Szamos, 1913. április (45. évfolyam, 74-99. szám)
1913-04-08 / 80. szám
4. oldal. (1913. április 6 ) 80. szára, SZAMOS Szökik a dobos. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, április 7. Farkas Ádám Pál közlegény a cs. és kir. szatmári 5. gyalogezredben. Közlegény Farkas nem olyan közönséges baka. Ö kivonuláskor, nem a sorban, hanem a sor mellett lépeget katonás büszkeséggel, ö veri a dobot, s az ő dobpergeeére porzik a föld egy századbaka lépései alatt. Egy szóval Farkas Ádám Pál dobos a cs. ős kir. 5. gyalogezredben. Közlegény Farkas még civil korában beleszeretett ogy Juli nevű nagyszőllősi ci- gányieánybi. A szerelemből viszony lett. Farkas az isten szabad ego alatt hűséget esküdött a tüzes vérü cigányleánynak ős közös háztartásba lépett vele. Mint egy turbékoló gerlice-pár, úgy élt Farkas Pa;i feleségével. A férj bandában muzsikált, az asszony pedig a tégla- verőknél dolgozott. így éltek ők két éven át békés egyetértésben, amikor is azután a családi boldogságot feldúlta a haza. A hazának katona kellett. Oda állították tehát a szigorú sorozó-bizottság elé a katonaköteles férjet is. A testileg kifej lett cigánylegény „Umglich“ lett, s minden siránkozása, könyörgése, dacára besoroz'ík katonának. Busan, kisüt szemekkel panaszolta ei feleségének, hogy most el kell válni. He gedü helyett ezentúl a m-niicherL forgatja, Juli sütötte kenyér helyett ezentúl a császár kenyerét eszi. Lassan teltek a napok. Eljött az október, Farkasnak bökeilett rukkolni. Összeszedte otthon a kis cókmókjál, bepakolta egy sárga ládába és miután keservesen elbúcsúzott feleségétől, bejött Szatmárra ős jelentkezett az ezrednél. Kőt nap sem telt belé, Farkas egészen mtg;áltozoít, felöltötte a „katona mundért.“ A Ferenc József laktanyából egymás után mentek & Nagyszőlősön lakó Julihoz közlegény Farkas panaszos levelei, amelyekben hol a katona életet szidja, hol pedig összorombolt családi életét siratja. Utánnad epedek drága feleségem — irta leveliben. A siránkozó bakát Juli nem hagyta sokáig epedni. Egy két napon összepakolt és otthagyta Nagyszőlőst és bejött Szat- márra. Itt a Szegi gyárba beállott munkásnak. Ettől kezdve ezután siirüa találkozott férjével. Ez némileg enyhítette is a katona férj szivbeli fájdalmát. A katona életet azonbau — dacára annak, hogy ekkor már dobos volt, sehogysem tudta megszokm. Ezt el is panaszolta Juli asszonynak, aki erre azt a tanácsot adta, hogy szökjön meg. A tervbe beleavatták Farkas Pál édes anyját is, Horváth .untalnét, aki a Katz gyár telepén lakik. Hoi.álhnó azonban nem helyeselte Juli tanácsát. Nem akarta flát a veszedelembe sodorni. Elment tehát a rendőrségre és ott panaszolta ei, hogy Juli megakarja szöktetni az ő szegény katona fiát. — A legszebb dobos a században, úgy veri azt a dobot, hogy még a mad?rak is 8 3 ő taktusára repülnek — mondotta. A rendőrségen azonban nem vették fel a panaszát, mert az asszony részeg volt, csak úgy dűlt belőle a pálinka bűze. Sirva ment e! Horváthné a rendőrségről. Azt mondotta, elmegy olyan helyre, ahol meghallgatják a panaszát és megakadályozzák közlegény Farkas szökését. A Ferenc József laktanyába utasítottak. Ingadozó léptekkel ment az asszony a kaszárnya felé. Odavitte panasr »t Olt biztosan meghallgatják. (b. i.) Ügyes fiataiembept keres azonnali belépés mellett irodai munkákra Poszvék Nándor gazd. szakirodája. Csak valódi Mack-féi© a szépség és egészség ápolására A valódi Mack féle Kaiser-Borax arcbőrnek gyengeséget és üdeséget kölcsönöz, fehérré teszi és a száj és fogápolásra, katharusnál és rekedtségnél nagy könyebbülést szerez. A valódi Mack-féle Kaiser-Borax minden vizet puhává tesz és a legjobb börtisztitó szer. Elő- | vigyázat a bevásárlásnál! Valódi csak a vörös jí kartonokban 15. 30 és 75 fillérért kimerítő ■ utasítással. Sohasem nyitva. Továbbá nagyon kedvelt a Mack-féle Kaiser-Boraxa Szappan és Mack-féle Kaiser-Borax Sham-Poon — Mindenütt kapható. — Gyár: GOTTLIEB VOITH. Wien, III “I. Solymossy kiállítása. Valami különös nincs a dologban. Egyik kiállítás olyan mint a másik. El vétve mindenütt találunk jő képeket is. S ma már oly sok a piktor s oly nivőn vau a magyar művészet, hogy indokolatlan- ián látszik, különösebben megemlákesnünk éppen erről a kiállításról. S mégis megtesszük és pedig nem fő;éppen a Solymossy Hállitása érdekében, — amely egyébként tartalmánál fogra mindenkép megérdemli — hanem tesszük azért, mert egyrészt iíl Szatmáron — sajnos kissé nyersen hangzik — de ennek a kimondatnak kereskedelmi jellegű kiállításnak is kulturális hivatása van. Itt ebben a ezegőnv városban, ahol minden a művészet érdekében tett propaganda legfeljebb csak látszólagos eredményt, itt ahol a szépért lelkesedni a szopat élvezni cs megérteni (képzőművészetről szólunk 1) csak oly kevesen tudják, igen itt kulturális hivatást teljesít Solymossy. Mert nem tévesztendő össze Fe!ler-rol, ki önmagát árulta el semmit sam érő képeiben, s nőm a Neográdií és Kőzdyt kol- poitáló műkereskedőkkel, akik 'még csak látszatból sem hoztak hozzánk komoly értékű dolgokat, mert vásári anyaguk rovására esnék. Nem, nem. Solymossy igaz művészettel jön közénk. Jött, hogy eladja képeit (és ped’g szerencsés módon, kicsiny részletekben, már pedig ez kell a magyarnak I) de amit elakar adui az java művészeink jó dolga majdnem mind. S anyaga óriási, úgy annyira, hogy ha mind eladná, még kétszer kiiudná tölteni a városházán a ta nácstermet. Tohát ízlése szerint válogathat, tetszése szerint bárki. S ez is a komoly intenciójára vall. Bizonyos, hogy áldozattal járó cselekedete ez, melyért őszinte köszö neíünkot fejezzük ki. Mert módot ed ezzel a városunk közönségének, hogy az amúgy csak névből ismert piktoraink jó dolgaiban gyönyörködjünk s mondjuk úgy amint van, elmaradt ízlésünket kissé fejlesszük. Ne zárkózzunk el az alkalomtól, hogy megtekinthessük a modern magyar pikíura mesterének : Csóknak modern értelemben töké letesen megfestett remekeitől. Tekintsünk bele az igaz művészetbe, akarjuk m$gér teni s no maradjunk mindvégig Zellernél. Próbáljuk már egyszer élvezni legmagya- rabb piktoraink?t, Nyilassyt, Juszfeót s iá- volodjunk el a Bács imponálta komisz váz latoktól, gyári szemetektől. Hisz ideje lesz közeledni művészeinkhez (ily^n utón bár) kik szebbet alkotnak mint sok hires nemzet felfújt nagyjai, A franciák Pikassója soha nem lett volna oly nagy, ha saját nemzető nem teszi azzá. De azsa tette nemcsak Páris, hanem az egész franci kultúra. Pedig nem alkotott oly nagyot mint a mi Csókunk. Zsanér festőink legjava, Papp Berta- ián, Jus kó, Romek és a többi nemcsak nálunk ismeretes nevek. Külföldön már vásárolják is — műkereskedők. S mi mágia inkább vesszük azt a most Isgujatban elterjedt zsánert, amelyen a L-őcher vitatkozik — egy káplánnal. Talán mert ezeknek az arca oly kifejező ? Oh, nem. Nem, hanem mert csak heccnek tekintjük a művészetet, mert nem értjük. Tájkép festőink mestermüvekke! lepik meg u világot, ami szép országunkból vett témáikkal. Bromayt nemzetközi tárlatokon dijakkal tüntetik ki s mi itt talán alig ismerjük. Pedig mily sz rp dolgait hozta el Solymossy. S egy eddig teljesen ismeretlen név: Csordák. Kinek bájos intimitással festett tájkép :i a legkényesebb Ízlésnek is meg felelnek. És ^ régiek, Margittá, Dudlts, Éder, Edvi Illés mindannyi jó nevek. Egész légiója a magyar művészet képviselőinek, kik iránt bizalommal kell lennünk, sőt feö telersőgünk is. Kiknek képeiből a magyar művészetet megismerni s szeretettel avagy mondjuk sovinizmussal megérteni é3 méltányolni is tudjuk. Ezért teljesít ku'íur missiót a Solymossy kíábítás nálunk. Ezért mondunk köszönetét Soiymossynafc, hogy fkaimat ftd nékünk mindezt megtennünk. P. Színház. Színházi műsor. Kedden, ujdoaség itt először, „Bella“ Szomory Dezső szenzációs színmüve (Piros szinlap, C bérlet.) Szerdán másodszor „Bella“ (Piros szinlap, A bérlet.) Csütörtökön, újdonság itt először fényes kiállítással, „Arsnyeső“, a budapesti Népopera óriási sikert aratott uj ope relteje (B bérlet.) Pénteken másodszor „Aranyeső“ Operette (C bérlet.) Szombaton harmadszor „Aranyeső“ oporette (A bérlet.) Vasárnap délután „Lumpácius Vaga- buudus vagy a három jó madár“ énekes bohózat félheiyárakkal. Este ne gyedszer „Aranyesö“ cperette (Bérletszün t.) A színházi iroda közleményei. Bella bemutató előadás. Szomory Dezsőnek, a neves hírlapíró, a „Györgyike drága gyermek“ illusztris szerzője legújabb nagysikerű színmüvének, mely Budapesten és a vidék minden nagy színpadán a legvonzóbb müsordarab, kedden lesz nálunk a bemutatója elsőrendű szereposztással Szőke Sándor drámai főrendező vezetése
