . . . vig zene mögöttünk . . . most látom a vé­rét, az összeroppant melléből kiömlő fiatal vérét, a síneken piroslik. A vasparipa, a halál futárja száz és száz közömbös emberrel, életre vágyával, halálra válttal átsuhan a vér folton . . . Lassan elül a zaj, kény­szeredett álom ül a bágyadt szememre. Már nem hallom az egyhangú katto­gást, nem látok rémképet, a vaspa­ripa vágtat, gyeplőjét szorosan fogja a kocsisa . . . alszom. Hirtelen felráznak álmomból. Valaki őrült kétségbeeséssel rázza a karomat. Az úti társam, aki velem párhuzamosan nyújtózott, álomtól za­varos, ijedelemtől kétségbeesett arccal kőltöget, jajveszékel: — Összeütköztünk, végünk van ! Kinézek a szürkülő hajnalba. Pest környékén állomás előtt állunk. Korai felkeléstől friss kofaasszonyok nagy kosarakkal tódulnak a vonatra. Bámulva, értelmetlenül nézek utitársamra. Restellkedve, a mély álomból ébredt ember buta zavarával dőrmőg : — Rosszat álmodtam. (v) Hermaun László távozása. Több lap megírta már, hogy Hermann László hege­dűművészt, a szatmári zeneiskola igazgató­ját szülővárosa, Székesfehérvár meghívta újonnan szervezett zeneiskolájának igaz­gatójául. Amikor ezeket a híreket olvastuk, egy percig sem kételkedtünk abban, hogy Hermann László nem fogja felcserélni a szatmári zenedénél elfoglalt pozícióját a székesfehérvárival és elhárítja magától a megtisztelő bizrlmat. Legnagyobb meglepe­tésünkre azonban arról értesülünk, hogy Hermann László elfogadja a székesfehér­vári meghívást, mert a jelen körülmények között nyugodalmasabbnak tartja az uj állást. Orgouahangverseny. A május hó elsején délután a szatmári ref. templomban tartandó orgonahangvorsenyre az előkészítő bizottságnak sikerült megnyernie Zalánfi Aladárt, a nemcsak hazánkban, de a kül­földön Í3 ismert kiváló orgonamüvészt. A nagy művész három számot fog előadni. Ezenkívül lesz hegedűszóló, vegyes kar. Sürgönyeim: BY AT BIKPÁLYY ILBERT központi irodája Szafmar, Kazinczy-u. 1. Telefoa-inter. 3—99. Nagyban szállít Szamos kavicsot és homo­kot, tatai cemezatat, erdélyi gip­szet, brátkai meszet, jánosházai asbest fedőpalát, karczagi agyagárut és minden­féle építkezési anyagot, továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb műtrágyáikat, valamint Féasgálicot, stb. stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom